Fémárú- és gépgyártás.
Fémárú- és gépgyártás.
Győr városban az egyes iparágak között a fémárúk és gépek gyártása van a legnagyobb számú és legfontosabb gyárakkal képviselve. A győri gyárak között a legrégibb gyártelep is a gépgyárak sorába tartozik. Ez a már említett Stadel Károly gazdasági gépgyára. A gyárat 1845-ben alapították és azóta folyton fejlődött. Szintén régi gyár Singer Mór fiai gazdasági gépgyára, mely 1862 óta áll fenn és az előbb említett gyárral a megyei gazdaközönség egyszerűbb gépszükségleteit látja el. Ezek mellett van még három kisebb gazdasági, inkább gépjavító műhely. Ezek Gnasser Dezső és özv. Milanovicsné gépgyára és Horák Adolf gépműhelye. Két különleges jellegű gyár: a Szabó Samu takaréktűzhely-gyára, melyet jelenlegi tulajdonosa 1866-ban alapított. E gyár »Unikum« takaréktűzhelyei általánosan ismeretesek. A másik a Brenner és Darvay füstcső-gyára, mely 1902-ben keletkezett. A gépeket nagyobbára villamos áram hajtja.
Felemlítésre méltó ipartelepek még a Hauser György rézműgyára (alapíttatott 1867.), mely különösen vízvezeték és fecskendő-szivattyú-felszerelések előállításával foglalkozik; Röck István sodronyárú-műhelye; Pollák testvérek elektrotechnikai és galvanizáló telepe.
De ez iparcsoport keretében a legnagyobb ipartelep a Magyar waggon- és gépgyár részvénytársaság győri gyára, mely a Győr városi és vármegyei gyárak között, tíz évi fennállása óta, világraszóló hírnévre tett szert és Magyarország gépgyárai között is elsőrangú helyet foglal el. A részvénytársaság lovag Lederer Ágost kezdeményezésére, 1897-ben alakult és még ez évben keletkezett a győri gyár is. A gyár, üzembe vétele alkalmával, szűk keretekben mozgott és csak 300 munkást foglalkoztatott. A gyár munkahelyiségéül a győri szeszgyár és finomító részvénytársaság felesleges épületeit alakították át.
A Győr városi és megyei takarékpénztár.
A győri I. takarékpénztár.
A győri keresk. és iparkamara.
A győri Magyar vaggon- és gépgyár.
129A gyár, üzembehelyezése után, rövid idő mulva, nagyobb megrendeléseket kapott a m. kir. államvasútaktól s nemsokára az olasz vasútaktól is. E megrendelések pontos és kielégítő szállíthatása, a gyárépületek kibővítését és a berendezés tökéletesbítését vonta maga után. Minthogy főként a külföldi megrendelések egyre gyarapodtak, a gyár bővítése a következő években folytonossá vált és oly mérveket öltött, hogy 300 munkás helyett ma már 2400 munkást foglalkoztat. Kezdetben csak teherkocsik gyártására volt berendezve, ma már azonban innen kerülnek ki a legmodernebb és legelegánsabb személyszállító és szalonkocsik. A gyár villamosvasúti osztálya is nagy hírnévre tett szert, a mit az is bizonyít, hogy az amsterdami, antwerpeni, sőt a londoni földalatti villamos vasútak részéről is nagy megrendelést kapott. A gyár három év óta a vasúti gőzmotorkocsik építését is felvette üzemébe és e czélra a híres Stoltz-féle szabadalmat szerezte meg. A győri waggon- és gépgyár hidak, vasszerkezetek, valamint mezei vasútak építésével és 1905 óta lópatkók nagyban való gyártásával is foglalkozik.
A legújabb időben a gyárnak külön automobil-osztálya is van és az automobil-gyártás terén rövid idő alatt szép sikert ért el, a mennyiben a gyárban készült úgynevezett Spitz-féle automobilok, melyek Ausztriában igen jó hírnévnek örvendenek, a budapesti és bécsi automobil-kiállításokon általános elismerésben részesültek.
A gyár 32 hold területet foglal el, melyet újabb terjeszkedés czéljaira, legutóbb további 16 holdnyi területtel bővítettek ki.
Az épületekbe eddig mintegy másfél millió és a gyári berendezésre, gépekre mintegy három millió koronát fektettek be. A gyár évi forgalma meghaladja a nyolcz millió koronát, melynek legnagyobb része a külföldi megrendelésekből kerül ki; a hazai megrendelések az összforgalomnak alig 30%-át teszik. A nyers anyagot és félgyártmányokat leginkább hazai forrásokból szerzik be és a külföldről csak akkor, ha a szükséges anyag hazánkban nem kapható.
A gyár motorikus gőzerejét 6 darab 1200 lóerejű gőzgép adja, melyekhez a gőzt 8 darab 1400 m2 tűzfelületű gőzkazán szolgáltatja.
A győri waggon- és gépgyár a magyar államvasútakon és a kassa–oderbergi vasúton kívül, a világ minden részébe szállított már vasúti teher- és személyszállító kocsikat, nevezetesen: Egyptomba, Kelet-Indiába, Siámba, Argentiniába, Chilébe, Angol-, Olasz-, Spanyol-, Oroszországba, Belgiumba, stb.
