Vegyi ipar.
Vegyi ipar.
1891-ben a győri szeszgyár és finomító, vegyészeti iparczikkek előállítására, a régi gyárral kapcsolatban új gyárat alapított. Ekkor keletkezett állami kedvezménynyel a hamuzsírgyár, melynek felépítése és berendezése újabb 1,000.000 koronába került. A gyárban előállított czikkek: nyers hamu, hamuzsír, kénsavas káli és chlorkálium. A társaság 1905-ben újabb gyár alapítását határozta el. E végből megvette Schramm Kristófnak 1899-ben keletkezett, de üzemen kívül helyezett kenczegyárát és ott legutóbb vegyi és gyógyszergyárat rendezett be.
A vármegye területén hét gazdasági szeszgyár van üzemben, ezeknek a tulajdonosai: Auspitz Pál Gönyűszentjános, Szánthó Ödön Tápszentmiklós, Kufler Benő Sághegy, Pannonhalmi főapátság Kismegyer, König Kálmán Ferenczháza, Blau Samu Ilonka-puszta.
Eczetgyár kettő van Győrött. Mocsáry Ignáczé, mely 1818-ban és Neubauer és Wittmanné, mely 1872-ben keletkezett.
Az előbb említett hamuzsírgyár és gyógyszergyáron kívül, hét nagy vegyészeti ipartelep van még Győr városában.
Ezek közül a legrégibb és legnagyobb Kohn Adolf és társa győrszigeti olajgyára és szintén jelentékeny és nagyobbszabású a Meller Ignácz és társa olajgyára. Kohn Adolf és társa olajgyára 1851-ben keletkezett és ez a gyár hazánkban az első volt, mely gőzgéppel dolgozott. Az ipartelep folytonosan bővült, különösen 1870-ben és 1887-ben, olyannyira, hogy csakhamar az ország első olajgyárává lett. 1890-ben a gyárat teljesen átépítették és a legmodernebb olajsajtókkal, gőzkörjáratokkal szerelték fel. A czég 1903-ban, a repczeolajgyárral kapcsolatban, lenolajgyárat is alapított és a gyár üzemének hajtására 400 lóerős gőzgépet szerelt fel és ugyanekkor rendezett be egy teljesen modern laboratóriumot is. A gyár alapításakor a munkások száma csak 10 volt, ma pedig 200. A gyár kezdetben 22 óránként 50 q. olajmagvat dolgozott fel, most pedig ugyanannyi idő alatt 100 métermázsát. Meller Ignácz és társai győri olajgyára 1877-ben keletkezett. Harmincz évi fennállása óta a gyár oly nagy arányokat öltött, hogy termelőképességével a hazai olajgyárak sorában előkelő helyet foglal el. A gyár évente 50.000 q. repcze- és 40.000 q. lenmagot dolgoz fel. E terményekből évenként 16.000 q. repczeolajat és 12.000 q. lenolajat, továbbá 32.000 q. repczepogácsát és 25.000 q. lenmagpogácsát gyárt. Az olajgyár modern gépberendezésének hajtására 180 lóerejű gőzgép szolgál. A munkások száma 120.
Elsőrendű gyár a győri »Vesuvius«-gyufagyár is, mely Magyarországon a svéd gyufát elsőnek gyártotta. A gyárat Neubauer Károly alapította 1852-ben. Az első években csak 5 munkást foglalkoztatott, de 1878-ban a gyár üzeme már annyira megnőtt, hogy gőzerőre rendezték be. 1885-ben azonban leégett a gyár; de ismét felépült s ez időtől a gyufa gyártásához szükséges félgyártmányokat 133gép segítségével állították elő. 1890-ben újabb automatikus gépeket állítottak fel, úgy hogy a gyár jelenleg 110 segédgéppel és 200 munkással dolgozik. E gyárban a fatönkök aprításától kezdve, egész a csomagolásig, a munkát automatikus gépek végzik. A gyár naponta 30 millió szál gyufát készít, 2.000 korona értékben; évi termelése meghaladja a 200 waggont és körülbelül 400–500 waggon nyers anyagot dolgoz fel. A gyárba befektetett tőke 600.000 korona. 1905-ben a gyárat részvénytársaság vette át és most a czég »Vesuvius« magyar gyufagyár – részvénytársaság. Legújabban exporttal is foglalkozik, Ausztriába, Bulgáriába, sőt a japán-orosz háború óta, midőn Japán a saját szükségleteit is alig tudta fedezni, kivitele kiterjed Chinára és Elő-Indiára is. A gyárnak már több éve egészségügyi szempontból előnyös újítása, a különösen a földmívelő osztálytól erősen fogyasztott méregmentes kénes gyufák előállítása.
A vegyészeti gyárak között a mult században nagy forgalmú volt Stirling Tóbiás és fiai szappan- és zsíradékgyára, mely 1870-ben keletkezett, de az osztrák gyárak versenye következtében üzemét redukálni volt kénytelen. A gyár motorikus ereje egy 150 lóerejű gép, és 60 munkást foglalkoztat. Ez iparág körébe tartoznak még az accumulatorgyár, mely 1900-ban keletkezett és Benes György és Pál czipőkenőcsgyára, melyet 1904-ben alapítottak.
