Czech János.
Czech János.
Czech János, városi főbíró, cs. és kir. pénzügyi főtanácsos, a kir. tanulmányi bizottság s a könyvvizsgáló-bizottság ülnöke, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, szül. Győrött, 1798 június 20-án. Tanult a pozsonyi ág. ev. liczeumban és a győri akadémián, azután ügyvédi vizsgát tett. 1820-ban Győrben törvényszéki jegyző, 1824-ben városi tanácsnok, 1831-ben polgármester, s 1836-ban főbíró lett. Közben négy országgyűlésen városának követeként szerepelt. A M. Tud. Akadémia 1832 márczius 10-én rendes tagjává választotta meg. 1836-ban Győr és Moson vármegyék táblabírája lett. 1840-ben V. Ferdinánd az újólag felállított tanulmányi és középponti könyvvizsgáló-bizottmány másodelnökévé nevezte ki és csakhamar magyar nemességet is nyert. 1848-ban a kir. kincstári levéltár igazgatója, 1850-ben kincstári, 1854-ben pénzügyi tanácsos lett. Meghalt Pesten, 1854 november 1-én.
Munkái: Győr vármegye főispánjairól. Győr, 1827. – Győr vármegye hajdan nemes familiáinak emlékezések. Pest, 1829. – Győr városa szegények intézete és azzal egyesült árvaház, 1832–33. Győr, 1833. – Fehér György okmánytárát több száz oklevél másolatával gazdagította: ezek közül 400 a Codex Dipl. VII. kötetében jelent meg. Kéziratban maradt az 1839–40. évi országgyűlésről készített munkája. A Győr város és vármegye monografiájához általa gyűjtött anyag több kötetre terjed. Országgyűlési emlékíratait, vegyes tárgyú okleveleit, magyar leveleket a XVI. és XVII. századból, a magyarországi zsidók történetét érdeklő okleveleit halála előtt sajtó alá rendezte. Kiváló szaktudással és odaadással foglalkozott történeti tudományokkal, oklevelek, régi pénzek és emlékek gyűjtésével. 400 ezüst és 1300 rézpénzzel gazdagította a M. Nemzeti Múzeum éremtárát. Ő figyelmeztette az akadémiát az érsekújvári Ferencz-rendiek zárdájában őrzött két régi kézíratra, melyek egyike a Kinizsi Pálné számára 1513-ban írott imakönyv, a másik pedig »Érsekújvári codex« név alatt ismeretes. – Értekezései megjelentek a Tud. Gyűjteményben (1828–30.), Hormayr Archivjában (1820.) és Taschenbuchjában (1830–31), a Tudománytárban (1835–36.), az Akadémia Évkönyveiben (1831–35.) és a Századokban (1839–40.). Több közjogi és történeti czikket írt még az Új M. Múzeumba (1851–52.).
