Ferenczy Jakab.
Ferenczy Jakab.
Ferenczy Jakab (Zsigmond). Benedekrendi paptanár, gimnáziumi igazgató, kiváló író, a Ferencz József-rend lovagja, a bécsi földtani intézet levelező tagja, született Péren, 1828. október 16-án. 1836-ban hitszónok Pannonhalmán, 1838-ban tanár Győrött, 1840-től 1850-ig a pozsonyi akadémián a magyar nyelv és irodalom rendes tanára. 1850-ben ismét győri tanár. 1852-ben az esztergomi gimnázium igazgatója és házfőnök, 1868-ban irodalmi és tanügyi munkásságáért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. 1872-ben szentszéki ülnök lett. Meghalt Esztergomban 1884. május 22-én.
Munkái: Adalék honi nyelvünk és irodalmunk történetéhez. Pozsony 1844. – Magyar nemzeti nyelvtan. U. o. 1847. – A pozsonyi akadémia története. Pest, 1847. – Magyar irodalom és tudományosság története. U. o. 1854. – Magyar írók. Életrajzgyűjtemény. I. kötet U. o. 1856. (Dánielik Jánossal együtt, melyhez F. J. 300 életrajzzal járult, a II. kötetet Dánielik egyedül írta.) – 1853-tól 1872-ig szerkesztette az esztergomi gimnázium értesítőjét. Több lapba számos történelmi és tanügyi értekezést írt.
