Győry Vilmos.
Győry Vilmos.
Győry Vilmos, ág. ev. lelkész, a M. Tud. Akadémia levelező-, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság rendes tagja, született Győrött, 1838 január 7-én, meghalt Budapesten, 1885 április 14-én. Elemi iskoláit Győrött végezte, 1846-ban pedig szüleivel együtt Pestre jött és hat osztályt az evang. gimnáziumban végzett. Szülei időközben sanyarú helyzetbe jutván, fiukat nem akarták tovább taníttatni, hanem könyvárussegédnek szánták. Volt tanára, Argai János közbenjárására azonban nagy áldozatok árán mégis tovább taníttatták. A pesti kegyesrendiek gimnáziumában végezte a VII. és VIII. osztályt és 1854-ben kitűnő eredménynyel érettségizett. Piarista tanára: Horváth Cyrill, nehány tehetséges tanítványát, közöttük Győryt is, az irodalomba is bevezette s irodalmi munkásságra buzdította. Az egyetemen az 1855-iki tanév első félévében a jogot hallgatta, de azután házinevelőséget vállalt és az 1855-ik év második felétől 1856 végéig Vanyarczon, Dessewffy Ottó házánál élt. Ekkor visszatért a fővárosba és az ez idő alatt megnyílt egyesült protestáns theologiai intézetbe lépett. Tanulmányai mellett magántanítással is foglalkozott, hogy magát fenntarthassa és szüleit segíthesse, e mellett még nyelveket is tanult és irodalmi dolgozatokkal, önképzéssel, sőt zenével és festészettel is ráért foglalkozni. Megtanulta a német, franczia, olasz, angol és spanyol nyelveket. A négy évi theológiai kurzust elvégezvén, 1860-ban külföldre utazott; egy évet töltött a berlini egyetemen, meglátogatta Németország nevezetesebb városait és Párisba is átrándult. 1861-ben Székács József meghívására visszatért Pestre. Szeptember 2-án avatták fel segédlelkésznek s mint ilyen, Székács József mellett működött. 1862 szeptember 8-án Magyarországnak egyik legnépesebb evang. hitközsége: Orosháza, megválasztotta lelkészének. 1863 szeptember 8-án nőül vette Székács József szuperintendens leányát, Etelkát. Mindig szoros érintkezésben maradt az irodalmi és tudományos középpont köreivel. 1868-ban a Kisfaludy-Társaság rendes és 1872 május 24-én a M. Tud. Akadémia levelező tagjának választotta meg. Végre 1876-ban a budapesti ág. ev. magyar egyháznak a lelkésze lett. A bányakerület egyházi főjegyzője s a budapesti iparosképző protestáns egylet elnöke volt. Nagy kedvvel és könnyen tanulta meg az idegen nyelveket, s a latin, görög és héber s a már említett nyelveken kívül, még svédül is megtanult, sőt a szanszkrit nyelvet is tanulmányai körébe vonta. Kitűnő verselése, hangzatos és gondos prózája sokkal alkalmasabbá tették őt a műfordításra, mint az eredeti alkotásra. Műfordításai csakhamar magokra vonták a figyelmet és lassanként legjelesebb műfordítóink közé emelkedett. Mintaszerű pap és egyházának jeles szónoka volt. Nagy elfoglaltsága, szakadatlan munkássága azonban megártott egészségének. Gödöllői nyaralójában keresett üdülést, majd 1884-ben Marienbadba s Ausseeba ment, de megfogyott erejét nem nyerhette többé vissza. Szeptember 2-án visszatért Gödöllőre és az utána következő évben Budapesten meghalt.
Munkái: Fejlő rózsák. Beszély-füzér. I. Pest, 1855. – Balassa János. Történelmi elbeszélés az ifjúság számára. U. o. 1858. – Emlékkönyv a confirmatióhoz készülő prot. hajadonok számára. U. o. 1866. – A legújabb Robinson, U. o. 1869. – Egy igaz polgár élete. Elbeszélés. U. o. 1869. – A Frithiof-monda. Tegnér Ezsaias után ford. U. o. 1870. – Spanyol színműtár. U. o. 1870–71., 1883. – Shakespeare minden munkái. Ford. többen. U. o. 1872. és Bpest, 1875. – Mesekönyv az ifjúság számára. Bpest, 1872. – Egy apostol az újabb korban. Elbeszélés a grönlandi misszió történetéből. U. o. 1873. – Az elmés, 176nemes Don Quijote de la Mancha. Irta Miguel de Cervantes Saavedra, spanyolból ford. és bevezette... U. o. 1873–76. Négy kötet. – Koszorú, a magyar versköltészet utóbbi századának virágaiból. U. o. 1875. – Don Quijote de la Mancha. Cervantes után a spanyol eredetiből készült fordítása után az ifjuság számára átdolgozta. U. o. 1875. – Kis világ szép képekben. U. o. 1878. – Nagy papok életrajza. U. o. 1878. – Krisztus és az írás. Saphir Adolf után angolból. ford. U. o. 1879. – Ünnepi ajándék. U. o. 1881. – Moličre vígjátékai. U. o. 1881. – Svéd költőkből, ford. U. o. 1882. – Kedves órák. Képeskönyv. U. o. 1882. – Bimbócskáknak rózsaszálak. U. o. 1883. – Hogyan lehet könnyen meggazdagodni. Elbeszélés. U. o. – Népdalok, gyűjteményekből válogatva. U. o. – Népmesék. U. o. – Nótás Kata. Eredeti népszínmű 3 felv. U. o. – Az öreg béres. Eredeti népszínmű 3 felv. U. o. – Dr. Luther Márton Kis kátéja. Ágost. hitv. evang. népiskolák számára. U. o. 1884. – Abcz jó gyermekek számára. U. o. – Reggeltől estig. U. o. – Győry Vilmos egyházi beszédei. Rendezte Radnai Rezső. U. o. 1886. – Győry Vilmos költeményei. Sajtó alá rendezték: Almási Balogh Tihamér, Berczik Árpád, Dalmady Győző és Radnai Rezső. U. o. 1886. Arczképpel. – Győry Vilmos elbeszélései. U. o. 1886. – Győry Vilmos elbeszélései. U. o. 1888. 2 kötet. – Regék a görög és római őskorból. Grimm A. L. után átdolgozták... és Győry Ilona. U. o. 1888. – Irt még »Gyula szerelme« czímű vígjátékot és népszínművet is. Czikkei és értekezései a fővárosi szak- és napilapokban kötetekre rúgnak.
