König Gyula.
König Gyula.
König Gyula, bölcseleti dr., műegyetemi rendes tanár, cz. miniszteri tanácsos, a Magyar Tud. Akadémia rendes tagja és osztálytitkára, az orsz. közoktatási tanács tagja, szül. 1849. decz. 16-án, Győrött. Ugyanott végezte a középiskolákat és már 16 éves korában maturált. Ezután Bécsbe ment, ott az orvosi fakultást hallgatta, de mathematikával is foglalkozott. Bécsből Heidelbergába ment, a hol bölcseleti doktor lett, azután a berlini egyetemet látogatta. Majd hazajött, a hol 1872-ben egyetemi magántanárrá habilitáltatott. 1874 óta a kir. József műegyetem mennyiségtani tanára. 1876-ban több tanártársával megindította a Műegyetemi Lapok czímű folyóiratot. Nehány évvel később báró Eötvös Loránddal megalkotta a Mathematikai és Physikai Társulatot. 1880-ban választotta meg a Magy. Tud. Akadémia levelező-, 1889-ben pedig rendes taggá. A műegyetemen a mérnöképítészeti szakosztály dékánja volt, majd rektor lett. 1894-ben a Magy. Tud. Akadémia III. osztálya titkárának választotta meg. Számos czikke jelent meg a hazai és a külföldi szaklapokban és folyóíratokban.
Munkái: Zur Theorie der Modulargleichungen der elliptischen Functionen. Heidelberg, 1871. – Az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb fokú egyenletek elméletére. Budapest, 1871. – Bevezetés a felsőbb algebrába, az algebrai analysis elemei. U. o., 1876. – A természettudományok kezdetei. U. o., 1879. – Algebra a középiskolák felsőbb osztályai számára, az új tanterv értelmében. Négy füzet 1879-től 1882-ig. – A raczionális függvények általános elméletéhez. U. o., 1880. – Az algebrai egyenletek elméletéhez. U. o., 1892. – A másodrendű és két független változót tartalmazó parcziális differencziák egyenletének elmélete. U. o., 1885. – Analysis. Bevezetés a mathematika rendszerébe. U. o., 1897. – A dinamika lapegyenleteinek jelentéséről. U. o. 1887. – Szerkeszti 1882 óta a Mathematikai és Természettudományi Értesítőt. Legutóbb megjelent nagy munkája: Algebra.
