Ráth Zoltán.
202Ráth Zoltán.
Ráth Zoltán, jog- és államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, czímzetes rendkívüli egyetemi tanár és a M. Tud. Akadémia levelező tagja, szül. Győrött, 1863 jún. 2-án. 1885-ben végzett a budapesti egyetemen és csakhamar jogi doktori, majd államtudományi és ügyvédi diplomát nyert és ezt követőleg a. nemzetgazdaságtanból magántanárrá habilitáltatta magát. 1888-ban díjnok, majd gyakornok lett az orsz. statisztikai hivatalban. Közreműködött a Közgazdasági és Statisztikai évkönyv nemzetközi anyagának feldolgozásánál, de dolgozott a Nemzetgazdasági Szemlénél (később »Közgazdasági Szemle«) is, mely folyóíratokba 1899-től 27 nagyobb értekezést és 54 könyvismertetést írt. Hivatalos statisztikai működésének emlékét az 1890. évi népszámlálási nagy mű egyes fejezetei és az 1890–1893. évek népmozgalmát ismertető kötetekben írt bevezetések őrzik. Elkészítette bűnügyi statisztikánk reformtervezetét is. 1892-ben a budapesti egyetemen a statisztika magántanárává képesíttette magát; ugyanez évben a műegyetemen a nemzetgazdaságtan magántanára lett. 1894-ben egyetemi rendkívüli tanári czímet nyert. Ugyanekkor a M. Tud. Akadémia levelező tagjául választotta meg. Főtitkára lett a Magyar Közgazdasági Társaságnak. 1896-ban a kassai kir. jogakadémiához a nemzetgazdaságtan, pénzügytan és a magyar pénzügyi jog rendes tanárává nevezték ki; de egészségi állapota megrendült, mire csanaki szőlejébe vonult. Anyja is súlyos beteg volt és szanatóriumba kellett őt szállíttatni; mindez oly hatással volt Ráthra, hogy 1902 aug. 7-én Budapestre utazott és itt agyonlőtte magát.
Munkái: A földjáradék helye a nemzetgazdaságtan rendszerében. Bpest, 1887. – A tőke közgazdasági fogalmáról. U. o. 1890. – A magyar korona országainak 1890. és 1891. népmozgalma. U. o. – U. az 1893-ról. – U. az 1894-ről. – A földbirtokos osztály hitelszükséglete, stb. U. o. 1891. – A közgazdaságtan újabb feladatairól. U. o. 1892. – Népünk korviszonya és halálozási statisztikánk. U. o. 1893. – Emlékirat az igazságügyi statisztika újjászervezése tárgyában. U. o. 1894. – Közgazdaságtan és ethika. u. o. 1896. – Magyarország statisztikája. U. o. 1896. – Évtizedünk egyenesadó reformjáról. U. o. 1887. – Emlékirat a kartellekről. U. o. 1900. – Népszámlálásunk kérdése a XX. század küszöbén. U. o. 1901.
