Récsey Viktor.
Récsey Viktor.
Récsey Viktor dr., ny. pannonhalmi főkönyvtáros, régész és történetíró, született 1858. július 11-én. A nagyszombati konviktusban nevelkedett, majd 1874-ben belépett a pannonhalmi benczések rendjébe, melynek főiskolájában 1880-ban fejezte be tanulmányait. 1881-ben pappá szentelték, s ugyanakkor kezdte meg tanári működését a rend kőszegi gimnáziumában; majd a Liechtenstein herczegi család meghívására, nevelő-tanára lett Ede és Frigyes herczegeknek. Mint soproni 203főgimnáziumi tanár, tevékeny részt vett a »Sopronmegyei Régészeti Egylet« megalapításában. A régészetet Paur Iván, gróf Széchenyi István nagynevű titkára kedveltette meg vele. Tevékeny részt vett Sopron társadalmi életében is és az ottani irodalmi és művészeti körnek egyik oszlopa volt. Sopronból Zalaapátiba került levéltárosnak, majd Bubics Zsigmond püspök meghívására rendezte a kassai püspöki könyvtárt, a melyet nagyobb bibliografiai munkában ismertetett is. Miután a tihanyi apátság könyvtárát is rendezte s a Balaton vidékén régészeti kutatásokat tett, 1891-ben visszatért rendjébe és főgimnáziumi tanár lett Esztergomban. Itt, mint az »Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat« egyik alapítója és főtitkára, nagy munkásságot fejtett ki. Miután külföldön nagy tanulmányútakat tett s átkutatta az összes nagyobb múzeumokat, 1894-ben kinevezték a pannonhalmi híres könyvtár főkönyvtárosává. 1905-ben nyugalomba vonult. Récsey a régészet és történettudomány minden ágában nagy munkásságot fejtett ki és közel negyven önálló művet írt, nem tekintve értekezéseit, melyek a szakfolyóíratokban és napilapokban láttak napvilágot. Tagja számos tudományos egyesületnek és a műemlékek orsz. bizottságának.
Főbb művei: Sopron ó-kori neve. Sopron 1887. – Dr. Vámbéry Ármin élete és tudományos működése. Kassa, 1889. – Nehány kiváló emlék Esztergom vidékéről. Budapest, 1892. – Az esztergomi Sz. Lőrincz-templom maradványai. Esztergom 1893. – Pannonia ó-kori mithológiai emlékeinek vázlata. Esztergom, 1894. – Brevis Historia Archiv Archi-Abbatiae O. S. B. De Monte Pannoniae. Veszprimii, 1896. – A kassai dóm régi síremlékei. Budapest, 1897. – Győr és Pannonhalma nevezetességei. Budapest, 1897. – Irás és könyv hajdan és most. Győr, 1899. – Pannonia római község maradványai Pannonhalma tövében. Győr, 1899. – A tersattoi templom emlékkönyve. Fiume, 1902. – Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a pannonhalmi könyvtárban. 2 kötet. Budapest, 1903–1904. – Bábel és Biblia. Budapest, 1904. – Régi magyar vitézek felirata egy római katakombában. Esztergom, 1904. – Keresztény templomépítés az ó-korban, Budapest, 1904 – Szent László király leányának, Iréne császárnénak síremléke és bazilikája Bizancban. Budapest, 1904. – A Rákóczi-templom Konstantinápolyban. Esztergom, 1905. – Guary-levéltár 1526-ig. Szombathely, 1908. – A pannonhalmi képtár. Budapest, 1908. – Kisebb dolgozatai az Archaeologiai Értesítőben, a Századokban, a Történelmi Tárban, a könyvszemlében, a Budapesti Hírlapban s egyéb hazai és külföldi lapokban jelentek meg.
