Széchenyi Miklós.
Széchenyi Miklós.
Gróf Széchenyi Miklós dr. (Sárvár-Felsővidéki), győri megyéspüspök, született 1868. január 6-án. Apja Jenő, anyja Monyorókeréki és Monoszlói Erdődy Henriette grófnő. Középiskoláit Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. 1882-ben kispappá lett, s mint ilyen, Győrött végezte theologiai tanulmányait. Nagy tehetsége, szerény, közlékeny és barátságos modora már a szemináriumban megszerezte neki tanárai becsülését és kispaptársai szeretetét. Tanulmányainak befejezése után – 1889-ben – Zalka János győri püspök alszerpappá szentelte, miután a papi rend felvételéhez szükséges életkort még nem érte el. Mint szubdiakónus, tanulmányi felügyelő lett a kisebb papnevelőben s egyidejűleg hitoktató volt az áll. polgári leányiskolában. 1890. május 7-én Sopronban felvette a papi rendet s ugyanez évben káplán lett Kismartonban. Két évvel később Vaszary Kolos herczegprímás meghívására Esztergomba költözött, hol prímási levéltáros, majd a herczegprímás magántitkára lett. 1892-ben megkapta a jaáki apátságot, s mint apát irányítóan befolyt a remek jaáki templom restaurálásába, melynek költségeihez anyagilag is hozzájárult. Utóbb az apátság és a templom történetét egy nagyértékű könyvben megírta. 1894-ben megszerezte a hittudori oklevelet. 1898 január 18-án kinevezték a bécsi Pázmáneum rektorává; ugyanez évben a király kinevezte esztergomi kanonokká, XIII. Leó pápa pedig házi prelátusává. A művészetek iránti szeretetének rektor korában is hódolt, a mennyiben új, monumentális palotát emelt a Pázmáneumnak. Győri püspökké az elhúnyt Zalka János helyébe 1901-ben nevezte ki a király, püspöki székébe pedig 1902. április 13-án iktatták be nagy fénynyel. Gróf Széchenyi Miklós dr. tudományos képzettségű, vallásos és művészetkedvelő főpap, a ki a társadalom humanisztikus és művészeti mozgalmaiban is tevékeny részt vesz. Igy az ő kezdeményezésére alakult meg Győrött a kath. diákotthon, mely az imént megnyílt s egyelőre 40 tanulónak nyújt csekély díj ellenében kényelmes lakást és ellátást. Ugyancsak az ő fáradozásának köszönhető az 1903. évi győri műkiállítás létrejötte és sikere. Tervbe vette a győri székesegyház, hazánk e nevezetes műemlékének stílszerű helyreállítását, valamint a nagyszeminárium palotájának építését is és mindkettő sikere érdekében sokat fáradozik. Győr vármegye Deák Ferencz emlékére tartott díszközgyűlésén a törvényhatóság felkérésére szép emlékbeszédet mondott.
Önálló munkái: A lelkészi kongrua ügye 1885–1895. A jaáki apátság története. – Néhány nyomtatásban megjelent nagyobbszabású egyházi beszéd.
