A nemesi konviktus.
216A nemesi konviktus.
A gimnáziummal belső kapcsolatban volt a nemesi konviktus, a jezsuiták vezetése alatt, melyet Széchenyi György 1684-ben nemes ifjak számára alapított. Épülete a mai róm. kath. elemi iskola volt, melyet erre a czélra építettek. A jezsuitarend eltörlése után a gimnázium a győri püspök fennhatósága alá került, de 1777-ben állami intézetté lett s a Ratio educationis alapján szervezete is megváltozott. Mária Terézia a nemesi konviktus épületét a városnak adta nemzeti iskola czéljára, a konviktust pedig a jezsuiták székházába tette át. II. József a gimnáziumot is a pécsi tankerületbe osztotta, a Mária-kongregácziót és a nemesi konviktust eltörölte és épületéből kaszárnya lett. Mikor I. Ferencz 1802-ben a benczésrendet visszaállította, a győri gimnáziumot is az ő vezetésükre bízta. Minthogy a 3-ik elemi osztályt a gimnáziumhoz csatolták, hat osztályúvá lett s így maradt 1850-ig, midőn a jogi tanfolyam az akadémián megszűnvén, a megmaradt bölcseleti fakultás VII. és VIII. osztályként a gimnáziumhoz csatoltatott s így lett főgimnáziummá, mely tanulmányi szervezetében és a tanítványok számában oly nagy fejlődésnek indult, hogy a régi épület már a 80-as években szűknek bizonyulván, Vaszary Kolos főapát lebonttatta s helyébe 1888-ban, a rend költségén, új, modern épületet emeltetett. Az új gimnázium 260 ezer koronába került és a rend törzsvagyonához tartozik.
A rend 1802-ben a tanulmányi alaptól 426 kötetből álló könyvtárt vett át, mely 100 év alatt 16.700 kötetre szaporodott és tanári könyvtárul szolgál. Az ifjúsági könyvtár alapját az a 800 kötet vetette meg, mely az akadémiai önképzőköré volt. Jelenleg e könyvtár 4679 kötetet számlál.
Mikor a rend a gimnáziumot átvette, a természettani múzeumban csak egy villamgép volt, ma pedig 1000-nél több tárgya van. A természetrajzi múzeum is csak néhány tárgyból állott, ma pedig a természetrajzi múzeum, különösen a régiségtár gazdagsága a középiskola igényeit messze túlhaladja. Az állattani gyűjtemény 7324, a növénytani 13.246, az ásványtani 2631 darabból áll. A régiségtárnak Rómer Flóris volt az alapítója, buzgó őrei Méry Etel és Börzsönyi Arnold. Különösen római emlékekben gazdag. Van 4000 római tárgya, 9000 római pénze, 14.000 újabb tárgya, 13.000 újabb pénze.
A gimnáziumban van az ú. n. deáksegélyző egyesület 24 ezer korona tőkével. Van továbbá önképző-köre, mely 1870-ben alakult s jelenleg »Czuczor-kör« nevet visel. 1904-ben Mária-kongregáczió alakult az ifjúság vallásos nevelésének fokozására.
A főgimnáziumnak 280 évi fennállása óta sok országos hírű igazgatója és tanára volt. Hosszabb időn át igazgatta Vaszary Kolos herczegprimás; jelenlegi vezetője Acsay Ferencz. A jezsuita-korszakból ismeretes nevek Sámbár Mátyás és Rájnis József. 1802 óta itt tanítottak Czinár Mór, Czuczor Gergely, Rónai Jáczint, Rómer Flóris, Guzmics Izidor, Hollósy Jusztinián, Jedlik Ányos, Maár Bonifácz, Ferenczy Jakab, Fojtényi Kászon, Villányi Szaniszló.
Az intézet volt tanítványai között is sok országos hírű és magas állású férfiút találunk. Itt tanultak többek között Ányos Pál, Amade László, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Pázmándy Horváth Endre költők, Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke, Névy Antal és Szarvas Gábor írók, Concha Győző és Kőnig Gyula egyetemi tanárok, József Ágost és László főherczegek, Zalka János győri püspök és Fehér Ipoly pannonhalmi főapát. 1626 óta 146 főrangú ifjú tanult itt, a kik közül sokan politikai, katonai és tudományos életünkben igen fontos szerepet játszottak. Az intézetnek fennállása óta a mai napig 97 ezer tanítványa volt. A tanuló ifjúság évi létszáma a 450 és 500 között váltakozik.
