A szabadhegyi r. kath. iskola.
A szabadhegyi r. kath. iskola.
A szabadhegyi róm. kath. vegyes iskola eredete Farkas János győri szenátornak 1789-ben kelt végrendeletére vezethető vissza. Ekkor keletkezett a plébánia s a hagyományozott fundusból a város a népiskolát állította fel. Az épület 1856-ban összedőlt, de a város újra felépíttette s ezt az új épületet a róm. kath. autonomia megvásárolta és megfelelően kibővítette. Jelenleg az iskola hat évfolyamú s két tanító és egy tanítónő vezetése alatt áll.
A belvárosi, újvárosi, nádorvárosi és szabadhegyi iskolák a róm. kath. autonomia közvetetlen fennhatósága, a belvárosi és nádorvárosi leányiskolák pedig felügyelete alá tartoznak. A fennhatósága alá tartozó iskolákat a város 33 ezer korona évi adományából és a katholikus polgárokra kivetett hitközségi adókból tartja fenn. Az autonomia számára alapítványokat tettek Zalka János győri püspök 40 ezer és Beidl Alajos győri kanonok több ezer koronát. E kath. elemi iskolákban, egy igazgató-tanító vezetése alatt, 15 tanító és 15 tanítónő működik. A tanulók száma: a belvárosi fiúiskolában 320; a leányiskolában 369; – az újvárosi fiúiskolában 265, a leányiskolában 247, – a nádorvárosi fiúiskolában 234, a leányiskolában 238; – a szabadhegyi vegyesiskolában 193, összesen tehát 1866. Ezek közül nem katholikus 38, nem magyar ajkú 32.
