Tanügyi statisztika.
Tanügyi statisztika.
A vármegyében az összes mindennapi és ismétlő tankötelesek száma, a városiakkal együtt: 25.270; ebből a mindennapi tanköteles, a városiakkal 214együtt, 17.909; ismétlő tanköteles, a városiakkal együtt, 7360. Az összes vármegyei tanköteles, a városiak nélkül, 20.640; ebből mindennapi tanköteles 14.746, még pedig 7407 fiú és 7339 leány, ismétlő tanköteles 5894, még pedig 2874 fiú és 3020 leány. A tanítók száma, a győrvárosiakkal együtt 259; ezek közül 182 tanító és 77 tanítónő. Közülök 161 róm. kath., 29 ág. h. ev., 16 ref., 14 izraelita, 17 községi, 27 állami és 4 magánintézeti iskolában működik és mindnyájan oklevelesek. Egy tanítóra átlag 69 tanuló jutna, ha minden iskolaköteles iskolába járna. A tankötelesek közül azonban 10% az iskolából hiányzik.
Ha tehát a népiskolák mostani állapotát az 1873-iki kimutatással összevetjük, a következő eredményt látjuk: 1873-ban az összes népiskolák száma volt 123, 1905-ben 144. – 1873-ban tanító volt 174, 1905-ben pedig 259. – 1873-ban az összes tankötelesek száma volt, a városiakkal együtt, 18.246, 1905-ben pedig 25.270. – 1873-ban mindennapi tanköteles volt 13.212, 1905-ben pedig 17.909. – E szerint az iskolák száma 32 év alatt 21-el, a tanítóké pedig 85-el gyarapodott. Az összes tankötelesek száma 7024-el, a mindennapiaké 4697-el nagyobbodott. Hogy az iskolák és tanítók gyarapodása között látszólag nincs meg a kellő arány, az abban leli magyarázatát, hogy a lefolyt 32 év alatt a már meglevő iskolák nagy részénél új tantermeket építettek. 1873-ban egy tanítóra 76 tanuló jutott, 1905-ben pedig 69. 1873-ban 26 nem képesített tanító működött a vármegyében, jelenleg pedig mind okleveles. 1873-ban a tanköteleseknek 19%-a, 1905-ben pedig csak 10%-a nem jár iskolába.
