A birtokviszonyok tekintetében megnyugtató érzés benyomását nyerjük. A kisbirtok (5–100 kat. hold) szilárdan tartja az egyensúlyt a nagybirtokkal. A törpe, elaprózódott birtokok száma bár elég magas, az összes gazdaságok számának 62.74%-a, míg az összes területnek 5.64%-a csupán még sem megy abba a kedvezőtlen végletbe, mint azt több, különösen alföldi és tiszamelléki vármegyénél tapasztaljuk. A középbirtok pedig, a melynek kis- vagy nagybirtokká való átalakulása miatt az országban elég jogos panaszt hallani, arányszámával – az összes terület 19.54%-a – a dunántúli vármegyék között a vezető, első helyet foglalja el s az országos átlagot 5.32%-al múlja felül. A középbirtokot azonban, ha nem csupán egy kötött határig menő holdszám (100–1000 kat. hold) szerint, hanem a gazdasági közéletre való qualitative és quantitative gyakorlott befolyás mértéke szerint is bírálat alá veszszük, sokkal nagyobb erejűnek találjuk, mint azt fentebbi arányszámmal kifejezettnek gondoljuk. Hogy mást ne mondjunk, a 100 hold felé haladó gazdaságok termelési rendszere, felszereltsége, szóval intenzivitása sikerrel alkalmazkodik a középbirtoknak egész organizmusához, míg az 1000 holdon felüli birtokok legnagyobb része – e numerust csak csekély mértékben haladván túl, – ugyanolyan szálakkal van létérdekeihez kötve, mint a középbirtok elnevezésében egyesült birtokkategóriák többsége. Latifundium az egész vármegye területén nincsen. 5000 kat. holdon felüli nagybirtokot csupán a szent-benedekrendi főapátság, a győri székeskáptalan, gróf Khuen-Héderváry Károly hédervári, gróf Esterházy Miklós Móricz szentjánosi, id. gróf Esterházy Pál tétszentkúti uradalmai alkotnak.
106Hogy miként változnak meg a birtokok keretei a jövőben, azt ma még nem tudhatjuk. Bár a legutóbbi években történt parczellákban való eladásoknak sikerei azt a gondolatot kelthetik, hogy a nagy- és középbirtokok rovására, a kisbirtok lényegesen megszaporodhat, még sem jelezhetjük e tendencziát biztos léptekkel haladónak, mert kérdés, nem-e merül ki csakhamar az az anyagi erő, mely a kisbirtokos osztályt a terjeszkedésre képesíti.
A kötött birtokok e terjeszkedésnek sokkal kevésbbé állják útját a vármegyében, mint az egész országban általában. A korlátolt forgalmú birtokok aránya, a vármegye összes területéhez viszonyítva, 23.93%, míg az országos arányszám 33.54%. A vármegye korlátolt forgalmú birtokainak a sorozata a következő:
| Közös erdők. | 245 kat. hold |
| Közös legelők | 5.761 kat. hold |
| Községi és törvényhatósági birtok | 7.248 kat. hold |
| Vallás- és tan. alap birtok | 1.678 kat. hold |
| Róm. kath. püspöki birtok | 3.361 kat. hold |
| Káptalani birtok | 11.235 kat. hold |
| Főapátsági és apátsági birtok | 23.564 kat. hold |
| Róm. kath. templomi és lelkészi birtok | 1.970 kat. hold |
| Róm. kath. tanítói és iskolai birtok | 835 kat. hold |
| Ág. ev. egyházi birtok | 431 kat. hold |
| Ág. ev. tanítói és iskolai birtok | 132 kat. hold |
| Ref. egyházi, templomi, lelkészi birtok | 449 kat. hold |
| Közbirtokosság és volt úrbéresek birtoka | 7.929 kat. hold |
E birtokok legnagyobb része: 81%-a, házi kezelésben van.
Győr vármegyének az ország egyik legkisebb megyei törvényhatóságának összes területe nem több, mint 256.942 kat. hold. E terület mívelési ágak szerint következőképen oszlik meg:
| Beültetett szőlő | 3.179 | 1.24 |
Mint látjuk, Győr vármegye területe gazdasági mívelésre alkalmas szántóföldekben aránylag gazdagabb, mint az egész ország. Míg hazánk összes területének csupán 42.80%-a szántóföld, addig Győr vármegye 59.58%-os arányszámával, az országos arányszámot 16.78%-al múlja felül. Ez az örvendetes tény meggyőz bennünket e vármegye földjének jóságáról, a többi mezőgazdasági kulturáknak az országos átlaggal arányos kiterjedése pedig elhárítja azt a gyanut, mintha a szántóföld nagyobb terjedelme egyet jelentene a kizsákmányoló gazdálkodási rendszerrel.
