Kulturnövények termelési arányai.
Kulturnövények termelési arányai.
Nézzük, hogy a legfontosabb kulturnövények termelése minő képet nyújt a kiterjedt szántóföldeken és minő terméseredményeket szolgáltatnak az így beosztott kulturnövények. E képet kielégítő statisztikai adatokkal rögzíti meg az 1896-ik évi termelés és termés feljegyzése a következő táblázatban.
Kulturnövény
|
Learattatott hektár
|
Termett hektáronként átlag 9
|
Termett összesen 9
|
Összes termés értéke korona
|
Őszi és tavaszi búza
|
200.34
|
10.64 szem
|
213.262 szem
|
3,526.176
|
16.75 szalma
|
335.438 szalma
| |||
Őszi és tavaszi rozs
|
131.23
|
9.19 szem
|
120.598 szem
|
1,783.446
|
14.04 szalma
|
184.187 szalma
| |||
Őszi és tavaszi árpa
|
111.81
|
10.95 szem
|
122.338 szem
|
1,692.788
|
12.29 szalma
|
137.434 szalma
| |||
Zab
|
62.88
|
9.91 szem
|
62.306 szem
|
863.068
|
14.90 szalma
|
93.726 szalma
| |||
Szemes tengeri
|
100.33
|
19.38 szem
|
194.520 szem
|
1,671.660
|
19.73 kóró
|
197.952 kóró
| |||
Burgonya
|
36.53
|
50.20 gumó
|
183.380 gumó
|
469.500
|
Czukorrépa
|
2.88
|
156.81
|
45.160
|
78.788
|
Takarmányrépa
|
18.59
|
255.27
|
474.550
|
439.710
|
Őszi és tavaszi repcze
|
1.90
|
9.15
|
1.738
|
37.310
|
107Nem részletezve a kevésbbé fontos fő- és másodrendű melléktermények termelésének abszolut mennyiségét, a bevetett területet a következő hányadrészek szerint foglalták el a gabonafélék, gyök- és gumós növények, hüvelyesek, ipari és kereskedelmi növények, takarmányfélék, stb.:
| Őszi gabona | 42.82% |
| Tavaszi gabona | 23.03% |
| Kapásnövények | 20.24% |
| Hüvelyesek | 0.08% |
| Kereskedelmi növények | 0.82% |
| Zöldségfélék | 0.42% |
| Szálas takarmányfélék | 12.59% |
| Összesen | 100.00% |
E táblázatokból látjuk, hogy a gabonaneműek a szántóföldnek nagyon tekintélyes részét: 65.85%-át borítják. Egy egész vármegye áttekintésénél természetesen nem lehet a termelt növények arányából a gazdálkodás okszerűségére oly szigorú következtetéseket vonni, mint egyes gazdasági üzemtervek e részének elbírálásánál: mégis ezt az arányt kissé magasnak kellene tartanunk és a termelés extenzivitása jutna eszünkbe, ha nem ellensúlyozná számvetésünket az a tudat, hogy nem ugarterületek hagyása, hanem erős trágyázás, helyes forgók, tehát nagyobb gazdasági erő és intelligenczia képesítik a vármegyét az elég biztosan termő, biztosan értékesíthető s mellékterményeikben becses melléktakarmányt és legjobb almot szolgáltató gabonaféléket, állandó talajerőfenntartás mellett, e relatíve nagyobb mennyiségben előállítani.
