Flóra.
Flóra.
Győr vármegye kryptogam-növényzete tanulmányozásra vár. A vármegye területén előforduló egy-két edényes kryptogam kivételével, a növényvilág ez óriási csoportjáról az irodalomban nem találunk adatokat. E sorok írója a vizsgálatai közben észlelt idetartozó nemeket és fajokat itt felemlíti.
A telepes kryptogamok e csoportja, habár az alaki változatosság tekintetében nem is olyan gazdag, mint a kétszikű növények, de azért e vármegye növényvilágában nagy szerephez jut. Nedves földön, falakon, régi fatörzseken, stb. zöld színű bevonatot alkot a társaságban élő, egysejtű moszatok serege, a melyek nem annyira a fajoknak, mint az egyedeknek a számával tünnek fel. Ilyenek a Gleocapsa polydermatica, Protococcus viridis, Pleurococcus vulgaris, a Diatomaceák közül több apró Navicula és különösen a Hantzschia amphiosis; ez egysejtűekhez csatlakoznak a fonálalakú, kékeszöld Oscillaria-fajok, az olvasószerű Nostoe commune, továbbá a Siphoneae-rendből a Botrydium granulatum s a Vaucheria sessilis. A moszatok a vizekben már sokkal gazdagabbak a fajokban, mint a nedves helyeken. E vármegyében, a hol különösen a nagyobb folyók mentén sok a mocsár, a fajokat tekintve, nagy számban és helyenként oly nagy tömegben fordulnak elő, hogy még a mélyebb mocsarak vize is tömve van a nép nyelvén békanyálnak ismert fonálmoszatokkal. – A Spirogyra quinina Kütz., Spyrogyra elongata és több más Spirogyra-faj, Zygnema cruciatum, Ulothrix zonata, Cladophora glomerata, egyéb más Cladophora, Conferva, Ulothrix, Oedogonium-fajok között találni a Hydrodiction utriculatum tömlőforma telepeit; az Oscillaria viridis és O. princeps kékeszöld fonalai, a Spirulina major Kütz., a Pandorina Morum sajátságos mozgásai teszik élénkké az egyhangú, mozdulatlan zöld fonalakat. A Pediastrum granulatum, Closterium moniliferum és a Desmidium-félék családjából több más Closterium és Cosmarium-faj az ide-oda úszkáló sok egysejtű és csinos rajzolatú Diatomacea egészítik ki a képet. A mélyebb mocsarak és állóvizek fenekeit a Chara különféle fajai lepik el, különösen a Chara foetida. Mint általában mindenütt, e vármegye mocsaraiban is ily társaságban találjuk az Algákat. A fonálmoszatokkal megtelt mocsarak, ha hirtelen kiszáradnak, fehér papírnemű réteg vonja be a talajt, ez az ú. n. meteorpapír; nem egyéb ez, mint a színüket elvesztett és összeszáradt fonálmoszatok halmaza.
9A Schizomyceták közül a mocsaras vizekben több Cladothrix-faj él, különösen a Cl. dichotoma. A Bacteriumok közül a Vibrio-, Bacillus-, Micrococcus- és Spirillum-fajok. A vízben, a moszatokon élősködnek a Chytridium-család fajai. Legnagyobb részt vízben, rothadó állati vagy növényi anyagon élnek a Saprolegnia-család tagjai. A nyálkás gombák rendjéből ismeretes a káposztatorzsán élősködő Plasmodiophora brassicae. A növényeken élősködő és ezáltal gyakrabban kárt okozó gombák közül megemlíthetők: a Phytopthora (Peronospora) infestans, mely a burgonya leveleinek megbetegedését és gumójának rothadását okozza. Érzékeny csapást mért e vármegyében is a szőlőtermő vidékekre a Peronosporaceae családjának egy másik faja, a Plasmopara viticola; a Phylloxerával együtt ez okozza, hogy a mai szőlőmívelés olyannyira költségessé vált. Magyarul szőlőragyának nevezik. A vele rokon Cystopus-nem fajai leginkább a keresztes virágú növényeken idéznek elő betegségeket, különösen a Cystopus candidus a Capsella bursa pastoris fehér rozsdáját okozza. Az Exoascus pruni a szilvagyümölcs elfajulását, az Exoascus deformans az őszibaraczk és a cseresznyefák leveleinek elváltozását okozzák. A Peziza-nem számos faja a fák törzsein és ágain élősködik. A Peziza Fuckeliana-fajnak egy fejlődési alakja, a Botrytis cinerea sok növényt megtámad, különösen a lóherét és a hagymás növényeket, sőt még a fűnemű növények leveleit is. A velük rokon Rhytisma acerinum az Acer-fajok, a Rh. salicinum a kecskefűz levelein idéznek elő fekete, kéregszerű foltokat. Az Erysiphe-nem számos fajai a lisztharmat nevű betegséget idézik elő sok növénynek a levelein. Igy pl. a füveken és gabonaneműeken az E. graminis, más növényeken pedig egyéb Erysiphe-fajok okoznak hasonló betegséget. Legnevezetesebb e csoportból az Oidium Tuckeri, a mely a szőlő lisztharmat nevű betegségét idézi elő. – A Fumago salicina a fűz- és egyéb fákon koromharmat nevű betegséget okoz; az Claviceps purpurea az anyarozs betegséget okozza; a Fusicladium dendriticum az almafa levelein és az érőfélben levő almagyümölcsön idéz elő fekete rozsdafoltokat; a F. pirinum a körtén támaszt hasonló megbetegedést. Az üszöggombák közül az Ustilago Carbo a búza, árpa, zab üszögbetegségét idézi elő, az U. Maydis a kukoriczáét, az Urocystis occulta a rozs üszkösödését, a Tilletia Caries a búzaszem üszkösödését okozza. A rozsdagombák közül a Puccinia graminis a rozs, búza, árpa, zab és sok más fűnemű növény rozsdabetegségét idézi elő. Egyik fejlődési alakja, az Aecidium Berberidis, a sóskafa levelein okoz sárgás-piros foltokat, más Puccinia-fajok pedig más növényeket támadnak meg. Az Aecidium Euphorbiae az Euphorbia Ciparissias rozsdáját alkotja. Az Uromyces-nem fajai szintén sok növénynek okoznak betegséget. A Roestelia cancellata a körtének, a R. penicillata az almának a rozsdabetegségét okozza.
Nevezetesek a gombák közül az ú. n. rovarölő gombák. Az Empusa muscae őszszel a legyeket seregesen pusztítja el. A czukorrépa nagy ellenségének, a Cleonus punctiventris ormányos bogárnak az Isaria destructor nevű gomba, a cserebogár pajorjainak a Botrytis tenella nagy pusztítója. Az ehető gombák közül Pannonhalmán a következők találhatók: Boletus edulis, B. variegatus, B. scaber, Lepiota procera, Psalliota (Agaricus) campestris, Ps. arvensis, Ps. silvatica Schaeff., Marasmius oreades, M. scorodonius, Cantharellus cibarius, Russula vesca, R. virescens, Collybia esculenta, Tricholoma Pomonae, Tr. terreum, Pholiota mutabilis, Pleurotus ostreatus, Morchella esculenta, a mérgesek közül pedig: Boletus Satanas, Anamita muscaria, A. phalloides, Russula emetica.
A gombák és az algák együttéléséből származó zuzmók leginkább a vármegye erdős területein vannak képviselve. Közülök a következőket említhetjük meg: Usnea barbata, Ramalina fraxinea, Cladonia rangiferina, Cl. macilenta coccifera, Peltidea tanina, Cenomice pixidata, Botrera ciliaris, Parmelia gracilis.
Mocsaras vizekben a májmohák osztályába tartozó Riccia natans L. található nedves partokon és mély utakban, továbbá a kutak kövein ott látjuk a Riccia glauca-t és a Marchantia polymorpha-t, dombos erdőkben a fák tövein a Jungermannia complanata és a Frullania Tamarisci élnek. A lombos mohák közül Pannonhalmán és a közeli Illok erdőben a következőket gyűjtötte e sorok írója: Bryum argentatum L., Bryum cuspidatum Schimp., Br. coespiticum L., Dicranum purpureum, Didimodon purpureus, Encalypta vulgaris Hedw., Fissidens taxifolius Hedw., Fumaria hygrometrica Hedw., Gymnostomum 10ovatum, G. fasciculare Hedw., G. pyriforme, Hypnum abietinum, H. cupressiforme L., H. delicatulum L., H. luteo-viride, H. nitens, H. nutabulum, H. Schreberi Willd., H. splendens, H. squarrosum Schimp., H. triquetrum, H. velutinum, Laersia pulvinata Hedw., Leskea polycarpa Hedw., Leucodon sciuroides Schwägr., Mnium undulatum Hedw., Ortotrichum pumilum Sw., O. speciosum Nees., Phascum brioides, Ph. cuspidatum Schreb., subulatum, Polytrichum undulatum Hedw., Syntrichia ruralis Brid., Weissia viridula Hedw.
A vármegye területén előforduló edényes növények legnagyobb része az ú. n. phanerogamok csoportjába tartozik. Az edényes kryptogamoknak csak alig van egy-két képviselőjük, legtöbb még a zsurlók, Equisetaceák rendjéből. Négy fajt említ Ebenhöch F. alább idézett munkájában; ezeken kívül gyűjteményében még a következőket találtuk feljegyezve: E. elongatum, arvense var. b. serotinum campestre, pratense; mind a négy Koronczóról, E. arvense a győri Városrétről. A vízi harasztok közül csak a Salvinia natans, a szárazföldi harasztok közül az Aspidium aculeatum-ot említi Ebenhöch Koronczóról. E sorok írója pedig az Asplenium ruta muraria-t találta a pannonhalmi várfalon.
A Győr vármegye phanerogam növényzetével megismerkedni óhajtók már nincsenek kényszerítve oly járatlan ösvényeken haladni, mint azok, a kik a kryptogam növényzetét kutatják. Az irodalom efajta termékei közül első sorban meg kell említenünk Ebenhöch Ferencz »A megye viránya« czímű művét (lásd Fehér I. Győr megye és város egyetemes leírása, 1874.), mely, habár szerzője szerénységből azt mondja, hogy »távol áll a teljesség igényétől«, mégis a vármegye növényzetének elég hű képét adja. Kitűnik ez már a felsorolt növények nemeinek és fajainak számából is (439 nem, több mint ezer faj), ezenkívül abból, hogy a vármegye egész területét felöleli. Ebenhöchnek e szisztematikai munkáját kiegészíti még a legújabb időben megjelent két növényföldrajzi munka. Az egyik Polgár Sándor »Győr vidékének vízi és vízparti edényes növényzete« stb., a győri m. k. áll. főreáliskola értesítője 1902/3. évről; a másik Zoltán Vilmos: »Győr viránya« stb. Győr 1904. czímű munkája.
