Peres eljárás.
Peres eljárás.
A perbeli bizonyítás eleinte hazánkban is, mint a középkorban sokáig mindenütt, csak formai volt. Abból indult ki annak a kornak a felfogása, hogy jogsérelem csak gonoszságból keletkezhetik. Csak úgy szenvedhet sérelmet valakinek joga, ha a másik azt vétkes szándékossággal akarja sérteni és csakugyan sérti. Ebből folyólag a bizonyítás arra irányult: becsületes ember-e az, a kit a másik perelt s ezt elsősorban annak állott jogában bizonyítani, a kinek egyéni becsületessége lett kétségbevonva. Az ily irányú bizonyítás csak formai lehetett, a mint csakugyan az is volt, mert bizonyítékul vízpróba és tüzesvaspróba, meg a bajvívás szolgáltak. A váradi regestrum, a váradi káptalannak II. András korából származó jegyzőkönyve, mely 389 peres ügynek hivatalos ismertetését tartalmazza, két győrvármegyei esetet is felsorol. Az egyik eset az volt, hogy Mixa nevű, győrmegyei Néma községbeli lakos az ugyanoda való Budent lopással vádolta Miklós győri ispán előtt; Budennek tüzesvaspróbát kellett volna kiállani, azonban Buden megszökött s így a vaspróba elmaradt. A másik esetben a bíró bajvívást rendelt. Ez a dolog úgy esett meg, hogy Hédervári Hektor és Márton nevezetű főemberek között per támadt egy Győrhöz közel fekvő halászó-hely iránt. A bíró által rendelt bajvívásra mindegyik fél helyettest állított; a bajvívásban Hektor bajvívója ellenfelét legyőzte és így a halászóhely Hédervári Hektornak ítéltetett. Az Árpád-házi királyok idejéből való törvénykezési dolgokból az is megemlítendő, hogy IV. Béla király 1244-ben a győr-csanaki határban ítélőszéket tartott. A nép a határnak ezt a részét maig is királyszéknek hívja.
