Bartakovics Béla.
Bartakovics Béla.
Azután jött a nemzeti ügy bukása. A győztes hatalom Lonovics Józsefet nemcsak az egri érsekségről mondatja le, hanem a csanádi püspökségtől is megfosztja és a mölki kolostorba küldi fogságba. Lévay Sándor, káptalani helyettest megfosztják hivatalától és az Újépületben börtönzik be. A hazafiassága miatt annyira kiczégérezett egri egyházmegyét a megrovatások korában Roskoványi Ágoston káptalani helyettes vezette óvatosan addig, a míg az új érsek, Bartakovics Béla, a megerősítő bulla késése miatt, székvárosába bevonulhatott (1851 jan. 19.). Bartakovics kinevezéséből hiányzott az egri érseket megillető főispáni czím; a vármegyeházán ugyanis a megyefőnök parancsolt 1860-ig. Bartakovics romokkal találkozott: a régi és az új alkotmány omladékaival. A nemzeti vérmes bizakodást fásult levertség váltotta fel. Bartakovics azonban nem csüggedett. Szeretetreméltó modorával lefegyverezte az abszolút rendszer hivatalnokait, a kik szemet húnytak az ő kedvéért, ha egy-két üldözött pap és hazafi menedéket keresett az egri érseknél. Bartakovics utánjárásának köszönheti az egri gimnázium a fennmaradását és nyolczosztályúvá való kifejlesztését. Annak idején (1861) bécsi engedelem nélkül saját felelősségére nyitotta ismét a jogakadémiát is. Féltékeny gonddal őrizte meg egyházának jogait. Már 1848–49-ben, mint rozsnyói püspök, tiltakozott az akkori kormány illetéktelen beavatkozása ellen; a változott viszonyok között a császári közegekkel szemben sem maradt néma. Majdnem körömszakadtig védte az egyháznak az iskolákra vonatkozó felügyeleti jogát. Míg a meglévőt megőrizte, új intézményeket is alapított. 1852-ben Egerbe hívta a nőneveléssel foglalkozó angolkisasszonyokat és 1856-ban betelepítette Gyöngyösre a betegápoló szürke nénéket, majd 1858-ban székvárosába is. A miskolczi és a jászberényi leányiskolák alapjait is ő vetette meg. Újra szervezte az alesperesi kerületeket, számukat 24-ben állapítván meg. Az érseki főmegye eddig egyedüli térképét is ő rajzoltatta meg 1856-ban Deák Lajossal. Hajdúdorogon plebániát emelt 1857-ben, majd Hajdúböszörményben is 1861-ben. Kormányzása alatt még Kárászon (1856), Pusztafegyverneken (1862), Büdszentmihályon (1866) és Hangácson (1866) keletkeztek új plebániák. Kb. 20 új templom és 12 plebánia épült alatta. Mint főpásztor, példájával és a vallásos egyesületek terjesztésével hatott. Újra meghonosította az oltár-egyesületeket s az olvasótársulatokat és megalapította a kath.-legényegyesületet.
Bartakovics a hazafiság tekintetében sem maradt el a többi egri püspöktől. A nemzeti gyász idején azokhoz csatlakozott, a kik híven a trónhoz és a nemzet jogaihoz, a megakasztott alkotmányos élet visszaállítását követelték. Nem rejtette el hazafiúi meggyőződését, fájdalmait és vágyait, hanem mind magánkörben, mind a nyilvánosság előtt, szóval s tettel, mindenütt s mindenkor, senkitől sem rettegve, őszintén és becsületesen kifejezte azokat. Országos feltünést keltett Scitovszky prímás aranymiséje alkalmával (1859 nov. 6.) mondott pohárköszöntője, a melyet Albrecht főherczeg és Thun Leó miniszter stb. ugyancsak elképedve hallgattak. Bartakovics a régi esztergomi bazilika feliratából indult ki. „Habár romokban vagyok, mégis feltámadok.” Lángoló hazafiassággal hivatkozott arra, hogy most Magyarország régi alkotmánya is romokban hever, hanem erre is el fog érkezni a feltámadás. Lelkesen éltetve az uralkodót, kéri, hogy támaszsza fel! E szavak hallatára sokan megijedtek, de ő nyugodt maradt, mert érezte, hogy igazat mondott és nagy kötelességet teljesített.2) Nemcsak szavakkal szerette hazáját, hanem tettekkel is. Szakadatlanul oda törekedett, hogy nemzetünk minden irányban művelődjék. Pártolta az irodalmat és a művészetet. Nagy összegekkel istápolta a Magyar Tudományos Akadémiát, az erdélyi Múzeumot s a Szent István-Társulatot. Cantu Caesar hatalmas világtörténelme, Szabó István Homér fordítása, s a nagy magyar katholikus költőnek, Mindszenty Gedeonnak a költeményei Bartakovics költségén jelentek meg. Átdolgoztatta a Deharbe-féle katekizmusokat, a melyeket még ma is használnak. Tárkányi Bélával kijavíttatta a Káldy-féle biblia-fordítás nyelvezetét, a kinek e felől így írt: „Az lenne öregségemnek 429egyetlen vígasztalása, ha az új szentírás befejezését és kiadását megérhetném, azután in nomine Domini. Úgy sincs öröm ez életben.” Félszázados papi jubileuma alkalmával, 1865-ben jelent meg a Szentírás teljesen.
2) Kákay Aranyos: A lelánczolt Prometheuszok. Budapest, 1881, 167 1.
Samassa József dr. egri bíboros érsek.
Bartakovics érseksége alatt virágzó szellemi élet fejlődött ki Egerben és a káptalan jelesei közül Roskoványi Ágoston (1852), Perger János (1868) és Ipolyi Arnold (1872) megyés püspökök lettek. 1854–1859-ig még az egri káptalan olvasókanonokjaként szerepelt Haynald Lajos erdélyi püspök is. Nagy szerepet vitt Máriássy Gábor olvasókanonok és 1861-től érseki helyettes, a kit Bartakovics 1865 május 14-én segédpüspökké (paleopolisi) szentelt. Máriássy 1870-ben megjelent a vatikáni zsinaton is. Máriássy 1871-ben halt meg, utána ismételten Lévay Sándor nagyprépost lett az általános ügyhallgató és érseki helyettes és 1872. óta abderai felszentelt püspök. Bartakovics halála után Lévay Sándort választotta meg a főkáptalan káptalani helyettesnek, azonban betegeskedése miatt jobbára Danielik János intézte el a folyó ügyeket.
Bartakovicsnak volt alkalma mind Rozsnyón, mind Egerben jót cselekedni, és ő el nem mulasztotta azt; a 800,000 frtot jóval meghaladják különböző adományai és alapítványai. Papságával is szelíden bánt, valóban jellemezte atyai lelkületét az a felírat, a melyet a nagyszombati helynökség papjai vésettek a neki emlékül felajánlott pásztorbotra: „Rexit amore.” Valóban szeretettel kormányzott. A szeretet hangján búcsúzott el papjaitól végperczeiben; 1873 május 20-án halt meg 82 éves korában. Október 7-én tartott halotti ünnepségére eljöttek Simor János esztergomi herczegprímás, Haynald Lajos kalocsai érsek, Perger János kassai, Ipolyi Arnold beszterczebányai, Schopper György rozsnyói és Schlauch Lőrincz szatmári püspökök. Haynald ragyogó ékesszólással emlékezett meg Bartakovics példaadó életéről. Beszédjének az akkori egyházpolitikai helyzetre vonatkozó egyes részei nagy hullámokat vertek fel a sajtóban.1)
1) Perger János: Kisapponyi Bartakovics Béla egri érsek. Emlékkönyv stb. Eger, 1865. – Haynald Lajos: Emlékbeszéd Bartakovics Béla fölött, Eger, 1873. – Tárkányi Béla: Emlékbeszéd a Sz. István Társulat közgyűlésén – A Religió, Magyar Sion, Egri E. Közlöny stb. egykorú számai.
