Fischer István.

Teljes szövegű keresés

Fischer István.
Fuchs Ferencz halála után Zábráczky József káptalani nagyprépost lett a káptalani helyettes. A széküresedés különben nem sokáig tartott és az 1807 július 7-én kinevezett egri érseknek, báró Fischer Istvánnak, a következő év február 26-án történt meg ünnepélyes beiktatása. Báró Fischer érsek a hatalmas gróf Esterházy Károly püspöknek az iskolájából került ki. Egerből ment Szatmárra, a hol valóban megalkotta az új püspökséget. Rövid három év alatt püspöki lakást, papnevelőt, templomot és középiskolát épített. Az egri érseki megye tárt karokkal fogadta a régi ismerőst. Fischer a bizalomra méltónak is bizonyult. A Napoleon ellen viselt háborúk valóságos éveket hoztak az egyházmegyére is: nagy pénz- és vér-áldozatokat követeltek. Neki kellett megpuhítania Heves és Külső-Szolnok vármegye rendeit a kénytelen-kelletlen adózásra. Maga járt elül jó példával. Midőn az ismételt adózás miatt már-már kiürült a pénztára, minden ezüstneműjét, körülbelül másfél mázsányit, ajánlotta fel. Papjait is folyton buzdította az önkéntes adakozásra, és még a templomok arany- és ezüstkelyheit is a háború czéljaria fordíttatta. Az 1809. év nyarán a francziák elől az egri érseki palotába menekült a bécsi udvar, a királynéval együtt. A szent koronát a régi székesegyház sekrestyéjében őrizték. Az előkelő vendégek majdnem három hónapig tartózkodtak Egerben. Utánok jöttek a háború sebesültjei. Csupán a liczeumban 4000 katonát ápoltak.
1809 szeptember 2-án meghalt Károly Ambrus főherczeg, esztergomi prímás és az ország első érseki széke üresen maradt hosszabb ideig. Az egri érseket bízta meg ekkor a király a helyettesítéssel mind a m. k. helytartótanács egyházi bizottságának elnökségében, mind a budapesti középponti papnevelőre való felügyeletben. Így Fischer István inkább Budán lakott, mint Egerben. De azért, Fischer érsek sűrűn kibocsátott körleveleiben az egyházi életnek majdnem minden vonatkozására kiterjeszkedett. Alkotmányozó működése betetőzte Fuchsnak a munkáját, a kitől csupán a szelídebb alkalmazásban tért el. Nagy ügyességgel választotta meg tanácsadóit. Tajer György, a még Esterházy Károlytól kinevezett kanonok volt általános helyettese, oldalkanonokja pedig 1816-ig a Fuchs érsek révén ide került Wurum József, a kiből székesfehérvári, majd nagyváradi, végre nyitrai püspök lett. Makkay Antal kanonok 424Beszterczebányára ment püspöknek, báró Szepessy Ignácz, a liczeumi könyvtár tudós rendezője pedig Erdélybe. Fischer érsek tette meg kanonoknak Nováky Józsefet, az utolsó egri püspök elsiratóját és az egyházmegye történeti adatainak érdemes összegyűjtőjét; ő hozta be a káptalanba a híres jogtudóst: Madarassy Ferenczet, továbbá Rajner Károlyt, a nagy alapítványtevőt és Hám Jánost, a későbbi szentéletű szatmári püspököt. Az egri liczeumban pedig ott tanárkodtak Titel Pál, a híres csillagász, Kovács Mátyás, a jeles hittudós és Imre János, a kiváló bölcselő. Fischer oldala mellett kezdte meg pályafutását Lonovics József is, a XIX. század magyar egyháztörténetének legkimagaslóbb alakja s ott működött fájdalmainak és terveinek legbensőbb ismerője: Pálma Pál, a ki megtudta mondani, hogy miért nem lett Fischerből primás?
Az egri liczeum ép ez időtájt majdnem megsemmisült. Az 1811. évi devalváczió ugyanis annyira megrendítette a liczeumi tanulmányi alapot, hogyha az érsek és káptalana 106,825 frtnyi összeggel nem pótolja a hiányt, a főiskolát bátran bezárhatták volna. (Udvardy László dr.: Az egri érseki jogliczeum történte. 227. l.) De Fischer érsek pénztára, tekintve az akkori válságos pénzviszonyokat, hasonlított az Elizeustól megáldott olajos korsóhoz. Szabolcs apostola Kemecsén, Geszteréden, Keresztúton, továbbá Fedémesen (Heves várm.) templomokat épített, paróchiákat s iskolákat emelt több helyen. Példáját követték báró Szepessy Ignácz és Nováky József kanonokok, a nyiregyházi és a nádudvari templomok önzetlen jóltevői. Eger szegényei is áldhatták emlékezetét, mert nemcsak a szegények intézetét gyámolította 13,600 frttal, hanem az árvizek miatt is egyre-másra jövő ínséges években a nyomorúsággal küszködő szegények felsegítésére 60,000 frtot fordított. Elődjének nyomdokain haladva, az egyházmegyei lelkészek és tanítók helyzetének javítására 120,800 frtot tett le alapítványul. A Nemzeti Muzeum, a Ludovika Akadémia, a váczi siketnéma-intézet stb. évlapjai sem feledkezhetnek meg Fischer érsek áldozatkészségéről! Összes adományai 700,000 frtra rúgtak. 1822 július 4-én hunyt el 68 éves korában.1)
1) Orgler József: Oratio Funebris etc. Buda, 1822. – Ferenczy József: Fischer stb. áldott emlékezete, Eger, 1822.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages