Pyrker László.
Pyrker László.
Pyrker László3) 1827 szeptember 17-én érkezett érseki székhelyére. A régen várt érseket a pusztulás képe rendítette meg. A nemrég dühöngött (aug. 26.) tűzvész elhamvasztotta a város nagy részét, a minoriták és a czisztercziták templomaival együtt. Ferencz király alkotmányellenes kormányzása ez időben nagyon fölizgatta a kedélyeket. Már Fischer érsekkorában is zajosan folytak le a vármegyegyűlések és a hosszas széküresedés alatt, törvényes főispán nem létében, az ellenzéki hangulat korántsem csökkent, hanem napról-napra erősödött. Pyrker iránt különben sem lehetett valami nagyon kedvező a hangulat, mert teljesen a bécsi udvar emberének tartották. Élete javát Ausztriában töltötte és tagadhatatlanul az udvar kegye emelte az egyszerű szerzetest a szepesi püspökségre, majd a velenczei pátriárkai székbe, végül pedig a színmagyar egri érsekségre. Az uralkodóház iránti érzéseit félremagyarázták. Másrészt a világlátott Pyrker is idegennek érezte magát Heves vármegye kezdetleges viszonyai között. Az éles politikai küzdelmek pedig elvették a kedvét az itt tartózkodástól. Jobbára külföldön lakott. Egernek nagy kárt okozott az érsek és a vármegye urai között való ellentét. Így is sokat tett Eger érdekében. Nem hazafiatlanságra vall az a cselekedete sem, a melyért az 1832–36. évi országgyűlés a XXXVIII. t.-cz. 2. §-ában köszönetet szavazott neki. Ugyanis nagy műbecsű képtárát a Nemzeti Muzeumnak ajándékozta.
3) Hollók Imre dr.: Sermo etc. Eger, 1848. – Körmöczy Imre dr.: Halotti elmélkedés stb. Pest, 1848. – Madarász Flóris dr.: Pyrker és a magyar írók. Eger, 1908.
425Sokkal jobban megértette Pyrkert káptalana és papsága. A kölcsönös egyetértésnek több jeles alkotást köszönhet az érseki megye. Így különösen kiemelendő az 1828-ban Egerben alapított első magyarnyelvű tanítóképző-intézet, valamint az 1832–1836 között épített székesegyház. Pyrker alatt sok iskola épült az egyházmegyében. Egerben az iparostanulók továbbképzésére ő nyitotta a vasárnapi ismétlő és rajziskolát is. Az egri főkáptalanban 1842-ben két új kanonokságot szervezett. A jeles káptalanból különösen kivált Rajner Károly nagyprépost és érseki helyettes, a ki végrendeletében majdnem egy millió frtról intézkedett és általános örököseiül a kegyúr nélkül szegény egyházakat, paróchiákat és iskolákat tette. Pyrker érseksége alatt lettek megyés püspökök a káptalanból Hám János (1827), Lonovics József (1834), báró Barkóczy László (1837) és báró Bémer László (1843). Az egri káptalannak kiemelkedő alakjai közül nem szabad kifelejteni a tudós Roskoványi Ágostont és Lévay Sándort. A költő-érsekoldala mellett kezdte meg pályafutását Tárkányi Béla is. Pyrker érseksége idejében keletkeztek a következő paróchiák: Felsőmiskolcz (1827), Kékcse (1830), Pusztamonostor (1839), Felsőnyárád (1845). Pyrker 1847 deczember 2-án halt meg Bécsben.1) Körülbelül két millió frtot költött közművelődési és jótékony czélokra és az általa alapított szarvaskői út mentén a sziklában elhelyezett márványtábla méltán hirdeti ma is: „Míg e kőszirt áll, dicsőíttetni fog nagy neved, Patriarcha Egri Érsek, Pyrker János László, ez út létrehozásáért. 1840.”
1) Saját akarata szerint testét Lilienfelden temették el, szive pedig az általa épített egri székesegyház kriptájában nyugszik.
Az 1848. év kezdete főpásztor nélkül köszöntött be. Lévay Sándor káptalani helyettes gyorsan észrevette, hogy nagy időkre ébredett fel a nemzet. Az 1848 márczius 15-én Pesten elfogadott 12 pont márczius 16-án érkezett Egerbe. Lévaynál nagyszámú vendégsereg volt épen együtt. Mindenkit megleptek az események, de kevesen tudták magukat tájékozni. Lévay pár percznyi szünet után így szólt: „Uraim! A nagyszerű események nagyszerű elhatározásokat kívánnak. Ez elhatározásunkban vezérfáklyánk legyen a polgári kötelesség érzete, megőrizvén egyrészről a dinasztia iránti hűséget, másrészről hazaszeretetünket.”2) 1848 június 25-én nevezte ki V. Ferdinánd király Lonovics Józsefet egri érsekké.3) Ős Csanád püspökét az egri egyházmegye szülte és nevelte nagyra. Az egri főkáptalan követeként 1830-ban jelent meg az országgyűlésen, a hol csakhamar magára vonta a közfigyelmet. Igazi szónoki sikerei az 1833. országgyűlésen kezdődnek. Február 20-án szólalt fel a vallási sérelmek fölterjesztése ügyében. Ezentúl az egyháziak részéről ő a vezér. 1834-ben már Csanád püspökeként a főrendek tábláján szerepel. A püspöki kar is őt küldte 1841-ben Rómába, hogy az apostoli szentszéket a vegyes vallású házasságok ügyében engedményekre bírja. És Lonovics nem járt hiába. Az egri érseki megye tárt karokkal fogadta volna nagy fiát, gróf Széchenyi Istvánnak a barátját, de Lonovics sohasem foglalta el érseki székét. Pedig nagy szükség lett volna az ő vezető szellemére. A katholikus egyház ekkoriban igazán átérezhette a magárahagyatottság minden keserűségét. E válságos helyzetben országszerte tanácskoztak az egyháziak. Ilyen papi tanácskozás folyt le Egerben is 1848 augusztus 2. és következő napjain. Lévay Sándor nagyprépost és káptalani helyettes elnöklése alatt. Az egybegyűltek mindenekelőtt fájdalmasan emlékeznek meg arról, hogy a főpásztorok az annyira szükséges és óhajtott zsinatokat nem tartották meg. Szabadságot követelnek a kath. egyház részére az országgyűléstől, az egyenlőség és a vallásfelekezeteknek törvénybe iktatott viszonosságánál fogva. (1848. XX. t.-cz. 2. §.) Kívánják a placetum regium megszüntetését, az egyházi vagyon sértetlenségét stb. Általában az egész tanácskozás eredménye tartalmas katholikus programm, a melyből még most is nem egy vár a megvalósításra.4) 1848 őszén az ország lángban s vérben állott. Az egyházmegye kispapjai kardot kötnek s irodalmi társulatuknak 426egész vagyonát, 100 frtot, a haza oltárára ajánlják föl.1) A templomok szószékeiről a haza veszedelméről beszélnek. Körmenetekben könyörögnek irgalomért és Lévay Sándor imádságot ad ki a hazáért.
2) Lévay Sándor: 1868–1873. Egri Egyházmegye Közlöny 1873, 181–183. lap.
3) Ipolyi Arnold: Lonovics József emlékezete, Budapest, 1868.
4) Az 1848-ik augusztus 2-ik és következő napjain, főtisztelendő Lévay Sándor egri főegyházi nagyprépost s kanonok, kir. táblai praelatus és az egri érseki szék üres létében főkáptalani helyettes elnöklete alatt Egerben tartatott egyházmegyei köztanácskozásnak jegyzőkönyve. Folio 16. o.
1) Az egri növendékpapok egyházirodalmi iskolájának jegyzőkönyve.
