A vár.
A vár.
Hazánkért, meg egy világrészért vívott küzdelmek diadalmas, nagy emléke. Vihartépett bástyáival ott emelkedik a város élénken nyüzsgő piacza, a Kossuth-tér fölött, sziklás dombon, mely az Eger folyó balpartjára ereszkedik le.
98Eredetileg kiklopszfalú pogányvár volt, melynek erőssége egymásba rótt sziklákból és földalatti menedéküregekből állott. Alapja egy, részleteiben máig is fönnmaradt kőgátlánczolat (avargyűrű), melyet valaha itt lakott barbár nép emelt az Eger völgye védelmére. Az egri várnak oklevélileg igazolható története a magyar kereszténységgel kezdődik. Szent István király az egri püspökséget megalapítván, hadtani tekintetekből választotta annak székhelyévé Egert, a mely t. i. kaput alkot az Alföld és a Felföld között. A mai vár dombján Szent János evangélista tiszteletére székesegyházat emelt. Apostoli munkájának folytatását, a vár és az egri megye kiépítését, hű munkatársaira, a püspökökre bízta.
Az ős pogányvár épített várrá alakult át. Eleinte csak annyiban, hogy a Szent Istvántól alapított székesegyház, valamint a körülötte emelt püspöklak és a káptalan társasháza erődített épületek voltak. Erőddé való kiépülése a tatárjárás utáni időre esik. Lambert püspök (1242–75), Eger újjáalapítója alatt kerítették be a várost fallal; Telegdy Csanád és II. Miklós püspökök emelték első bástyáit és egyes tornyait, a XIV. század első felében. Az épített egri várnak tehát a Szent Istvántól emelt várbeli székesegyház volt az alapja, melyet azután, valamint a várat, századokon át építették ki Eger nagykiváltságú és országos szereplésű püspökei.
Miután Eger, helyzeténél fogva, a belső és külső háborúk országútjába esett, várának története a hazánkat ért megpróbáltatások szakadatlan lánczolata, miként ez krónikájából is kitetszik.
1241-ben a tatárok elhamvasztják.
1442 tavaszán Giskra kassai várnagy egy éjjeli orvtámadásban lángba, vérbe borítja Egert.
1490-ben Albert Egert elpusztítja, de a várat bevenni nem tudja.
1514-ben Dózsa alvezére, Barnabás, a várbeli székesegyházat fölégeti.
1527-ben Salm felprédáltatja Hardegg gróffal. Ugyanaz év őszén Bodó Ferencz, Szapolyai alvezére, rettenetes vérfürdőt rendezett a várban; még az oltárok mellé menekült gyermekeket is lemészároltatta.
1541-ben Perényi Péter basáskodása sietteti az Eger felé közeledő vihart.
1552-ben Amhad 150 ezernyi sereggel támadta meg Egert, mellyet Dobó István alig kétezer emberrel védett. A vitézek, a nőkkel vetélkedve, az önfeláldozó hősiesség csodáit művelték. A török sereg csúfos kudarczczal volt kénytelen Eger alól elvonulni. Dobó István aranybetűkkel írta be Egert nemzeti dicsőségünk ragyogó könyvébe.
Az 1552-iki ostrom romhalmazzá tette a várost. Eger egyik legnagyobb püspöke, Verancsics Antal, emelte föl romjaiból, ki a vár fölépítésének és őrsége fenntartásának úgyszólván koldusa, Magócsy Gáspár és Ungnád Kristóf várnagyok erőszakoskodásainak pedig, utódjával, Radéczi István püspökkel együtt, valóságos mártírja lett.
1596 szeptember végén III. Mahomed szultán 200 ezernyi sereggel szállotta meg Egert, melynek parancsnoka, a derék Nyáry Pál, a gyülevész császári zsoldosok árulása következtében, kénytelen volt a várat két heti ostrom után feladni.
1687 tavaszán a Doria és gróf Koháry István vezérlete alatt álló felszabadító sereg ostromzár alá fogja. Deczember 18-án vonult ki Eger várából a hős Rusztem basa.
1704 tavaszán Zinzendorf Ferdinánd várparancsnok meghódol Rákóczi seregének.
1710 októberében Rédey Ferencz feladja a várat Pálfy Jánosnak.
Hogy történetét folytathassuk, lépjünk be az egri várba. Lássuk előbb a körvonalát.
Délre nyílik a főkapu; nyugatra néz a Dobó- és a Sándor-bástya, éjszakra a Tömlöcz- és a Föld-bástya; az éjszakkeleti sarkon: a Bolyki-torony, a délkeleti szögleten: a Bebek-bástya, alatta a Törökkert. A vár keleti részében (a Sánczban) volt: a Csabi-, Illés- és a Kerek-bástya.
A főkapun belépve, a várpiaczra jutunk. Ezen át az Ó-kapu nyílik. Három régi emléktábla van itt a falba betéve. Pyrker László tétette ide, mint elkallódott emlékeket. Az első Perényi Péternek a vár átalakítására vonatkozó munkáját hirdeti, a másik Oláh Miklós püspökről szól; a harmadik Telegdy Csanád püspök emlékét őrzi.
99Az Ó-kapun át a fellegvárba lépünk. Magas domb emelkedik a közepén a Kálváriával. Ez volt a Szépbástya. Rozgonyi Simon püspök (XV. század) emeltette. Húsz méter magas ormán állott a várnagyi lak. A Szépbástya déli boltozata alatt van Krisztus sírkápolnája; éjszaki tövében mély, boltozott alagút; a Sötétkapu, Dobó István és a honfoglalók emlékével. A Sötétkaput a keleti részszel (a Sánczczal) felvonóhíd kötötte össze. A fasoros Keresztúton elhaladva, a keleti oldalon Szent István király szobra állít meg. Casagrande Márk műve, Durcsák János kisprépost készíttette 1835-ben. A szobornak márványba vésett, megújított felírata így szól: „A magyar kereszténység kilenczszáz éves emlékére.” Itt állott a Szent István által alapított egri székesegyház, melyet Eger püspökei – a változó építészeti modorok szerint – századokon át építettek ki. A XV. század elején, mint „Magyarország legfényesebb székesegyháza” tündöklött. Nem maradt meg belőle egyéb, csak az az egy gótstílű pilléroszlop, melyen most Szent István szobra áll. Nagy kegyelettel esik rá a tekintetünk. Sokszor dobogott itten az egész nemzet szíve bújában-örömében.
1131-ben II. István király itt halt meg.
1204-ben pedig Imre király; itt is van eltemetve, a székesegyház kápolnájában.
Itt jártak: Kún László (1281), Zsigmond (1406), Ulászló (1412), mint Zsigmond vendége, I. Ulászló (1440), Mátyás (1458, 1459, 1461, 1468), II. Ulászló (1491, 1494), II. Lajos (1520).
A székesegyház előtt, nyugatra állott a püspöklak, éjszakra pedig a káptalan társasháza. A Szent János-székesegyházon kívül még két templom volt a várban: a Szent István királyról nevezett és a Szent Péter-templom. Volt háza a várban a székesegyház több oltárának és a mesterembereknek. A Bolyki-torony hatalmas boltozatú üregeiben istállók, szénaraktárak és kocsiszínek voltak. A vár hajdani épületeiből egy, a Tömlöcz-bástyánál, fönnmaradt; most a honvédlaktanya részlete. Gótikus, egymást keresztező, bordás ívezetű tornácza, becses emlék a XIV. századból. Ez alatt ma is megvannak még a törököktől épített, hat méter vastag falú börtönök.
A vár földalatti építkezéseit Balogh János m. kir. honvédfőhadnagy önfeláldozó kutatásai után ismerjük. (Munkája: „Egervár története,” Eger, 1881.) A bástyák alatt két-három sorjával egymásfölötti, erős boltozatú kaszamaták húzódnak, helyenként termekké szélesednek ki és messze szétvisznek a várból a város alá.
A törökök kitakarodása után az egri vár elvesztette országos védelmi fontosságát. Gróf Esterházy Károly püspök magához váltotta és megkezdte a lebontását. A többit elvégezte az idő és a kor üzleti szelleme. Eger nagy érseke, Pyrker László, vallásos kegyelettel védte meg a teljes elpusztulástól. Ő készíttette a Szépbástya ormán a kálváriát és körülötte a stácziókat, alatta Krisztus sírkápolnáját; továbbá a fasoros sétaútakat és a Sötétkapu boltozata alatt Dobó István síremlékét. Bartakovics Béla érsek 1871-ben a magyar királyi honvédség részére a kincstárnak ajándékozta a várat, a vallásos kegyeleti helyek használásai jogának a fenntartásával. Azóta az ő laktanyájuk van benne. Derék honvédeink javítgatják, gondozzák és tisztán tartják. Kiváló érdeme van az egri vár védelmében a jelenlegi zászlóaljparancsnoknak, Pogány Lajos őrnagynak, ki a magyar honvédhez illő lelkesedéssel van rajta, hogy az egri várat a kegyeletes látogatók vonzó sétahelyévé tegye. Erre szolgált a városnak is az a nemes gondja, hogy két év előtt a vár történelmileg nevezetesebb pontjait jelzőtáblákkal látta el és ezzel a néma romokat megszólaltatta.
De térjünk vissza Eger hős védőjének emlékéhez, a Sötétkapuhoz. Itt fekszik vörös márványból faragott képe. Ez a felírata:
Halhatatlan érdemeinek méltó tekintetéből
DOBÓ ISTVÁN
Eger vára hős védőjének
P. J. L. P. É.*) által 1833. emelt
és Dobó ruszkai sírjáról nyert képével
díszített emléke.
DOBÓ ISTVÁN
Eger vára hős védőjének
P. J. L. P. É.*) által 1833. emelt
és Dobó ruszkai sírjáról nyert képével
díszített emléke.
*) Pyrker János László, patriarka-érsek.
100Dobó emléke mellett van egy csatakígyó, ú. n. „Dobó ágyúja”, 1509. év jelzéssel; továbbá egy szőlődíszítéses oszlopfő, a várbeli székesegyházból, turbános fejkő és néhány ágyúgolyó. A két dóroszlopon nyugvó boltozat alatt másik emlék is van. Terméskőből faragott, hatalmas szárkofág. Turulmadaras homlokzatán ez a fölírása:
A HONFOGLALÓ ŐSÖK
TETEMEINEK
A HÁLÁS UTÓKOR.
TETEMEINEK
A HÁLÁS UTÓKOR.
Két oldalára pedig ez van vésve:
Eger határában, a Szépasszonyvölgy
gerinczén eltemetett és 1898–99. évben
feltalált magyar honfoglaló ősök emléke.
Áldott legyen emlékök!
gerinczén eltemetett és 1898–99. évben
feltalált magyar honfoglaló ősök emléke.
Áldott legyen emlékök!
Ezen emlékszerű sírkamarát Eger város
hazafias kegyelete emelt és abba az
ősök tetemeit*) 1902. október 19-én
ünnepélyesen elhelyezte.
Tanuljunk emléküknél hazaszeretetet!
hazafias kegyelete emelt és abba az
ősök tetemeit*) 1902. október 19-én
ünnepélyesen elhelyezte.
Tanuljunk emléküknél hazaszeretetet!
*) T. i. a Bartalos Gyula dr. által Eger nyugati határában, az egri szőlők helyreállításának munkafolyama alkalmával feltárt honfoglaláskori sírmezők leleteivel összeszedett csontok. A nevezett régész ezeket a leleteit az Arch. Értesítő 1899 október számában ismertette; a M. Tudom. Akadémia pedig „A Magyar Honfoglalás Kútfői”-be iktatta az egri honfoglaláskori leleteket.
