Egyéb középületek.
Egyéb középületek.
A várból lejövet, a Káptalan-utczába jutunk. Az izraelita imaház, a „Borsod-, Gömör- és Hevesmegyei Községi és Körjegyzők Egri Tápintézete” és a Hevesmegyei Siketnémák Intézete mellett elhaladva, átlépünk a patak hídján és a szép vármegyeháza előtt állapodunk meg.
A vármegyeháza (melyet gróf Barkóczy Ferencz, püspök-főispán, 1765-ben építtetett) földszinti folyosóján két vaskapu ragadja meg figyelmünket, a vármegye és gróf Barkóczy Ferencz püspök czímerével. Az a lágyság és finomság, melylyel a kovácsolt vas ezen a kapun ki van dolgozva: remeklés és a XVIII. századi egri műiparnak mesterműve. Méltán mutatták be az ezredéves országos kiállításon, Heves vármegye csarnokában, a hol a szakkörökben is feltünést keltett.
Hosszú épületsor díszíti továbbá ezt az utczát: a főkáptalan tagjainak a házai. Itt van az Angolkisasszonyok nevelő- és tanintézete, a Szentferenczrendiek ódon zárdája és temploma.
A szentferenczrendieknek 800 éves multjuk van; egri házuk első volt hazánkban. Templomuk a XVIII. században épült föl újra; „Rákóczi harangja” szól benne, melyet – mint a körirata is mutatja – a fejedelem Kassáról, 1705-ben, ajándékozott nekik. A főoltárkép („Immaculata”) Hess remeke.
A szentferenczrendiek temploma mellett nyílik a Pyrker-utcza, benne az ízléses főispáni lak. Ez az utcza vezet az árnyas Érsekkertbe és Eger istenadta nagy kincséhez: a melegforrású érseki gyógyfürdőhöz, uszodához és az Erzsébet-fürdőhöz.
A fürdőkön túl, a Lakatos és lemezárú részvénytársaság gyáránál, a külvárosba, a Maklári-útra érünk. Itt nyílik a népéletbe érdekes betekintésünk. A hófehérre meszelt kis házaknak a külseje is mutatja, hogy vallásosság és hazafias érzelem lakik bennök. A házak homlokzatán szentség, kereszt, tulipán, a nemzeti czímer van kivakolva, vagy a Szentháromság képe ékeskedik rajtuk, s ha a kép hiányzik is, a fülkéje ott van minden régibb ház homlokzatán. A padláslyukon a kasza van kidugva. Kiváló szerszáma az egri kapásnak. Hegyes határában kevés a szántóföld; nyáron át még a gazdaemberek is lejárnak az Alföldre részért aratni, míg a szőlőmunka engedi és onnét hozzák a kenyérnek valót. És hogy az asszonyait is lássuk, menjünk végig a Maklári-úttal párhuzamosan haladó Kertész-utczán. Illik rá a neve. Viruló konyhakertészet az egész utcza, bővizű kútaikból és a kertek alatt folyó patakból ellátott, csatornázott öntözéssel. És ez tisztán az asszonyok hagyományosan folytatott háziipara. A bor- és a csemegeszőlő mellett a zöldség Egernek legfőbb kiviteli czikke. Ősi módon is űzik, annak ellenére, hogy megnyílt már az eger–putnoki h. é. vasút. Fölkap az egri asszony egylovas, 107gyékényes szekerére és messze elfuvarozik a terményével a Felföldre. Mint mindegyik egri külvárosban, ez utcza végén is következnek még a lakóházak után a borházak, a homokkő-hegyoldalakba vágott rengeteg pinczékkel.
A minoriták temploma.
Eger. – A Dobó szobor.
Az irgalmas testvérek temploma.
Az egri érseki rezidenczia.
Az egri városháza.
Az egri igazságügyi palota.
Az angol kisasszonyok egri zárdája.
Eger. – A dohánygyár.
Eger. – A káptalan-utcza.
Eger. – A szinház.
Eger.
Részlet Egerből. – Az Eger-patak. – Az érseki igazgatósági épület.
Az egri kaszárnyák.
A vasúti állomáson alúl eső villamtelepen túl, a hatvani országút mellett, az állami vinczellériskolához érünk. Itt nevelték azt a munkás hadsereget, mely az egri föld ősjogát visszavívta és az istenostorától letépett szőlőkoszorút Eger határára visszaállította. Tekintsünk be ennek a városrésznek a sírkertjébe, a Fájdalmas Szűz-temetőbe. A magyar irodalom jelesei: Ihász Gábor, Magyar Ferencz, Szvorényi József, Mindszenty Gedeon, Zsasskovszky Endre, egyházi zeneszerző, nyugszanak itt; továbbá; Kracker János, a liczeumi freskók egyik festője; és a hazafias kegyeletnek áldozatos helye: az 1848–49-iki függetlenségi harczban, Kápolnánál megsebesült és az egri kórházban meghalt honvédek sírja.
A városnak visszafordulva, a Telekesy-utczában, mely a Deák Ferencz-úton épült városi színházhoz vezet, hatalmas ódon épület, a Rossztemplom előtt állunk meg. Igy nevezik ma az egriek a Telekesy-utcza felső végén emelkedő, ódon templomot. A rabváltó trinitáriusoké volt, kiket 1717-ben gróf Erdődy Gábor püspök telepített Egerbe. II. József császár feloszlatván a rendet, épületük a katonai kincstárra jutott. A barokstílű, szép templom most katonai raktár, a mellette levő szerzetház pedig laktanya. Csak a bejárója fölötti kőképek maradványa és a felirata („K. u. k. Trinitarier-Kaserne. – Cs. és kir. Trinitárius-laktanya”) őrzi a multját.
A Telekesy-utcza végén, a Samassa-téren van a katonatisztilak, előtte kőemlék. Oroszlán nyugszik rajta, babérral koszorúzott kard van rávésve. Rettenthetetlen hős, egri földműves-fiú volt, a kinek emelték. Ez a felírása:
Vitéz Szakátsi Antal szakaszvezetőnek
a cs. kir. gróf Haller 12-ik huszárezredből,
ki 1859. nyárhó 4-én Rivoltánál
császárjáért és honáért áldozá hősileg
életét; példás vitézi tette elismerése
s maradandó emlékül ezrede tulajdonosa
s a tisztikar által emeltetve.
a cs. kir. gróf Haller 12-ik huszárezredből,
ki 1859. nyárhó 4-én Rivoltánál
császárjáért és honáért áldozá hősileg
életét; példás vitézi tette elismerése
s maradandó emlékül ezrede tulajdonosa
s a tisztikar által emeltetve.
A székesegyház mögötti vásártéren, a törvényszéki palota és a m. kir. dohánygyár mellett elhaladva, sétánk végére, a megyei laktanyához és a katonai kórházhoz érünk, melyen túl már a szőlők következnek, köröskörül a várost ölelő halmokon. Buja zöldjükből kedvesen fehérlenek ki az egri néptől csak „kunyhó”-nak nevezett nyaralók.
*
