Háztartás.
Háztartás.
A város közigazgatási és egyéb kiadásainak fedezésére a város csekély vagyonának jövedelmén kívül, egyedül a pótadó szolgál. A város vagyona: a városháza, a postaépület, az állami elemi iskola, a volt törvényszéki és járásbírósági épület, a Barkóczy s Fazola-féle házak, a tisztilak, malmok, húsosboltok, Korona-vendéglő, helypénz és villamostelep, 116.851 korona 53 fillért hoz a városnak, (1909. évi költségvetés szerint), ezenkívül közművelődési és iskolai bevételek czímén 7405 K, katonai 12.758 K 68 f., fogyasztási jövedelem 174.574 K 93 fill., alapítványok kamatja 12.210 K 24 fill., hegyőrbér-bevételek 18.600 K. A város bevételeinek összege 465.177 K 64 fillér.
A város kiadásai ezek: tisztviselők fizetése és lakbére 91.086 K 18 fill., igazgatási kiadások, ú. m. irodaszerek és nyomtatványok, közvilágítás, állami adók, épületek fenntartása 101.184 K 67 fill,, útak fenntartása 23.768 K 59 fill., közbiztonsági kiadások 65.307 K 80 fill, egészségügyre 9693 K, közművelődésre 52.013 K 27 fill., szegényügyre 8200 K, különféle kiadások 162.284 K 85 fill. Összes kiadás 697.516 K 20 fillér.
Ezek szerint a város pótadója az egyenes adókra és pedig házosztály- és házbéradó után 105.73%, földadó után 98,06%, egyéb adónemek után 105,09%. Miután pedig a városok vagyoni állásának legvilágosabb jellemzője a városi pótadó százaléka, ebből következik, hogy Eger az ország egyik legszegényebb városa.
A város kezelése alatt lévő fontosabb alapítványok a következők:
1. Menházalap 27.926 K 89 fill. betétkönyv, 31.603 K 01 fill. kötvény utáni kamat és 12 db Hevesmegyei takarékpénztári részvény
|
71.529 K 90 f
|
2. Kovács női alap elemi iskolai tanulók jutalmi könyveinek vásárlása kötvényben
|
7264 K – f
|
3. Kovács férfi alap ösztöndíjakra kötvényben
|
22.200 K – f
|
4. Lancellotti Ede-alap betétkönyvben ösztöndijakra
|
32.226 K – f
|
5. Friedmann Sós Juliánna-alap kötvényben ösztöndíjakra
|
8400 K – f
|
6. Ajánlati alap*) részvényekben
*) Ez alap eredete érdekes. A XVIII. század végén a város polgárai gyűjtést indítottak a szabad királyi városi czím elnyeréséhez szükséges utánjárási költségekre. Sokan pénzt, sokan finom vörös bort adtak. A küldöttség Bécsben el is járt, a bort szétosztotta, de eredménytelenül tért vissza. A megmaradt összegből alakult az ajánlati alap.
|
12.503 K 24 f
|
1097. Lengyel Miklós-alap betétkönyvben
|
1666 K 50 f
|
8. Kiszeli Imre-alap betétkönyvben
|
6000 K – f
|
9. Stern Ferencz-alap betétkönyvben
|
204 K 64 f
|
10. Juhász Sándor-alap betétkönyvben
|
4125 K 95 f
|
11. Klein Ábrahám-alap betétkönyvben
|
2000 K – f
|
12. Foltin János-alap betétkönyvben
|
163 K 77f
|
13. Nánássy Ferencz-alap betétkönyvben
|
13.953 K 71 f
|
14. Nánássy Ferencz-alap betétkönyvben
|
200 K – f
|
15. Samassa József dr. alap kötvényben
|
5000 K – f
|
16. Hering Anna-alap kötvényben
|
8900 K – f
|
17. Regále kárt. kötvény. visszatérítési alap betét
|
4241 K 80 f
|
18. Vízvezetéki alap betétkönyvben
|
4237 K 14 f
|
19. Dobó szobor fenntartási alap betétkönyvben
|
4923 K 92 f
|
Mindezeken felül a város az 1902. évben kövezetvám szedésére nyert engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől és a vámjövedelem terhére már kiépíttette valamennyi főbb útját aszfalttal, a kevésbé forgalmas útakat pedig makadámburkolattal, úgy hogy jó útak tekintetében Eger városa a legelső városok közé tartozik.
A város kezelése alatt álló gyámpénztár 1908. évi mérlege szerint a gyámoltak és gondnokoltak követelése 589.925 K 98 fill., erre a gyámpénztár fedezete 630.030 K 14 fill., többlet, azaz tartalékalap tehát 40.104 K 16 fill. Az 1901. évi XXI. t.-cz. 5. §-a értelmében az elhagyott gyermekek segélyalapja javára átutaltak 1222 K 48 fillért.
A város vagyonának állapota az 1908. évi leltár szerint:
| jövedelmező ingatlan vagyon | 1.460.5335 K – f |
| jövedelmező ingó vagyon | 345.942 K 36 f |
| nem jövedelmező ingatlan vagyon | 434.000 K – f |
| nem jövedelmező ingó vagyon | 114.958 K 30 f |
| összesen vagyon | 2.355.435 K 66 f |
| szenvedő vagyon | 2.300.000 K – f |
| tiszta vagyon | 55.435 K 66 f |
