Közintézmények s templomok.

Teljes szövegű keresés

Közintézmények s templomok.
A liczeumtól kiindulva, éjszakra a Széchenyi-utcza nyílik. Egernek ez a főutczája; itt lüktet, mint középpont körül, a legélénkebb forgalom. A székesegyház mellett az érseki palota ötlik szemünkbe, gyönyörű előkertjével. Szemben a főkáptalan alapítványi bérháza, díszes üzletekkel; a Hevesmegyei, az Egri, az Agrár-Takarékpénztár és az Egri Nyomdarészvénytársaság. Az érseki palota mellett nyíló csöndes utczában van elvonulva az Érseki Finevelő és a Papnevelő. Tovább a posta- és táviróhivatal, a Törzskaszinó és az Egri Klub. A Kaszinóval szemben a czisztercziek temploma, rendháza és főgimnáziuma.
A czisztercziek temploma és rendháza parkozott előterével egyik legszebb dísze a Széchenyi-utczának. Előbbi lakói, a jezsuiták, emelték szép templomát. A főoltár képe művészi szoborcsoportozat: Melkizedek, Áron, Ábrahám (Izsák feláldozása) és Mózes fölött emelkedik a Szent Kereszt; a csoportozat közepén pedig Borgia Szent Ferencz, a templom patronusának szép szobra. A templomot 1887-ben újította Báder; a falképet Innocent Ferencz festette.
A mai áll. főreáliskola a jezsuiták gimnáziuma volt a XVIII. században, miként az épület déli oldalán megőrzött felirat mutatja; „Gymnasium Societatis Jesu Auspice Deo Opt. Max. formandae bonis moribus literis juventuti positum. 1754.”
A hengermalom díszes épülete és az áll. polgári és kereskedelmi leányiskola mellett elhaladva, templom emelkedik. A humanizmus nagy telepe veszi körül: a Paulai Szent Vincze-nővérek vezetése alatt álló városi nőkórház, nőelmebetegek és szegények háza, meg a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet Árvaháza. Kedves oázként bukkan elénk tovább a tűzoltó- és mentőegyesület csinos őrtanyája, a Kánitz-féle pompás úrilak. Majd komor falazathoz érünk, melyen belül a görög keleti paplak ódon épülete és gyönyörű temploma emelkedik.
A XIII. században Egerbe telepedett Ágoston-rendiek emlékét őrzi a görögkeletiek parókiája, kik a megszálló török sereggel jöttek be Egerbe. Amazoknak 97Miklós egyháza helyén emelkedik most a görögkeletiek remektornyú temploma, szépszólású harangjával.
A Rácz-kapuhoz érünk. Itt volt t. i. a város keritő falának egyik kapuja. Az itt álló róm. kath. népiskola falában márványtáblát látunk. Aranyos írása így szól:
Itt, a régi Szent Miklós-kapuban fogadta
atyailag Telekesy István egri püspök
II. RÁKÓCZI FERENCZ FEJEDELMET
1705 február hó 28-án, midőn a szabadság
véres zászlóit diadalmasan erre hordozá.
Ezen eseménynek emlékét márványnyal
örökíté meg 1904 szeptember
hó 27-ikén Eger városának szabadságszerető népe.
Ugyanaz alkalommal a Széchenyi-utcza éjszaki folytatását, mely már a felnémeti külvárosba vezet, II. Rákóczi Ferencz útjának nevezték el.
Forduljunk vissza az aszfalttal és keramittal burkolt pompás úton és térjünk be az érseki palotával szemben nyíló Kossuth-utczán a Kossuth-térre, a város piaczára. A piacz dísze a városháza. Mellette emelkedik a minoriták sugártornyos temploma és rengeteg rendháza, melyet most építenek újra.
A minoriták temploma, kettős sugár tornyával, Eger emlékszerű épületeinek a gyöngye. 1771-ben készült el. Remek a belseje is: freskói és műfaragásos padjai. Eredeti falfestményének, mely Kracker műve, csak egy részlete maradt meg az 1827-iki nagy tűzvész után. Főoltárképét („Páduai Szent Antal”) Kracker festette.
E téren áll Dobó István érczszobra is, mely egyformán dicséri a művészt, Stróbl Alajost és az áldozatkész várost.
A Kossuth-tér keleti oldalán az Eger patakja folyik, mely – mint fentebb említettük – kétfelé hasítja a várost. A patakon túl egyre szűkülőbb, kanyargóbb utczák következnek. Jórészben még a török építkezési rendszertelenségnek kiheverhetetlen nyomai. Mint kerített várváros, a mai belsőváros területén szorongott, csak a törökök kitakarodása, illetőleg a külső falak leomlása után bontakozhatott ki a város. Ennek következtében az utóbb alakult külsővárosokban (Felnémeti, Czifra, Maklári, Hatvani) nyithattak szélesebb, szabályosabb utczákat.
A pataki hídon átlépve, a Keresztény Iparoskörnél, a vár tövében balra a Szervita-utcza nyílik. Benne találjuk a szerviták templomos rendházát.
Az ősmagyar Mária-kultusz középkori híres búcsújáró helye, a Klarisszák Nagyboldogasszony egyháza, az 1552-iki ostrom alatt elpusztult. A török világban mosea lett. Annak a helyén épült föl az 1698-ban Egerbe telepedett szerviták temploma, Szent János evangélista tiszteletére. A rendház ebédlőjét Kracker két falfestménye díszíti; „Jézus Jákob kútjánál” és „A gonosz lélek megkisérti Jézust.”

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem