Jótékony intézmények.

Teljes szövegű keresés

Jótékony intézmények.
A város haladottságára mutat az a körülmény is, hogy keretében az emberbaráti intézményeknek egész sorozata keletkezett, részint egyesek, részint a társadalom, vagy a város áldozatkészségéből. A jótékony intézmények között első helyen áll a:
Gyöngyösi Szegény Asszonyok Intézete. Revisnyei Revitzky Gáspárné szül. Marsófalvi Marsovszky Borbála, a múlt század elején tervbe vette ez intézet alapítását. Veje Tarródházi Tarródy Bertalan 1822 május 2-án kelt végrendeletében a ludasi birtok összes épületei értékének egyharmad részét hagyta a szervezendő intézetre, ha adoptált fia, Gosztony Ferencz fiú-utód nélkül halna el. Tarródy Bertalan özvegye, Revitzky Mária már okíratba foglalta az intézet nemes tervét, hogy Gyöngyösön, a Csapó-utczában, Csegő József és Borhy Imre háza közötti házát és telkét a gyámoltalan özvegy és hajadon nőknek menedékházul alapítja. Az alapításban segédkezésre Hám János szatmári püspököt kérte fel, ki 8000 váltóforinttal járult az intézet fenntartásához. Tarródy Bertalanné ékszereit, egy drágakövekkel kirakott arany szelenczét, 46 brilliánskővel ellátott nyakéket, 15 brilliánssal ékesített keresztet, egy brilliáns fejéket kilencz nagy kővel és 3–3 sorban egy oldalon 42 kisebb brilliánssal – adományozta az intézetnek. Az alapító 1827-ben az intézet mellé kápolnát s ehhez 1829-ben tornyot építtetett. Ugyanez évben Nováky József egri kanonok, volt gyöngyösi plebános 2500 váltóforintot, özv. Dvorszky Györgyné 6500 váltóforintot juttatott az intézetnek, mely ma ingatlanain kívül 70.000 koronán felüli pénzvagyonnal rendelkezik. Az intézet elaggult nőket gyámolít. Ügyeit a gyöngyösi plébános elnöklete alatt a város polgármesteréből és előkelő polgárokból alakult igazgatóság intézi.
Árvaleányok nevelésére van hivatva a Fejérváryné róm. kath. árvaleányintézet. Alapítója Fejérváry Józsefné szül. Csörgheő Amália, ki az intézet czéljaira a város éjszaki részén mintegy tíz holdas kertet és szép úriházat vásárolt, fenntartási alapul pedig pusztacsászi 300 holdas birtokát adományozta. Az intézet a Paulai Szent Vinczéről nevezett nővérek vezetése alatt van s egyike a legáldásosabb jótékony intézményeknek.
A szegény árvaleánykák otthona a Gyöngyösi Jótékony Nőegylet Árvaháza is, melyet lelkes nők buzgólkodása alkotott meg s azt ma is fenntartja a társadalom kiapadhatatlan áldozatkészségével.
Hasonló nyomokon halad a gyöngyösi Izraelita Nőegylet, mely tagjainak készséges könyörületével siet enyhíteni a nélkülözés keservein.
Újabban a helyi társadalom a szeretet nagy munkájának gyakorlására alakította a Gyermekbarát-Egyesületet, elemi iskolai szegény növendékek felruházására, a Gimnáziumi Tanulósegítő Egyesületet, szegény sorban levő gimnáziumi tanulók anyagi támogatására, továbbá a Szanatórium-Egyletet, mely a szegény tüdőbetegek segítésén kívül gyakorolja az általános jótékonyságot is. Legújabban a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt-Egyletének Gyöngyösi Választmánya is megalakult, mely rövid fennállása alatt a felebaráti szeretet találékonyságával tekintélyes összeget gyűjtött és áldozott a szükségben levőknek.
Gyöngyös város a szegény-ügy rendezésére alkotta meg a Városi Menházat, melynek alapjául a kisebb-nagyobb szegényalap egyesítésével oly törzsvagyont hozott össze, hogy a városi évi segély mellett, a menedékház be tud fogadni minden városi elaggott szegény férfit, nőt és árvagyermeket. A Városi Menházalap legtekintélyesebb része a gróf Koháry István-féle alapítvány, Papp Melkizedek szent ferenczrendi szerzetes alapítványával, mely eredetileg a Pesti Első Hazai Takarékpénztár két darab részvényéből állott, ma azonban növedékeivel a törzsvagyonban a második helyet foglalja el. A Városi Menházat a Paulai Szent Vinczéről nevezett nővérek vezetik.
Gyöngyös jótékony intézményeinek sorozatát nem merítenők ki, ha említés nélkül hagynók a nemcsak szép múlttal, de szép jelennel dicsekedhető Izraelita szent Egyletet és a Jótévő-Egyesületet, melyet Gyöngyösön „német társulat” néven ismernek. Ez utóbbit eredetileg a XVII. században Gyöngyösre települt német iparosok alapították. A ma is virágzásban lévő „német társulat” színmagyar tagjainak inkább önsegélyzőegyesülete ez a társulat, mely tagjainak 135különösen betegség és a családban előforduló halálozás alkalmával nyújtja segítő kezét.
Ehhez hasonló intézményeket alapítottak a hajdan itt működött jezsuiták, különösen a földmívelés-osztály körében. E – részben – vallásos társulatok, minők a Szent Kereszt-, Szent Tamás-, Szent István-, Szentlélek-, Szűz Mária-Társulat stb. az iparos czéh-rendszerből kölcsönözték alapvonásaikat. S míg egyrészről az összetartozás, együttérzés és hasonló polgárerények ápolásával a szó legnemesebb értelmében kultúrintézményekké váltak, másrészről önkormányzati szervezetükkel hathatósan közremunkáltak, hogy fegyelmezett tagjaik a városi életben, ennek javára érvényesültek. A város e legrégibb társulatai, századok szentesítette szervezetükben, ma is melegágyai a vallásos erényeknek, erőforrásai annak a társadalmi szervezetnek, mely az embertárs jó- és balsorsában tevékenységével és nem üres szólamok csillogtatásával tesz bizonyságot arról, hogy helyes szocziális érzéke van.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages