Kereskedelem.
Kereskedelem.
Gyöngyös virágzó kereskedelmének mindenkor kedvező körülményül szolgált földrajzi fekvése, mely messzeterjedő vidékek kereskedelmi középpontjává tette a várost. A legrégibb időkből fennmaradt feljegyzések szerint, mint hivatásos kereskedők jelennek meg Gyöngyös városban már a török hódoltság elején a zsidók, majd később a rácz-görögök. Ezek közvetítették különösen a török árúczikkeket s ezért a törökök védelme részökre biztosítva volt. A török hódoltság megszüntével Gyöngyösön különösen a rácz-görögök folytatták kereskedői tevékenységöket, de ez idő szerint még csak mint átmenő kereskedők. 1411711. június 3-án szabályrendeletet alkotott részökre a város, mely szerint csak bizonyos feltételek mellett tartózkodhattak a városban. 1715-ben kereskedelmi tevékenységök újabb szabályozás alá esett, mert „a helységbe levő arnótok (görögök) eddig oly conditioval enigálhattak compániát, hogy magok árúival drágaságot nem okoznak, mert egyébre török portékán kívül engedmények nem volt, és most a lakosok nagy kárára, eleségeket szedvén, két áron árulgattyák, de egyebekbe is violalván a conditiókat,” – tehát továbbra a következő feltételek írattak elő: egy társaságot tartoznak alkotni, de csak azok, a kiknek boltjuk van, elüljárót válaszszanak, de mindenben a hatóság alá tartoznak; csak idegen portékát árulhattak, magyar mesterek munkáival nem kereskedhettek. Vallásuk nyilt gyakorlása tilos volt, sem papot nem tarthattak, sem templomot nem építhettek. A ki katholikussá lett, szabaddá is lett. Évnegyedenként 50 tallér taksát tartoztak fizetni. Vallási ügyüket az 1790–91-iki országgyűlés rendezte, és ezzel a kereskedelmi téren is szabadabb mozgásba jutottak. Ma azonban a rácz-görög kereskedőknek csak emléke él.
A gyöngyösi középponti fiuiskola.
A gyöngyösi állami polgári leányiskola.
A gyöngyösi kaszárnyák.
A rácz-görög kereskedőknek Gyöngyös kereskedelmi életéből való eltünése nem jelentette a város kereskedelmének hanyatlását. Hosszú időn keresztül a Jászság felső része, a vármegye községeinek tekintélyes száma, sőt a szomszéd Pest és Nógrád vármegyék népének jó része találkozott a gyöngyösi heti vásárokon s terményeit itt értékesítette s viszont ennek piaczán szerezte be szükségleteit.
A kereskedelem fontos szervének, a vasútnak terjedő vonalai egy és más czikk keresletében és kínálatában hanyatlást idéztek ugyan elő, de más árúczikkek jelentek meg ezek helyett, különösen a szőlők felújítása után, a mikor a gyümölcs, csemegeszőlő, must és borkivitel azelőtt sohasem látott eredményeket ért el. Ez utóbbi keresleti czikkek vételére megjelenik a piaczon az idegen kereskedők nagy csoportja is, míg a helyi kereskedelemben az egyes üzleti ágakban tevékenykedik: 119 baromfikereskedő és piaczi árús, 9 borkereskedő, 3 czukorkakereskedő, 3 ékszer-kereskedő, 1 esernyő-kereskedő, 8 fakereskedő, 12 fűszerkereskedő, 1 fűzőkereskedő, 2 kalap- és sapka-kereskedő, 3 könyvkereskedő, 12 lisztkereskedő, 3 marhakereskedő, 3 rövidárú kereskedő, 36 rőfös-, posztó- és divatárúkereskedő, 4 ruhakereskedő, 3 sertéskereskedő, 54 szatócs, 4 szesznagykereskedő, 12 terménykereskedő, 7 toll-, nyersbőr-, ócskavaskereskedő, 5 üveg- és edénykereskedő, 5 vaskereskedő és 18 vegyeskereskedő.
A kereskedelmi forgalom jellemzésére is szolgáljanak a gyöngyösi posta és távírda- és telefon-hivatal következő statisztikai adatai az 1907. évről: Levélpostai küldemény feladatott 917.592, érkezett 970.736; csomag- és pénzküldemény feladatott 31.772, érkezett 47.022; távírat feladatott 16.678, érkezett 20.994; távbeszélgetés a távolsági forgalomban 2572, a helyi forgalomban 288.591; postautalvány-befizetés 39.371 darab, 2,137.040 korona értékben, kifizetés 35.234 darab 2,704.362 korona értékben; postai megbízás 1363 darab; postatakarékpénztári és csekk-forgalomban befizetés 24.174 darab, 4,438.101 korona értékben, visszafizetés 2292 darab 1,229.781 korona értékben.
A közgazdasági élet másik szerve, a vasút, Gyöngyös állomásnak, mint a miskolczi üzletvezetőség harmadik legforgalmasabb középpontjának személy- és árúforgalmáról a legutolsó évben a következő képet mutatja: 1908-ban elutazott 91.338 személy; elszállított árú 31.327 tonna, érkezett árú 32.964 tonna. A feladott árúból az 1908. évben: cseresznye 787.914 klg., baraczk 375.180 klg., szőlő 2,353.583 klg., bor 5,560.000 klg. A város kereskedelmi életének legmozgalmasabb napjai a négy országos vásár. Helyi irányító és legbefolyásosabb intézménye pedig az 1867-ben alakult Kereskedelmi Csarnok, mely a helyi kereskedelmi világnak nemcsak társadalmi csoportosulását alkotja, hanem Gyöngyös közgazdasági életében is legfontosabb tényező.
