Közigazgatás.
Közigazgatás.
Gyöngyös, – mielőtt az 1886. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának a) pontja értelmében a rendezett tanácsú városok sorába emelkedett, ősrégi mezőváros volt. Régi közigazgatási szervezete szerint a város élén két bíró állott, kiket a város évenként választott. Az egyik bírót rendesen a nemesi osztályból választották, miután a nemesség a városban tekintélyes számú volt és a városi terhek némelyikének viselésében részt vett. Igy részt vett a török hódoltsági adóban az 1656. évi márczius 27-én tartott vármegyei közgyűlési határozat szerint, melyben kimondatott, hogy a töröknek fizetendő évi taksában a gyöngyösi nemesség is tartozik részt venni.” „Midőn a vármegye a városi elüljáróság választása körül a város régi jogait korlátozni akarta, a város jogai szabadságának védelmét kereste II. Ferdinándnál is, ki 1655. évi június 25-én a város jogait és kiváltságait megerősítette. Ide vonatkozólag a kiváltságlevél a következőleg intézkedik: „Minekutána Gyöngyös város az emberek emlékezetétől fogva az egy szent római katholikus hitet vallja és más vallású lakosokat semmi városi hivatal viselésére nem alkalmazott, akarjuk, hogy eme szokás ezentúl a jövendő és örökös időkben se rontasson le a vallások különbsége miatt.”
A városbírák mellé adatott 6 nemes és 6 nem nemes polgár szenátori és konsiliáriusi minőségben, kik bizonyos napokon, a jogi dolgok elintézésénél jelen lenni tartoztak. A közügyek intézésénél még másik 6 nemes és 6 nem nemes képviselő is részt vett. Ezeken kívül a városi elüljáróság tagjai voltak: a jegyző, a pénztárnok, a városgazda és gondnok. Segéd- és szolgaszemélyzet 4 tizedes 143rendőri és eljárói minőségben, 2 levélhordó, 2 mindenes és 2 kocsis. A város kocsmáit pedig a borbírók kezelték.
Mostani közigazgatási szervezete szerint a közigazgatási hatóság élén áll a polgármester. Jelenben: Kemény János, ki a város fejlesztésében és gazdasági életének okszerű irányításában elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Rendőrkapitány: Csuhaj Sándor dr.; főjegyző: Káplány József; t. főügyész Borossy János dr.; t. főorvos Schönfeld Lipót dr.
A képviselőtestület 80 választott és 80 legtöbb adót fizető, összesen 160 városi képviselőből áll. A város fontosabb ügyeit, melyeket a képviselőtestületben tárgyalnak is, előbb a szakosztályokban készítik elő. a szakosztályok tanácskozó, véleményező és indítványozó testületek, számuk öt. És pedig: a) pénzügyi és gazdasági szakosztály, melyhez tartozik: az adóügy, a községi közmunka, a városi költségvetés, az alapítványok, számvizsgálat, háztartás, vagyoni ügy, bérletek, ipar- és kereskedelem. b) Nevelésügyi szakosztály; ehhez tartoznak a közművelődési és nevelési ügyek, mely szakosztály tagjait nem képviselő szakférfiakból is kiegészítheti a képviselőtestület. c) Az építészeti szakosztályhoz tartoznak: az építészet, kövezet, patakok, védgátak, csatornázás ügye. Lehetnek tagjai nem képviselők is. d) A jogügyi szakosztályhoz tartoznak: a jogi kérdések, peres ügyek, szerződés-tervezetek. e) az erdészeti szakosztályhoz tartoznak: a közlegelő és erdészeti ügyek. Véleményezési és ellenőrzési joggal működnek még: a közegészségügyi, helypénzszedési, kövezetvámügyi, villamos világítási és vízügyi bizottságok.
