Neve. Története.
Neve. Története.
Gyöngyös város fejlődéstörténetének első lapjai a rég letünt idők sűrű homályában – olvashatatlanok. Igen valószínű, hogy a mai Gyöngyöst Kr. u. 700–800 év között az avarok alapították. Emléküket ma is őrzik azok az óriási kőgátak, melyeket avargyűrűk néven ismerünk. Egy részük itt a Mátrában, Bene, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi és Gyöngyöstarján mellett vonult s maradványaik ma is láthatók.
Egyébként még a „Gyöngyös” név eredete is homályban van előttünk. A régi oklevelekben Gyungus, Gyugus, Gungus, Geongeos, Giongios, Gyengyes, Giöngiös néven említtetik. Istvánffy szerint: Gemmeum oppidum, vagy Gemmeopolis-nak az e vidéken nagy bőségben termő tölgyfák apró gyümölcseitől neveztetett. (Gyöngy-gemma.) Legvalószinübb azonban, hog a város nevét a Mátravidéket megszálló kún-palócz törzs valamelyik nőjétől kapta, ki maga is a Gyöngyös névre hallgatott.
A hagyomány azonban azt regéli, hogy Árpádnak volt harmadik leánya is, ki mint nemzetének legszebb gyöngye követte atyját s akkor, midőn őseink a Mátra vidékére érkeztek, meghalt és a Mátrából folyó patak mellé temettetett. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek.
