Szt. Bertalan főtemplom.
Szt. Bertalan főtemplom.
A Kossuth Lajos-utcza belső végénél, a Petőfi-utcza és Vachot-utcza torkolata és a főtér éjszaki oldala mellett van a Szent Bertalan-főtemplom, Gyöngyös 125város régi dicsősége, melynek története a XIV. századnál előbb kezdődik. A mint maig, átalakítva bár, mutatkozik. – Ipolyi szerint, – csúcsív-építészetünknek még egyik kitünőbb alkotása. Kéttornyú széles homlokzata is – újabb renaissance-modorú átalakítása ellenére, talán még régibb román ízlésű tervezet lehet; míg maga a templom a késő gót ízlést jellemző sajátságos részletekkel bír. A kevéssé tagozott külső faltámok mellett ugyanis a szentély záródása is egészen abnormis alakítást mutat, a mennyiben nem a többszög egyik középső oldalával, hanem magával a szöggel végződik, úgy hogy a templom középátmérő-vonala a szögbe jut. Ily ritkább eltérő sajátosság csak régi templomoknál fordul elő.
Belső világosságban a templom hossza 65 méter, szélessége 28 méter. Régi templomépítési modor szerint a földbe merül két lépcsővel, szentélyével napkeletnek fordulva. 1815-ig kőfallal volt bekerítve, melyen belül temetkeztek. Hajdanta szentélye fölött kisebb tornya volt, mely az 1810. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint földrengéstől megrongáltatván, leszedetett. Déli oldalához – középtáján – 1701-ben harangtornyot építettek, mely fából készült és az ácsmesterségnek valóságos remeke volt. Rossz kőlapja miatt 1731. évi július 26-án esti 8–9 óra között azonban ledőlt.
A templom homlokzati két szegleténél újabbkori két ékes torony épült. Az éjszakit a harangtorony ledőlte utáni időben, a templom és város költségén kezdték építeni s érczfedelét 1826-ban nyerte. E toronyban vannak elhelyezve a hatalmas harangok. A déli tornyot 1814-ben kezdték építeni, melynek költségeire Nováky József egri kanonok, a város volt plebánosa, 1000, Hám János egri kanonok, később szatmári püspök, a városnak nagy szülötte 11000, a város pedig 2000 frtot adományozott. A torony magassága a toronyfedélzettel 62 m. 30 cm.; aranyos keresztjével messze tündöklik. Nemcsak a régiek mondták, hogy: „Mássa kevés van a hazában!” – hanem még ma is el lehet mondani ugyanazt a szép két toronyról.
Az éjszakról és délről csarnokkal (porticus) védett két oldalajtó 1654, illetőleg 1656. évből származik. A templom hajóját jobbról balról öt-öt oszlop, melyeken a boltozat és 6–6 méter széles oldalkarzatok nyugszanak, három térre osztja. A templomnak 1791-ben Harrach József pesti orgonaépítőtől készített orgonája egyike hazánk leghíresebb orgonáinak. A régi írók a templomnak 21 oltárát emlegetik; ma 9 oltára van. Keresztkútja régiség, érczből öntve; külfalán felső széle körül gót betűs és jobbról balra olvasható felirata a Credo első szavait tünteti fel, alján pedig: „Ave gratia plena Dominus tecum benedicta;” oldalain több kisebb-nagyobb domborművű alak és ezen felírat látható: „Boleslai Dei gratia Ducis Poloniae.” A templom kincstárában érdekes látnivalók, mint az ötvösségnek remek alkotásai: aranyozott ezüst kelyhek, Úrmutatók és ezüst kézi keresztek.
Az egyház-kegyúri jog gyakorlásának legrégibb forrásához Csobánka unokáinak, János comes fiainak osztálylevele vezet el, mely 1301-ben az egri káptalan előtt kelt. E szerint a kegyúri jogot megszerző Csobánka leszármazottjai, János comes osztozkodó fiai: László mester, Sámuel és Dávid a gyöngyösi és benei templomok (várkápolna) kegyuraságát maguknak és utódaiknak közösen fenntartották. („Patronatus eciam ecclesiarum villa Gyungus et villa Bene tam eisdem quam suis posteritatibus communiter remansisset, preterea magister Ladizlaus, Samuel et dauid praedicti taliter se in nostra presencia obligurunt.”)
A Csobánkák összes birtokait 1335 november 5-én királyi adományként nyerte Róbert Károlytól Tamás erdélyi vajda, a templomok kegyúri jogaival együtt, „cum… Patronatibus Ecclesianun.” Tamás vajda örököse pedig Gyöngyös város lévén, sőt III. Ferdinánd 1635-ik évben, III. Károly pedig 1715-ben kelt okleveleikben a várost Encs és Bene puszták birtokaiban meg is erősítvén, – a kegyúri jog ezzel is Gyöngyös város közönségére szállott, mely nemcsak a kegyúri jogaiba tartozó Szent Bertalan főtemplomnak, hanem a város többi templomainak is kegyes ura.
Gyöngyös város legrégibb egyházi épületei közé tartozik a még ma is fennálló Szentlélek-kápolna, mely a Mária-tanoda jámbor apáczainak ájtatoskodási helye. Legvalószínűbb, hogy Csobánka László építtette, ki az említett osztálylevél szerint a Krisztus-teste kápolnát saját költségén alapította. 1496-ban a ferenczes harmadrendű apáczák bírták, a reformáczió idején pedig sok háborúsággal 126protestánsok foglalták le, míg a vallásközi állapotok rendezésekor ismét a katholikusok kezére került.
