Czukorgyár.
Czukorgyár.
Ezek közül a legjelentékenyebb a hatvani czukorgyár, mely a kassa-zborói országút és a Zagyva folyó mentén, a Máv. Hatvan állomásának tőszomszédságában fekszik. 1889-ben a budapesti Deutsch Ig. és Fia czég akkori főnöke: Hatvany Deutsch Bernát alapította, ki haláláig állt a vállalat élén. A gyár 19 éven át „Deutsch Ig. és Fia hatvani czukorgyára” czég alatt működött; 1908 augusztus 1-én részvénytársasággá alakult át és felvette a „Hatvani czukorgyár R.-T. Deutsch Ig. és Fia” czéget. A részvénytársaságot a budapesti Deutsch Ig. és Fia czég jelenlegi tagjai: báró Hatvany-Detusch Sándor, báró Hatvany Deutsch József és báró Hatvany Deutsch Béla igazgatják, a kik a gyár alapítójának életében is tevékeny részt vettek a vállalat irányításában és Hatvany Deutsch Bernát halála után pedig együtt vezették tovább. A gyár 1889-ben napi 6000 métermázsa répának feldolgozására épült; 1894-ben kibővítették napi 10.000 métermázsa répának a feldolgozására; 1897-ben ismét megnagyobbították annyira, hogy naponta 15,000 métermázsa répát tudjon feldolgozni, végre az 1905. évben czukorlégyárnak (rapéria) felépítésével a gyár mai nagyságára bővült ki és most naponta 22.000 métermázsa czukorrépát tud feldolgozni. Répájának hétnyolczad részét a gyár Heves, Szolnok, Békés, Arad, Bihar, Csanád, Hajdú, Szatmár és Borsod vármegyékből szerzi be, évi feldolgozásának egynyolczad része pedig a saját kezelésében levő gazdaságokból kerül ki.
Az alapítás évében a gyár összesen csak kerek 600,000 métermázsa répát dolgozott fel, ez a mennyiség azonban évről-évre növekedett és fokozódott a gyárnak időről-időre történt nagyobbításának arányában, ma már az évi czukorrépa-feldolgozás három millió métermázsánál többre rúg. Kész czukrot előállított a gyár alapításának esztendejében 58,400 métermázsát, ma pedig évenként készít összesen körülbelül 350,000 métermázsát. A kész árú túlnyomó része fehér, ú. n. kristályczukor, kisebb része nyersczukor. Készít továbbá a gyár nagyszemcséjű, sárga kristályczukrot, melyet specziálisan a Portugál fogyasztópiaczon értékesít. Az előállított czukornak elenyésző kis része fogy el a belföldön, a termelés zöme külföldre vándorol. Egyáltalában a hatvani czukorgyár volt úttörője Magyarország czukorkivitelének; 1889-ben, a mikor a gyár alakult, Magyarországnak mintegy 500,000 métermázsányi czukorfogyasztásából csak alig 200,000 métermázsát tudtak az akkor fennállott hazai gyárak előállítani. Ma hazánk körülbelül 2 millió métermázsa czukrot visz külföldre, a minek körülbelül egyheted része – 300,000 métermázsánál több – egyedül a hatvani czukorgyárból kerül ki. Kivitelével a gyár Portugálián, Angolországon, és a Balkán államokon kívül felkeresi Ázsia 152legfontosabb kikötőit, Kis Ázsiában, Arábiában, Elő- és Hátsó Indiában, China és Japánban. Minden hónapban viszik a hajók Fiuméből a hatvani czukrot Smyrna, Aden, Bombay, Calcutta, Carachi, Singapore, Shanghai, Yokohama stb. nagy ázsiai kikötőbe, s mindenütt a hatvani gyárnak a védjegye (H betűben horgony) egyike a legismertebbeknek.
Hatvan nemcsak Magyarországnak, de Europának legnagyobb czukorgyártelepe. Németországnak és Ausztriának legnagyobb gyárai évi termelésük mennyiségével messze a hatvanié mögött maradnak. Ha pedig a külföldi gyárak évi átlagos termelését összehasonlíthatjuk, Hatvan egymaga tízszer annyi czukrot gyárt, mint egy-egy franczia vagy belga czukorgyár átlagban, hatszor annyit, mint egy-egy osztrák vagy német gyár, háromszor annyit, mint egy-egy hollandi gyár és a hazai gyárak évi átlagát is körülbelül 1/3-ával szárnyalja túl. A gyár körülbelül 1200 munkást és 100-nál több tisztviselőt foglalkoztat, a kiknek évenként csak fizetésért 500,000 koronánál többet ad ki, tehát háromszor annyit, mint az alapítás évében, a mikor munkabérekre kerek 170,000 koronát költött. Említést érdemel még – ha már erről a minden tekintetben nagyszabású gyárról szólunk – hogy a gyártásnál nyert mellékterményekből – melasseból és répaszeletből – semmi sem kerül külföldre, mindent kizárólag a gyárnak répatermelői használnak fel takarmánynak gazdaságaikban. A kilúgozott répaszeletnek kisebb része – körülbelül 500,000 métermázsa – frissen fogy el, a többit a gyárban berendezett szárítókban megszárítják és mint szárított répaszeletet használják fel. Évenként körülbelül 60–70,000 métermázsa szárított répaszelet készül, a mi frissen körülbelül tízszeres mennyiségnek felel meg. A répaszeletnek szárítását is a hatvani gyár kezdte meg először Magyarországon, hogy még azok a termelői is használhassák az annyira értékes répaszelet-takarmányt, a kiknek a gyártól való nagy távolságuk miatt frissen nem volna érdemes azt elhozatni. A czukorgyárnak saját iparvágánya és több kitérő-rakodóvágánya van, melyeknek hossza körülbelül 8 kilométer és mezei vasútja, mely körülbelül 20 kilométer hosszú és a czukorgyárat gazdaságaival köti össze. A gyárnak vasúti forgalma évenként körülbelül 50.000 waggonra rúg.
