Történelem.
Történelem.
Eredetileg Pata vagy Mátraújvár megyéhez tartozott. Legrégibb okleveles adataink az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben vannak a helységről. A tizedjegyzékben Hatvan város néven fordul elő s plebániája a patai főesperesi kerületbe tartozott; plebánosa 15 garassal járult a pápai kamara szükségleteinek fedezéséhez. Ez adatból következtetve, plebániája egyike volt a gazdagabbaknak, mert a patai főesperesi kerület plebániái közül, csak Pásztó, Gyöngyös, Visonta és Karácsond szerepelnek nagyobb összeggel a tizedjegyzékben.
1406-ban már városi jellege volt. 1444-ben Nagyhatvan néven szerepel. Ez időben országos vásárjait a Csallóközből is látogatták. Egy ilyen vásár alkalmával az egri káptalan 1470 július 5-én Báthory Albertnek, a Rédei Jánostól indított perében történt megidéztetését, az egybecsődült vásáros nép előtt kihirdette.
A középkorban fennállott Szent Mária Magdolnáról nevezett plebániája és egyháza, 1484-ben pedig Szent Margit vértanúról nevezett premontrei prépostságát említik: mindkettőnek a Nagyhatvani család volt a kegyura. Hihetőleg e családnak volt itt a középkorban földesúri joga.
