Az uradalom története.
Az uradalom története.
Debrő vára és a hozzá tartozó birtokok Heves vármegyében a XV. század elején az Aba nembeli Debrői István királyi kincstárnok tulajdonában voltak, a ki azokat pártoskodása miatt, egyéb birtokaival együtt, 1411-ben elvesztette.1) 1438-ban Albert király Debrő várát a hozzá tartozó Debrő, Tótfalu és Kál helységekkel és Csalapusztával együtt néhai Rozgonyi László fiainak adományozta.2) Özvegy Rozgonyi Lászlóné Kanizsay Györgyhöz ment férjhez s így az 1493-ik osztálykor a debrői uradalom ura Kanizsay György lett, a kit a Debrő, Csal, Tótfalu, Kál, Jánosi, Gyöngyös, Bene és Halász nevű birtokrészekbe be is iktattak.3) Azonban Kanizsay György horvát bán 1497-ben elcserélte e birtokait Bélteki Drágfy Bertalannal, Erdély vajdájával, ennek Pozsega vármegyei Vasmegyericza várbirtokával.4) Drágfy János országbírónak Drugeth Katalintól született Zsófi leányát Perényi János vette feleségül. Igy került a debrői uradalom a Perényiek kezébe.
1) Katona Historia crit. Hung. Tom. IV. ord. XI. 563. és Szirmay C. Zemplén notit. top. 136, 160, 195.
2) Gr. Khuen-Héderváry levéltár Fasc. 10. Nro. 263.
3) U. o. Fasc. 10. Nro. 271. 273.
4) U. o. Fasc. 10. Nro. 237.
2361518-ban Perényi János eladja Ónodot és Debrőt második nejének, Kanizsay Dorottyának első nejétől származott gyermekei beleegyezésével.5) 1537-ben Debrőt Gúthi Országh László, Nógrád és Heves vármegye főispánja kapta Ferdinánd királytól.6) Ennek fia Kristóf országbíró. 1567 október 9-én meghalt és vele a Gúthi Országh családnak fiágon magvaszakadt. Ekkor Debrő a fiscus kezére került. Utóbb Miksa király báró Ungnad Kristóf egri várkapitánynak, a későbbi horvát bánnak inscribrálta Ónod várával együtt.
5) U. o. Fasc. 10. Nro. 280.
6) U. o. Fasc. 10. Nro 282.
1603 április 19-én második Rudolf császár a báró Ungnad Kristófnak 30.400 frtban inscriblált Ónod várát Borsod vármegyében és a lerombolt Debrő várát Heves vármegyében minden tartozékaival együtt Felső-Vadászi báró Rákóczy Zsigmondnak, egri várkapitánynak – ki 1607-ben Erdély fejedelme lett – adományozta.7) Rákóczy Zsigmondnak fiai Pál és György, atyjuk halála után osztozkodván, Pál felét kapta a debrői uradalomnak, mely részbirtok utóbb unokájára Rákóczy Erzsébetre, férjezett gróf Erdődy Györgynére szállott örökségképpen.8) Gróf Erdődy Györgyné 1708-ban magtalanul halván el, az ő debrői uradalmi részbirtokait II. Rákóczi Ferencz és nővére Júlia, gróf Aspremont Reckheim Ferdinándné – kik szépunokái voltak I. Rákóczi Györgynek – örökölték.9) II. Rákóczi Ferencz azonban hűtlenségbe esvén, az ő ittlévő összes örökségét, I. József császár 1710 április 8-án gróf Althan Mihály Keresztélynek adományozta 40000 frtban,10) az örökség másik része az Aspremont grófok kezén maradt. A Rákóczi-féle szabadságharcz lezajlása után a kir. fiscus 1712-ben lefoglalta a debrői uradalomnak azt a részét, mely II. Rákóczi Ferencz fejedelemé volt, s átadta az 1710-ben erre adományt nyert gróf Althannak. Igy jutott a Rákóczi-féle debrői uradalom német kézre.
7) U. o. Fasc. 7. Nro 170.
8) U. o. Fasc. VII. 170.
9) U. o. Fasc. VII. Nro 170.
10) U. o. Fasc. 1. Nro. 3. XXVII. Nro 3.
Az 1712-iki német szövegű összeírás: „Conscriptio Dominii Debrő in der Matraalja und in der Matra in dem Heveser Comitat”11) az uradalom alkotó részeit a következőleg írja le:
11) Országos levéltár Urbar. et Conscript. Fasc 5. Nro. 12.
A Mátraalján: Debrő helység, az uradalom feje, áll 30 egész jobbágytelekből; lakosai róm. kath. vallású magyarok és tótok, mindnyájan szabad költözködésű taksások. A debrői erdőben az elpusztult „Selgi vár” némely romjai még láthatók. (A német összeíró a fellegvár szót „Selgi vár”-nak írta). Tótfalu helység, áll 17 egész jobbágytelekből; lakosai róm. kath. vallású magyarok és tótok, szabadköltözködésű taksások. Kál helység a Kál-Lógó pusztával együtt áll 24 egész jobbágytelekből. Nagyút szabad puszta (preadium) 18 jobbágytelekre van felvéve. Valamikor helység volt. Az elpusztult templom egyik kőfala még látható. Felfalu, szabad puszta, határos Tótfaluval, Balpüspökivel és Detkkel, 3 egész jobbágytelekre van felvéve. Balpüspöki szabad puszta 10 egész jobbágytelekre van felvéve.
A Mátrában: Derecske falu 12 egész jobbágytelekből áll; lakosai róm. kath. vallású taksások. Parád falu 13 egész jobbágytelekből áll; lakosai róm. kath. vallású taksások. Bodony falu 20 egész jobbágytelekből áll; lakosa róm. kath. vallású taksások. Balla falu 13 egész jobbágytelekből áll, lakosai róm. kath. vallású taksások. Ballának és Derecskének a fele Vay Ádám lányaié és nemes Balogh Mihályé. Lak szabad puszta. Ville fele néhai Rákóczy Erzsébet gróf Erdődy Györgyné része, másik fele Rákóczi Ferenczé és Júliáé, gróf Aspremontnéé voltak. Gyöngyös mezőváros negyedrésze. Derecske, Parád, Bodony, Balla és Lak felét Bogni tábornagy jure amorum cum evictione fisci 1694-ben nyerte Lipót királytól, a ki a Rákóczi „Rebellion”-ja előtt ezek birtokában is volt, azért ezek jövedelmének felét kapja. A német szövegű összeírás Parád helységnél megjegyzi, hogy ott Rákóczi fejedelem az elmúlt lázadás alatt üveghutát állíttatott fel. (Der Fürst Rákóczy hat in der verwichenen Rebellion eine Glashütte aufrichten lassen). A jelenlegi óhutai lakosok elődei tehát Rákóczi telepesei. Sem ebben az összeírásban, sem az 1725-ikiben nincs említés a parádi savanyúvíz-forrásról, a mi azt jelenti, hogy akkor még nem lévén használatban, nem hajtott jövedelmet.
Közel negyven évig szedték még Debrő német urai a magyar jobbágynép szorgalmának gyümölcsét, midőn egyszerre új gazdát kapott az uradalom. Gyaraki báró Grassalkovich Antal királyi személynök 1740-ben megvette Debrő várát és a hozzá tartozó debrői uradalmat gróf Aspremont-Reckheim Károly Goberttől 46.000 forintért,12) és ugyancsak 1740 április 29-én gróf Althan Mihály Antaltól annak debrői uradalmi ingatlanrész jószágát és ingóságait 31.440 frtért,13) azért ily olcsó árakon, mivel mindkét eladónak nagy szolgálatokat tett Grassalkovich. 237Igy például a gróf Aspremontok 230.000 frt értékű jószágot szerzett meg, mely pedig már jóformán elveszett az Aspremontok részére.14) Gróf Grassalkovich Antal unokája, herczeg Grassalkovich Antal, azonban 1821-ben még 106.000 frtot fizetett az Aspremont unokának: Mária Anna Gobertinának, férjezett gróf Erdődy Györgynének, végleges vételárként.15) 1747 június 20-án megvette Grassalkovich Derecske helység 1/4-ed részét 1.500 rénes forintért a Baloghoktól,16) 1747 augusztus 22-én pedig adománylevelet nyert Mária Teréziától a debrői vár és egész uradalom királyi jogaira.17) Ugyancsak 1747 deczember 8-án az egri káptalan beiktatta gróf Grassalkovich Antalt e királyi jogok birtokába.18) A beiktatási jelentés a következő birtokrészeket sorolja fel: Debrő vára, Debrő mváros (oppidum), Al-Debrő, Tót-Falu, Kál egész helységek, Kál-Lógó, Nagyút, Balpüspöki és Lak szabad puszták egészen, Derecske és Balla helységek fele, Gyöngyös mváros 1/4-ed része, Bodony és Parád egész helységek. Ezután az uradalom közel száz éven át a Grassalkovichok birtokában volt, kik azt vétel útján és telepítésekkel gyarapították.
12) Gr. Khuen-Héderváry lvt. Fasc. 1. Nro. 20, 21.
13) U. o. Fasc. 1. Nro. 22.
14) U. o. Fasc. 7. Nro. 170.
15) U. o. Fasc. 15. Nro. 382.
16) U. o. Fasc. 1. Nro. 27.
17) U. o. Fasc. 1. 28.
18) U. o. Fasc. 7. Nro. 170.
1796-tól mintegy 30 évig a báró Orczy család bírta haszonbérbe a debrői uradalmat. Azután herczeg Grassalkovich Antal 1825 január 1-től, 1839 deczember 31-ig Kaan Henrik Sámuelnek és társának Szitányi Ullmann Móricznak adta haszonbérbe, évi 20.100 frtért. Ezek nagyobbszabású befektetésekkel, timsóbánya-nyitással, a fürdők kényelmes berendezésével tetemesen emelték az uradalom jövedelmét és értékét. Azonban a herczeg csődtömegének gondnoka, gróf Batthyány Imre, a nevezett bérlőket kivetvén a bérletből, az 1840 október 22-én Pesten kötött szerződés értelmében bérbe adta a debrői uradalmat gróf Károlyi Györgynek, 1841 január 1-től 1860 deczember 31-ig terjedő 20 esztendőre, évi 50.000 forint pp. haszonbér-fizetés mellett.19) Ez alkalomra hivatalosan összeírták az uradalmat. Az 1840 november 1-től 1841 augusztus 11-ig történt vármegyei hivatalos összeírás20) szerint a debrői uradalom a következő alkatrészekből állott: Al-Debrő helység egészen a debrői uradalomhoz tartozik, 252 házzal bíró dohánytermelő zsellérrel. Lakosai megmagyarosodott németek. A balpüspöki pusztát haszonbérben tartják. Van két erdeje, a Cser nevezetű, mely a fel-debrői erdővel együtt, mintegy 250 hold kiterjedésű és a Csal, leginkább mocsárból és kevés tölgyfából áll, mintegy 200 hold majorsági erdő, mely árokkal körülvéve, fáczányosnak használtatik. Al-Debrőt 1743-ban telepítették meg svábokkal. 1743 április 24-én adta ki báró Grassalkovich Antal a sváboknak a telepítési biztosítást.21) Fel-Debrő helység egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Lakosai megmagyarosodott németek. Egy egész telek áll 28 hold szántóföldből és 10 embervágó rétből. E helység 74 1/4 sessióból áll. Fel-Debrő lakossága 1770-ben még tiszta magyar volt.22) Bal-Püspöki puszta egészen a debrői uradalomhoz tartozik, kiterjedése 2480 hold. Az aldebrői község birja haszonbérben. Nagyút puszta kiterjedése mintegy 4050 hold, melyekből a fügedi és zsadányi határokra dűlő kb. 800 hold Kaál helységétől nyári legelőnek haszonbérben tartatván, a többi majorságosan használtatik. Gyöngyös mezőváros 1/4-része tartozik a debrői uradalomhoz, a többi részét herczeg Esterházy, gróf Forgách és számos más nemzetség bírja. Van itt az uradalomnak 338 taksás zsellérje. Kompolt helység. Lakosai megmagyarosodott németek. Az egész helység a debrői uradalomhoz tartozik, melynek egyszersmind székhelye. Egy egész jobbágyhely illetménye: 30 hold szántóföld és 10 embervágó rét. E helység 43 1/2 sessióból áll. Van benne 81 házzal biró zsellér. Van itt egy kastély, melynek közepe emeletes, egyéb része földszintes. Az udvari kápolna minden szükségesekkel el van látva. Kompolt helységet báró, utóbb gróf Grassalkovich Antal vette meg, és pedig a felét 1738-ban báró Haller Sámueltől, a másik felét pedig 1743–1758. években többektől.23) Kompolton a XIII. és XIV. században monostor volt. Építésére IV. László király 1280-ban bizonyos adót engedett.24) Kaál helység egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Lakosai magyarok. Egy egész hely illetménye 28 hold szántóföld és 12 embervágó rét. Az egész helység 64 sessióból áll, melyeken 1 két, 6 másfél, 23 egész-, 56 fél- és 8 negyedrész-helyes gazda van. Van itt még 162 házzal bíró zsellér. Van ezeken kívül 30 úgynevezett allodialis sessió, melyeket a herczeg édesatyja (az első herczeg Grassalkovich Antal) az allodialis birtokokból a helységbe telepített nemeseknek osztott ki, s melyeket egyedül nemes családok bírtak mindenkor; így tehát portális összeírás alá nem jöttek és megyei összeírás alatt sincsenek. Bírja ezeket 1 másfél-, 6 egész-, 2382 háromnegyed-, 35 fél- és 14 egynegyedrésztelkes gazda, kik is az urbáriális sessióktól járó mindennemű földesúri adózásokat és tartozásokat az urbáriális gazdákkal egyetemben, természetben teljesítik, mindennemű termesztményeikből a hetedet is kiadván. Tótfalu (régebben Tótfalu). Lakosai magyarok. Az egész helység a debrői uradalomhoz tartozik. Egy egész-telek 28 hold szántóföld és 10 embervágó rét. Van benne 41 sessió (telek), 105 házzal bíró zsellér. Parád helység. Lakosai róm. kath. magyarok. Egészen a debrői uradalomhoz tartozik, 24 egésztelekből áll, melyeken 1 egész, 46 féltelkes gazda és 90 házzal bíró zsellér van.
19) Gr. Károlyi nemzetség lvt. G. K. Gy. szekrény 1. fiók 7. szám.
20) U. o. 1. fiók szám.
21) L. Országos levéltár 1770-iki urbarialis tabellák.
22) L. U. o.
23) Gr. Khuen-Héderváry lvt. Fasc. 5. Nro. 128–134, 140, 143, 149, 151, 153.
24) U. o. Fasc 5. Nr. 124.
A határ napkeleti oldalán fekszik a timsós fürdő és a kastély. A timsós fürdő, mely L formára egy emeletre épült, magába foglal 12 fürdő-, 26 vendég- és 6 cselédszobát. A timsós fürdőhöz közel s azzal egy mesgyén van a Szent-Borbála nevezetű timsóbánya, a hozzá tartozó hutai és egyéb épületekkel, melyeket a báró Orczyak, haszonbéres birtoklásuk ideje alatt, építtettek. A Csevicze-forrásnál a nagy fürdőház L formára épült. A földszinti részben van 32 lakó és 10 fürdőszoba, 2 előszoba. Az épület középága emeletre lévén építve, ebben van egy tánczterem, melynek két oldalán az egész épületnek hosszában van a cselédség számára 24 padlás-szoba. A Csevicze víztartó stolnáját és mind a két fürdőt, összes melléképületeikkel együtt, Ullmann és Kaan bérlők építtették 1827–29-ben. A Csevicze és a hajkai telepítés a parádi határ délnyugati oldalában van, a Gyökeres hegy tövében. Nevét az ott található Cseviczének nevezett ásványos gyógyforrásoktól vette, melyeket részint italul, részint fürdőül is szoktak használni. A Csevicze és üveghuta közt fekvő dombon van az úgynevezett hajkai telepítvény. Ez 15 házból áll, melyek közül kettő uradalmi, tizenhármat pedig a benne lakók építtettek.
Az Üveg vagyis Újhuta. A Cseviczétől mintegy negyedórányira vagyon a most (1840) is folyamatban levő üveghuta. Az Óhuta. A parádi határ déli oldalában, a Somhegy alatt fekszik az Óhutának nevezett telep, mely nevét a régibb időben itt fönnállott üveghutától kölcsönözte. Áll e telepítvény 38 házból, melyekben 37 zsellér lakik. „Ezt az üveghutát állitotta föl itt először II. Rákóczi Ferencz fejedelem a szabadságharczok ideje alatt.” A parádi timsós fürdőt és a kénes savanyuvizforrást – a nép nyelvén Cseviczét – először Fáy András ismertette a „Tudományos Gyűjtemény” 1819-iki évfolyamában „Parád leírása több tekintetből” czím alatt, melyben a timsós fürdőházról a többek között így ír: „A falutól kelet felé mintegy fertály mértföldnyire áll a timsós fürdőház, kies kilátással. Az egymásra tornyozott Mátra csúcsai kékes horizonu bérczek, s általuk a világ zajától különszakasztott nyájas völgyek, hímes rétek és ezek aljain ezerféle kígyódzás közt csergő Tarna patakja, a tisztes ókoru szenderítő várak omladékai, mint a milyenek Domoszlónál Oroszlányvár, Derecskénél Kanásvár, Parádnál Veresvár, Tatárszállás és Várhegy édes képeket nyújtanak a lágy képzelgésnek (Schwärmerei)”. A kénes savanyúvíz-forrásról pedig ezeket olvassuk: „A timsós-fürdővel azon egy völgyben, a hol az Parád falujától fél órányira nyugat felé összekeskenyedik, buzognak az érczes források. A hely szép, de a kilátás megszorult, Tarna vizecske nyugati partján, tőle csak egy pár lépésnyire van a büdösköves forrás; ettől dél felé néhány lépésnyire egy domb aljában a vasas. A harmadik ezen túl fekvő völgyben esik, s ezelőtt két esztendővel két fürdőszoba épülvén mellette, fürdőnek használtatik. Ezen utolsó leggyengébb és a bőrt is a fürdés után kevéssé húzza össze. Mind a három forrás homokkőből kifaragott üregekben buzog ki ezen kőnem hasadékjai közül. Leginkább a büdösköves melyet nehéz szagáért neveznek így, használtatik mind vitelre, mind italra… Ezen víz fogyasztása, mindamellett is, hogy semmi nagyobb városban, mint Pest, Gyöngyös, Eger, nem árultatik, azon kis körhöz képest, melyben esmértetik, igen nagy. Csak az itt lévő mostani hutából 3500–4000 üvegek töltetnek meg ezen vízzel. Ezen kívül mennyi víz hordatik el hordókban s régi megtartott üvegekben! mennyi fogy el helyben, a midőn a vendégeken kívül a szomszéd palóczság is ezzel él! A főforrás, melyből az üvegek töltetni szoktak, t. i. a büdösköves, elég bő; kimeríttetvén, félóra alatt megtelik s egyszerre majd egy akónyit tart üregében; mindazáltal nagyobb merítéseknél gyakran várni kell megtelésére. Tavaszkor és hajnalban (az éjjeli állás után) legnagyobb ereje van. Fuvarja, akinek maga alkalmatossága van, csekélységbe kerül. Egy 20 butelliás keményfájú láda, helyes bespontolással, szurkolással és bepakolással, 1817-ben csak 12 forint 20 krra ment. Külön egy 241láda magában 4 frt, egy (2 itczés) butellia 18 kr spont. 3 kr., szurkolás 3 kr, pakolás egy butelliától 1 kr. Az itten leírt savanyúvízforrásoktól, tetejökkel felhőket verdeső agg bikkek kies árnyékaiban vezet az út az üveghutához, mely a forrásoktól nyugatra, csak egy pár lövésnyire, egymás nyiltabb völgyecskében, félkörben álló hegyek közt fekszik, s a factor és a hutások lakásaival együtt egy kis romantikus falut formál. Kár, hogy az út körül a képzelgők (Schwärmer) s minden csekélységben halhatatlanságot kurdászók a szép tetemes tölgyeket és bikkeket összefirkálták.”
A debrő-parádi uradalom telivér és félvér ménese.
A debrő-parádi uradalom bonyhádi tehenei.
Graefl Jenő poroszlói magyar gulyájából.
A pusztahídvégi magtár belseje (építtette gróf Esterházy érsek).
A parádi fürdőben „a mult 1817-iki nyáron egy szoba egy napra volt 24 kr. v. cz., konyha egy napra annyi fával, a mennyi früstökhöz, ebédhez és vacsorához szükséges: 30 kr., a fürdés 24 kr. Savanyúvizet, jól bedugott két itczés üvegekben, a fürdőnél 6 kr-on mindig kaphatni.” A parádi határ délkeleti oldalában a Kékes hegy alatt a helységtől mintegy órányira van az úgynevezett Hagymás, hol régen a timsóbánya – melyhez tartozó épületek jelenleg (1840) elhagyatott s romhoz inkább hasonló állapotok vannak – létezett vala s melynek kerületében jelenleg az úgynevezett Sándorréti major áll.
Bodony helység egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Lakosai róm. kath. magyarok. Egy egész jobbágytelek 20 hold szántóföld és 10 embervágó rét. 66 egész urbariális sessiót foglal magában, melyeken 2 egész-, 4 másfél-, 29 egész-, 2 háromnegyed- és 51 félhelyes jobbágy és 86 házzal bíró zsellér van. – Lak puszta. Az egész a debrői uradalomhoz tartozik. Kiterjedése mintegy 1500 hold, nagyobb része erdő, kisebb része szántóföld, rét és legelő. Van egy Nagypallag nevű majorja. – Kürth puszta. Egészen a debrői uradalomhoz tartozik. Kevés szántóföldet és rétet kivéve, erdő, kiterjedése mintegy 1000 hold lehet. – Derecske helység. Lakosai róm. kath. magyarok. A helységnek csak a fele része tartozik a debrői uradalomhoz, mely a báró Podmaniczky, Ondrekovics és több recski successoroktól bírt másik felerésztől egészen el van különítve. Az uradalmi felerész áll 25 1/2 sessióból, melyeken 1 kétsessiós, 2 másfélsessiós, 4 egész, 2 háromfertály, 28 fél- és 4 egyfertály-helyes jobbágy s 18 házzal bíró zsellér van. – Balla helység. Lakosai róm. kath. magyarok. 3/4-ed része tartozik a debrői uradalomhoz, 1/4-ed része pedig gróf Andrássy Károlyé. Egy egész sessió állománya 26 hold szántóföld és 8 embervágó rét. Áll 20 egész sessióból, melyeken 6 egész és 28 félhelyes gazda és ezeken kívül 49 házzal bíró zsellér lakik. – Németmező puszta. Határa napkeletről Mindszent, délről Szuha, nyugatról Dorogháza, éjszakról Nemthi helységek határaival ütközik. Számos közbirtokos bírja, minden arány nélkül és önkényesen. A debrői uradalomhoz tartozó majorságos szántóföldek és rétek a következők: A szakaszparti tábla 20, nagy tábla 45, kis tábla 6 és kupak tábla 10, összesen 81 hold szántóföld. A kupak végében levő rét 6, a hosszúnyilás rét 12, Jakab pálya-rét 3, és a kerek rét 4, tehát összesen 25 kaszás rét. Ezt a részbirtokot gróf Grassalkovich Antal 1755-ben vette meg, egyéb birtokokkal együtt, báró Hunyady Jánostól.25) Tipászó puszta. Az egész a debrői uradalomhoz tartozik; nagyobb része erdő: 562 hold, kisebb része szántóföld és rét. – Szent-Domonkos helység, lakosai róm. kath. magyarok. Két és fél házhelyen kívül, az egész falu a debrői uradalomhoz tartozik. Egy egész jobbágytelek 26 hold szántóföld és 10 embervágó rét. Áll a falu 21 egész sessióból, melyeken 5 egész-, 2 háromnegyed-, 28 fél-, 2 negyedrészes jobbágy és 26 házzal bíró zsellér találtatik. Az uradalmi erdő kiterjedése 1762 28/44-ed hold. Ezt a helységet gróf Grassalkovich Antal 1755-ben vette meg, egyéb birtokokkal együtt báró Hunyady Jánostól.26) Nemthi helység Nógrád vármegyében. Lakosai róm. kath. magyarok. Az egész a debrői uradalomhoz tartozik. Egy egész jobbágytelek állománya 26 hold szántóföld és 6 embervágó rét. Van benne 27 telkes jobbágy és 27 házzal bíró zsellér. A báró Orczyak haszonbéres birtoklása alatt, ezelőtt mintegy 43 évekkel (1797 körül) úrbérileg rendbeszedetett és felosztatott a határ. A faluban 19 úrbéres és 13 1/2 szerződéses sessió van. Az egész helységet gróf Grassalkovich Antal 1755-ben vette meg, több más birtokkal együtt, báró Hunyady Jánostól, a ki azokat neki hálából adta el.27) A fent leírt debrői uradalom herczeg Grassalkovich Antalnak a család utolsó férfisarjadékának 1841 szept. 29-én történt halála után az ő sógorának fiára, Ghimesi és Gácsi gróf Forgách Jánosnak nejétől, gróf Grassalkovich Teréztől származott Antal fiának a fiára, ugyan Antalra szállott nagyanyai örökségképpen. Ez a gróf Forgách Antal 1847 június 27-én eladta a nagyanyjától 242reászállott debrői uradalmat gróf Károlyi Györgynek 1.565,000 pengő forintért.28)
25) U. o. Fasc. 4. No. 113.
26) U. o. Fasc. 4. Nro. 113.
27) U. o. Fasc. 4. Nro. 113.
28) Gr. Károlyi nemzetség lvt. GKGY. szekrény 1. fiók 61a szám.
Az előadottakból világosan látható, hogy a Heves vármegyei debrői uradalom a gróf Károlyi család tulajdonába 1847-ben rendes vétel útján jutott és nem Károlyi Sándor, a szatmári pacificator politikai szolgálatainak megjutalmazása révén, királyi adományképpen, a mint azt a Rákóczi-kor történetírása idáig tévesen állította. E munka írója a fentebbiekben eredeti és hiteles adatok alapján bebízonyitotta a valódi tényállást is immár bízva reméli Thaly Kálmántól, a kiváló tudóstól, mint a Rákóczi-kor történetírójától, hogy a tárgyilagos igazságról tudomást vesz és bizonynyal jóhiszemű tévedését helyre fogja igazítani.
Gróf Károlyi György, az imént leírt debrői uradalom kiegészítésére és kikerekítésére többektől még a következő heves-vármegyei birtokokat vásárolta meg: Tarnócza pusztát Törökszentmiklósi és Zsadányi Almássy Emanueltől „az egész kiterjedésében” 65.000 pengő forintért, Pesten 1846 márczius 16-án.29) Galantai gróf Esterházy Mihálytól, mint az Esterházy család meghatalmazottjától. Tarnócza pusztai 143.300/1200 hold részbirtokot 7162 frt. 30 kr. pengő forinton. Pest, 1847. máj. 31.30) Hazugha Józseftől és nejétől Somody Máriától Tarnócza pusztabeli 115 1/2 hold részbirtokot 5000 pengő forinton. Zsadány 1850. jan. 3031). Kövesszarvi Gosztony Antaltól Tarnócza pusztabeli 115 hold részbirtokot 4000 pengő forintért. Eger, 1850 szept. 30.32) – Kövesszarvi Gosztony Borbálától, Nagy-Kolóni Subich Imre özvegyétől, Tarnócza pusztabeli 140 hold részbirtokot 4500 pengő forinton. Eger, 1852 január 13.33) – Vécs helységet és Felfalu pusztát gróf Batthyány Arthurné szül. gróf Apraxin Júliától, Vécs helységbeli és felfalusi, együtt 3250 holdat tevő birtokot a kastélylyal, minden egyéb tartományaival és teljes földesúri jogaival együtt 175.000 pengő frtért, Eger 1854 decz. 21. és 22.34) Verpelét mezővárost báró Brudern Antaltól verpeléti 3/16-od rész birtokát, mely áll 15 1/2 úrbéri telekből s tartozmányaiból, 55 úrbéres zsellérből és 8 taksásból, 360 916/1200-od hold szántóföldből, 53 963/1200-od hold rétből, 393 1094/1200-ad hold erdőből, a tót-nánai részbirtokával együtt, 90.000 ezüst fortért. Pest, 1842 jan. 29.35) – Néhai Hallerkeői gróf Haller Pál örökösei az őket a Török-Nyáry jogon illető javaikat és pedig Verpelét mezővárosban 6 egésztelkes jobbágyot, 18 házas zsellért, 1 3/12 rész curialis belső telket, 182 4/12 hold majorsági szántófölet, 29 4/12 hold majorsági rétet, 263 hold majorsági erdőt, 60 kapás dézsmaszőlőt; továbbá Sirok és Szajla helységbeli részbirtokukat eladják gróf Károlyi Györgynek 25.000 pengő forintért. Pest, 1846 aug. 26.36) – Báró Brudern Antal verpeléti részbirtokát a vármegyei 1840 június 2-án kelt összeírás így írja le: „Ezen mezőváros Heves vármegyében fekszik, földesurai az összeirató báró Brudern Antalon kívül, özv. gróf Sztáray Jánosné szül. báró Brudern Jozefa; gróf Esterházy János; báró Orczy Lőrincz; Péchy Amália; Németh Jánosné; Orosz Imre; Bernát András; úgy a Szepesy és Bárczy urak, kik többnyire az összeírató báróval együtt, Bedeghi gróf Nyáry örökösök, a kik közül az összeirató báró az egész mezővárosnak a gróf Haller lineán és a Révay jusson 3/16-od részét bírja. – Tóth-Nána helységet báró Brudern Antaltól Tót-Nána helységben 9/16-od részbirtokot 4 617/1200-ad hold belső fundust, mely 22 egész úrbéri telekből és 23 úrbéri zsellérből, továbbá 81 407/1200-ad hold szántóföldből, 36 342/1200-ad hold rétből, 1420 305/1200-ad hold erdőből és 120 kapás majorsági szőlőből áll, verpeléti részbirtokával együtt 90.000 pengő forintért. Pest, 1842 január 29.37) Gróf Haller Borbála: gróf Bethlen Józsefné; gróf Haller Czeczilia; gróf Esterházy Dénesné; gróf Haller Gábor és György a Török-Nyáry jogon őket megillető tót-nánai részbirtokukat: 3 egésztelekes jobbágyot, 4 zsellért, 60/100-ad rész belső telket, 3 51/100-ad rész hold rétet, 155 50/100-ad hold erdőt; továbbá a Sziklahegyen 4 darabba levő 1650 -öl, az Öreghegyen 4 darabban lévő 1650 -öl dézsmásszőlőt eladják gróf Károlyi Györgynek 3.600 pengő forinton. 1846 ápr. 7-én.38) Az 1840-iki összeírás Tót-Nána birtokosait is felsorolja: Birtokosai többek között és leginkább Bedeghi gróf Nyáry örökösök, kik közül az összeírató báró Brudern Antal a gróf Haller lineán és a Révay jusson az egész helységnek kilencztizenhatod részét bírja. A helység többi földesurai: Gróf Esterházy János, báró Orczy Lőrincz, özv. Taródy Bertalanné szül. Reviczky Mária, Gosztony Pál, Gosztony Antal, néhai özvegy Szármann Andrásné örökösei, Perlaky Károly, Ullmann László. – Kőkút és Nagybereki pusztákat báró Brudern Alajostól, Kőkút és a vele 243egybekapcsolt Nagybereki pusztáit, melyek együtt 2558 1067/1200-ad holdat foglalnak magukban, Sirok helységbeli, Rozsnoki pusztabeli és Szajla helységbeli birtokaival együtt 155.000 ezüst forintért. 1841 nov. 22-én.39) Gróf Haller Karolina férjezett Macskássy Lajosnétól kőkúti és nagybereki részbirtokukat: 48 6/12-ed hold rétet és 374 6/12-ed hold erdőt 9.000 forinton. Eger, 1845 szept. 26-án.40) Sirok helységet báró Brudern Alajostól Sirok helységbeli egész birtokát, mely áll 4 630/1200-ad hold belső fundusból, 133 662/1200-ad hold szántóföldből, 105 hold rétből, 2459 123/1200-ad hold erdőből, 14 úrbéri telekből és tartozmányaiból és 62 zsellérből, a vele határoz Rozsnoki pusztai részbirtokával és Szajla helységbeli birtokával, Kőkúti és Nagybereki pusztákkal együtt 155.000 pengő forintért. – 1841 nov. 22.41) – Néhai Hallerkeői gróf Haller Pál örökösei az őket Török-Nyáry jogon megillető javakból Heves vármegyében fekvő Sirok helységben 1 1/2 telkes jobbágyot, 3 házas zsellért, 18 4/12-ed hold majorsági szántófölet, 12 3/12-ed hold majorsági rétet és 296 hold erdőt verpeléti és szajlai részbirtokaival együtt eladják gróf Károlyi Györgynek 25.000 pengő (ezüst) forintért. Pest, 1846 aug. 26.42) – Rozsnok pusztát báró Brudern Alajostól a Sirokkal határos Rozsnoki részpusztáját, mely áll 100 hold szántóföldből, 62 hold rétből, 1080 hold erdőből, – Siroki, Szajlai és Kőkúti és Nagybereki részbirtokaival együtt 155.000 p. forinton. – 1841 nov. 22.43) – határában lévő egész részbirtokát: 15 hold szántóföldet, 27 1/2 hold rétet, 213 erdőt, 15 egész telket és 17 zsellért, – kőkuti és nagybereki pusztabeli, siroki és rozsnoki részbirtokaival együtt 155,000 p. forinton. – 1841 nov. 22.44) Néhai Hallerkei gróf Haller Pál örökösei az őket Török-Nyáry jogon megillető Szajla helységben 1 1/2 telkes jobbágyot, 2 zsellért, 2 hold majorsági szántóföldet, 4 hold majorsági rétet, 30 hold majorsági erdőt minden tartozmányaival együtt a verpeléti és siroki részbirtokkal együtt 25.000 pengő forintért eladták gróf Károlyi Györgynek – Pest, 1846 augusztus 26.45)
29) U. o. 2. fiók. 46–51. számok.
30) U. o. 2 fiók 4. szám alatt.
31) U. o. 2 fiók 10, 14. szám alatt.
32) U. o. 2. fiók 5. szám alatt.
33) U. o. 2 fiók 18. szám alatt.
34) U. o. 2 fiók 20. és 21.
35) U. o. 2 fiók 84. sz.
36) U. o. 2 fiók 32–35. számok alatt.
37) U. o. 2 fiók 27. szám.
38) U. o. 2 fiók 27. szám alatt.
39) U. o. 2 fiók 39. és 41. szám alatt.
40) U. o. 2 fiók 29. szám alatt.
41) U. o. 2 fiók 39 és 41. szám alatt.
42).U. o. 2 fiók 32–35. számok.
43) U. o. 2 fiók 39. és 40. számok.
44) U. o. 2 fiók 39. és 41. számok.
45) U. o. 2 fiók 32–35. szám alatt.
A gróf Károlyi György által vásárolt és 27 alkotórészből álló debrői, vagy a mint jelenleg nevezik debrő–parádi uradalom került a vételár és minden egyéb költségek beleszámításával 1854 deczember 31-ig 1,817.592 frt. 30 kr. pengő pénzbe. Ezen összegben benne van a vécsi birtok vételára 175,000 frt. után fizetett százalék: 2.625 pengő forint is. Ebből az uradalomból gróf Károlyi György, valóságos belső titkos tanácsos és magy. kir. főudvarmester, elsőszülöttségi hitbizományt alapított, 1876 január 13-án kelt királyi jóváhagyással. 1877 november 9-én bekövetkezett halála után elsőszülött fia gróf Károlyi Gyula valóságos belső titkos tanácsos és az aranygyapjas-rend vitéze lett az uradalom tulajdonosa, illetőleg haszonélvezője, ki 1890 november 23-án elhalálozván, azóta elsőszülött fia, gróf Károlyi Mihály úr a debrő–parádi uradalomnak.
*
