A Mátra területe.

Teljes szövegű keresés

A Mátra területe.
A Mátra községei, melyek a hegység lábainál fekszenek, éjszakról Pásztó, Hasznos, Tar, Nagybátony, Szuha, Maczonka, Mátramindszent, Dorogháza, Parád, Bodony, Recsk, Derecske; keletről Sirok, Tarnaszentmária, Verpelét; délről Domoszló, Abasár, Vécs, Markaz, Pálosvörösmart, Gyöngyös város, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Szűcsi, Rózsaszentmárton, nyugatról Szurdok-püspöki és Zagyvaszentjakab. A Mátra tisztán erdőségből áll. Mezőgazdaság itt nincsen, csak legeltetés. Növényzete elég dús, a mire a gyakori csapadék és éjjelenként a gazdag harmatok nagy befolyással vannak. A magasabb részeken július és augusztus hóban éri el a fejlődésének tetőpontját a növényzet. A hegyek tetején a fensíkok, melyeket kaszálóknak használnak, igen bő szénatermést nyújtanak, de a sarjút a környékbeli gazdaságok már csak legelőül használják. Az újabb intensiv legelő-készítés rendszerével, a nyúlszapuka-termeléssel a Mátra hegyikaszálóit és legelőit még jobban ki lehetne használni.
A munkásviszonyok a Mátrában a kivándorlás korszakában szintén igen megváltoztak. Alig van község, melyből 100–150 ember ki ne vándorolt volna, a mi a népség 10%-ának felel meg. Igaz, hogy igen kis százalék az, mely keresetét vissza nem küldötte, de maga a kivándorolt, ha visszatért, már nem a régi volt mert a tengerentúli rossz szokásokat magával hozta. Az így beállott munkáshiány a munkabéreket nagyben felemelte. A szükséges erdei munkákra alig maradt munkás, és a nagy béreket a munka alig bírta meg. A tavasz beálltával a munkás nép az Alföldre is elszegődik 48–58 kor. és konvenczió-fizetés mellett, az asszony-munkások pedig 30–38 korona és konvenczió mellett; a konvenczió 2–4 kgr. szalonna, 4–8 kgr. főzelék, 40–50 kg. liszt.
222A Mátra-hegységben a marhatenyésztés csak időszaki, kivéve a hegység alatt fekvő községeket, a hol azonban egyöntetűség alig található, habár az átmenet jellege meglátszik a község marháinál, a régi magyar faj és a nyugati marha között. Magában a Mátrában marhatenyésztés – a telepítvényes községeket kivéve – nincsen, az ottani takarmányt és legelőt a lenti gazdaságok a gazdaságukban tenyésztett marhák részére használják fel, melyeket bizonyos időszakokban oda felhajtanak.
Juhtenyésztés a hegységben nincsen; de a közeli gazdaságok időszakonként felküldik ide nyájaikat és csordáikat.
A sertéstenyésztés a gazdaságokban a beállott nagymérvű sertésvész következtében nagyrészt megszünt. Azelőtt nagy jövedelmet biztosított a gazdáknak; ma azonban az erdőket csaknem mind kivágták, makktermő fa is alig van, s így a régi híres makkoltatás sem volna lehetséges.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem