Gazdaságok.
Gazdaságok.
Az egyes vidékek nagyobb birtokainak gazdasági üzeme a következő:
Apcz. – Szent-Ivány Farkas birtoka. Kierjedése 2200 m. hold. Eredetileg báró Sina-féle birtok volt, melyet 1868-ban id. Szent-Ivány Farkas vásárolt meg. A jelenlegi tulajdonosnak még Nógrádban is van 1400 m. hold birtoka. Az apczi birtok területéből kert és beltelek 74, szántóföld 1647, kaszáló 200, legelő 300 és szőlő 53 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Különleges termelési ág a czukorrépa, a mit 150 m. holdon termesztenek. Lóállomány összesen 73 db. Ebből igás 14, kocsiló 12, ménesbeli 46 amerikai és magyarfajta. S van egy Roycroft nevű importált amerikai mén. Szarvasmarha-állomány összesen 384 db. Ebből jármos ökör 80 magyar és nyugati fajta; tehén 120, fele borzderes, fele bonyhádi; gulyabeli 180, tenyészbika 4. Sertés-állomány összesen 180 db. Szunyogh-féle fekete mangalicza. Ezek közül 44 anyakocza és 8 kan. A tejgazdaság napi termelése 600 liter, a mit a budapesti középponti tejcsarnok értékesít. A borászatban főfajok az olasz rizling és ezerjó. Van kőbánya, a hol trachitot fejtenek s iparvasúttal kapcsolatos; bérbe van adva. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 1–2 K., nőknél 80–150 fillér. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként 24 kor. és az adó.
Atkár. – Gosztony Béla birtoka. Kiterjedése 520 m. hold. Az összterületből kert és beltelek 14, kaszáló 56 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Lóállomány összesen 9 db. Ebből igás 4, kocsiló 5, mind vegyes fajta. Szarvasmarha-állomány összesen 73 db. Ebből jármos ökör 22 magyar fajta, tehén 30 magyar és innthali, üsző 20 innthali, tenyészbika 1 innthali. Napi tejtermelés 200 literen fölül, a budapesti középponti tejcsarnok értékesíti. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 1–3 K., nőknél 0.80–2 K. E vidéken az átlagos földhaszonbér m. holdanként 24 K.
Atkár. – Győrffy Kálmán birtoka. Összterület 435 m. hold. Fele a régi Győrffy-féle birtok, a másik fele – a mely előbb Kozmáé, majd örököseié: Moróczé és Apáthyé volt – vétel útján került a mai birtokos kezére. Az összterületből kert és beltelek, 5 kaszáló 48 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Lóherét 30, luczernát 10–12 m. holdon termel. Lóállomány összesen 8 db vegyes fajta. Ebből igás 3, a többi kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 74 db. Ebből jármos ökör 24 vegyesfajta; tehén 8, gulyabeli 30, hízómarha 10, tenyészbika 2, mind bonyhádi faj. Sertés-állomány összesen 50 darab, 10 anyakocza szaporulata, 1 kannal. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 1.20–3.60 K., nőknél 0.60–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 20 K.
Átány. – Bárczay Elemér birtoka Szárazbeő-pusztán. Kiterjedése 800 m. hold. Eredetileg ősi Széky birtok volt, mely később kis részben a Recsky család, nagyobb részben Szemere Ábrahám tulajdonába került. Ennek neje volt Józsa György nővére: Borbála, ki Széky jusson kapta a birtokot. Ezek leánya: Ludovika Bárczay Györgyné, a jelenlegi tulajdonos nagyanyja volt. Az összterületből 228kert és beltelek 12, legelő 80 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Különleges termelési ág a dohány, a mit 45 k. holdon termesztenek. A birtok és állattenyésztés bérbe van adva. A munkaerőt Átány és Kömlő helységekből szerzi; napszám férfiaknál 1–3 K., nőknél 0,40–1.20 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 K.
Boczonád. – Özv. Gosztony Kálmánné és Gosztony Kálmán örököseinek birtoka. Boczonád és Erk községek határában terül el, összterület 3166 hold. A boczonádi rész Szeleczky-féle birtok volt, mely női ágon Gosztony Apollónia ifj. Szeleczky Mártonné révén került unokaöcscsei: Kálmán és Géza birtokába. Pusztaalatka a Szerelem családé volt és Bíró Kálmán vette 1901-ben leánya: özv. Gosztony Kálmánné számára. Az alatkai szílaposi részt Gosztony Kálmán vette 1898-ban és ezelőtt a Csoma családé, majd Ónody Klementináé volt. Az erki rész pedig Péchy-féle birtok volt. Az összterületből kert és beltelek 16 m. hold. Boczonádon 908 holdból szántóföld 750, legelő 126 és erdő 16 hold. Szílaposon 562 holdból szántóföld 450, kaszáló 110 és erdő 2 hold. Erken 375 holdból szántóföld 151 és legelő 224 hold. Alatkán 1320 holdból szántóföld 920, kaszáló 190, legelő 190 és erdő 21 hold. Az ezen felül eső rész mindenütt nádas. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Lóherét 40–60, luczernát 20–40 m. holdon, különlegességként kiváló, első minőségű dohányt 241, lent 10 és czukorrépát 116 m. holdon termesztenek. Lóállomány összesen 47 db. Ebből igás 18 angol félvér, kocsiló 12, ménesbeli 16 és 1 mén. Szarvasmarha-állomány összesen 280 db. Ebből jármos ökör 132, tehén 44, gulyabeli 100, hízómarha 32 és tenyészbika 3. Juhállomány összesen 1590 db merinói félvér, 32 tenyészkossal. Alatkán tejgazdaság van, napi 120 l. termeléssel, a mit Hevesen értékesítenek. Van méhes is, 30 Zirzon-kaptárral; a mézet és viaszt helyben értékesítik. Az erdőkben az akáczfák dominálnak és 16 éves fordában kezelik őket. A 3 holdnyi szőlőben a fő csemegefaj a chasselas. Van ezenkívül műkertészet is. Van 2 db 8 lóerős gőzcséplője és 2 aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1–2.40 K, nőknél 0.60–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken, m. holdanként, kicsiben 40, nagyban 30 K.
Csány. – Halász Aladár birtoka. Összterület 580 m. hold. Előbb Vay-féle birtok volt és 1850 körül került a Halász család kezére. H. Aladárnak Pest vármegyében is van 2300 m. hold birtoka. A hevesvármegyei birtokon kert és beltelek 33, kaszáló 30 és szőlő 10 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóherét 40 m. holdon termel. Lóállomány összesen 8 db. Ebből 3 igás és 5 kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 50 db. Ebből jármos ökör 24 magyar fajta, tehén 6 nyugati, hízómarha 20. Borászatában fő borszőlőfaj az olasz rizling és fő csemegefaj a chasselas. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám a férfiaknál 1.20–3 K., nőknél 0.80–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 50, nagyban 30 K. m. holdanként.
Dormánd. – Engel Lajos birtoka. Dormánd és Erdőtelek határában terül el, összterület 1700 m. hold; ezenkívül még 1700 m. holdat bérel gróf Vay Ádámnétól. A saját birtok előbb a báró Horváth és a báró Saághy családoké volt. Ezenkívül Veszprém vármegyében, Balatonvilágoson van 1750 m. hold birtoka. A hevesvármegyei birtokon kert és beltelek 40, szántó 2500, kaszáló 500 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer: hármas és négyes vetőforgó. Lóherét 100, bükkönyt 50 m. holdon és különlegességként dohányt 160 k. holdon termel. Lóállomány összesen 120 db. Ebből igás 20, kocsiló 14, a többi ménesbeli s mind angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 200 db. Ebből jármosökör 100 magyarfajta, tehén 20 nyugati, hízómarha 40 vegyesfajú, tenyészbika 4 simmenthali, a többi tinó, üsző és gulyabeli. Juh-állomány összesen 2500 db. fésűs gyapjas, 40 db tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 800 db kisjenői fajta, közötte 120 anyakocza és 20 kan. Kertészetében fontos a görögdinnye termelés, a mit 10 m. holdon termesztenek. Van 2 db 8 és egy db 10 lóerős gőzcséplőgépe és egy 14 lóerős gőzeke készlete. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi: a napszám férfiaknál 1–3 K, nőknél 0.50–1.40 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 18, kicsiben 24 K. m. holdanként.
Ecséd. – Fáy József birtoka. Összterület 2600 m. hold. Az összterületből kert és beltelek 40, kaszáló 25, legelő 70, erdő 40, szőlő 50 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 110 db. Ebből igás 15, kocsiló 10, a többi ménesbeli. S van egy nevezetesebb angol telivér és egy félvér mén. Szarvasmarha-állomány összesen 148 db. Ebből tehén 80 nyugati fajta; tehén 12 simmenthali; gulyabeli 30, hízómarha 25 és 1 tenyészbika, ez utóbbiak vegyes fajúak. Juh-állomány összesen 1000 db. merinó negretti fajta, 35 tenyészkossal. Borászatában fő borszőlő faj a rizling és dinka és fő csemegefaj a chasselas. Van egy db 10 lóerős gőzcséplőgépe és egy gőzekéje. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál átlag 2 K, nőknél átlag 1 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdankint 10 K.
Ecséd. – Fáy Zoltán birtoka. Összterület 546 m. hold. A birtokterületből kert és beltelek 9, kaszáló 25 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 20 db. Ebből igás 4, kocsiló 4, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 56 db. Ebből jármos ökör 20, tehén 10 magyar telivér; gulyabeli 15, hízómarha 10, tenyészbika 1, ez utóbbiak vegyes fajúak. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál átlag 2 K., nőknél átlag 1 K. E vidéken az átlagos földhaszonbér 20 K. magyar holdanként.
Egercsehi. – Beniczky György birtoka. Egercsehi, Szúcs, Bekölcze, Mikófalva és Tarnalelesz községek határában terül el. Összterület 2000 k. hold. A birtok részben ősi, részben Draskóczy Lászlótól. Liptay Bélánétól és ifj. Elek Dezsőtől vásárolta a család. Ezenkívül birtoka van még Borsodban 188 k. hold és Temesben: Fólyán és Sipeten 1150 k. hold. A hevesvármegyei területből kert és beltelek 8, szántó 340, kaszáló 40, legelő 300, szőlő 2, adó alá nem eső terület 10 k. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Repczét 5 és lóherét 20 k. holdon termel. Lóállomány összesen 25 db. Ebből igás 6, kocsiló 6, a többi csikó, mind vegyes fajú. Szarvasmarha-állomány összesen 25 db. Ebből jármos ökör 24 magyarfajta, tehén 5, hízómarha 6, tenyészbika 2, a többi gulyabeli. Juh-állomány összesen 1000 db. merinói, 25 tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 300 db kisjenői fajta, közöttük 40 anyakocza és 6 kan. Erdészetében a tölgy, cser, bükk és gyertyán dominál; a fát részben tűzifának adják el, részben dongafát készítenek belőle. Kertészetében mintegy 500 fán almát, körtét és szilvát termel eladásra és ezekből az évi forgalom kb. 600 K. A birtokon van egy kendertörő és egy gőzmalom, egy hengerre és két kőre. Van egy db 4 lóerős gőzcséplő-készlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; a napszám férfiaknál 1.60–3 K, nőknél 0.80–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 20 K. k. holdanként.
A debrő-parádi uradalom kőkúti tisztilaka.
A debrő-parádi uradalom laki tisztilaka.
A debrő-parádi uradalom nagyguti magtára.
A debrő-parádi uradalom magyar mangaliczái.
231Egerszalók. – Az egri főkáptalan birtoka. Az összterület itt 1987 k. hold 209 -öl. Az összterületből kert és beltelek 4 hold 203 -öl, szántóföld 601 hold 582 -öl, kaszáló 235 hold 340 -öl, legelő 834 hold 464 -öl, erdő 221 hold 207 -öl és adó alá nem eső terület 91 hold 10 -öl. Gazdasági- és üzemrendszer: részben szabad gazdálkodás, részben hatos vetőforgó. Búzát 300, rozsot 93, árpát 66, zabot 53, kölest 20, repczét 58, tengerit 104, egyéb kapásnövényt 30 és takarmánynövényt 60 holdon termel. Lóállomány összesen 9 db. Ebből igás 6, kocsiló 3. Szarvasmarha-állomány összesen 110 db. Ebből jármosökör 48, tehén 50, tinó 12; részben magyar, részben tarka fajta. Juhállomány összesen 2620 db merinói. Sertés-állomány összesen 78 db. Az erdőt, melyben a tölgy az uralkodó, rendszeres üzemterv szerint, 60 éves fordában kezelik. Terméke a tűzifa. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1.60–3 K, nőknél 0.80–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–30 K holdanként.
Erdőkövesd. – Özv. gróf Károlyi Viktorné szül. báró Orczy Irma uradalma. Erdőkövesd, Bükkszék, Pétervására, Terpes és Váraszó községek határában terül el. Összterület 4000 m. hold. A birtok ősi Orczy-birtok. Az összterületből kert és beltelek 6, szántóföld 940, kaszáló 158, legelő 620 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Lóállomány összesen 10 db. Ebből igás 6, kocsiló 4 db. Szarvasmarha-állomány összesen 103 db. Ebből jármos ökör 47 magyar fajta, tehén 11 nyugati, a többi gulyabeli s van egy tenyészbika, simmenthali-bonyhádi keverék. Juhállomány összesen 1400 db. merinói, 20 tenyészkossal. Erdészetében a bükk és cser dominál, az erdőket 30 éves fordában kezelik s csak tűzifát termelnek. Kertészetében zöldséget termel eladásra s az évi forgalom kb. 600 K. A birtokon van egy gőzmalom, két hengerre és két kőre és egy kendertörő. Továbbá téglaégető, a mely évente kb. 60–70.000 téglát gyárt. Van még egy db. 6 lóerős gőzcséplőgépe is. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1.20–3 K, nőknél 0.60–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 15 K. m. holdanként.
Erdőtelek. – Elek János birtoka. Puszta-Tenken és Heves határában terül el, összterület 800 m. hold. Részben Soldos-féle, részben pedig Fáy-féle birtok volt és női ágon került az Elek család és így a mai tulajdonos birtokába 1875–80 körül. Az összterületből kert- és beltelek 15, kaszáló és legelő 36, szőlő 20 hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: váltógazdaság. Különlegességként dohányt 90 és czukorrépát 40 k. holdon termel. Lóállomány összesen 26 db. Ebből igás 6 vegyes fajta, kocsiló 5 lipiczai, a többi vegyesfajú csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 120 db. Ebből jármos ökör 40, tehén 22, hízómarha 20, tenyészbika 3, a többi gulyabeli; jobbára mind nyugati, simmenthali keresztezés. Sertés-állomány összesen 40 db mangalicza; ebből 20 anyakocza és 2 kan. Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling, ezerjó és kövi dinka. Kertészetében kb. 400 almafán termel gyümölcsöt eladásra. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt a környéken szerzi; a napszám férfiaknál 1.20–2.40 K, nőknél 0.80–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 28 K. m. holdanként.
Erdőtelek. – Kovács József dr. birtoka. Kiterjedése 550 m. hold. Egykor Buttler-féle birtok volt. Utánuk a Laczkovicsok örökölték. Ezektől Kovács József dr. egyetemi tanár vette meg s jelenleg ennek utódjáé. Az összterületből kert és beltelek 12 kaszáló és legelő 200, szőlő 26 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Dohányt 30 k. holdon termel. Lóállomány összesen 7 db. Ebből igás 3 vegyesfajta, a többi kocsiló. Szervasmarhaállomány összesen 85 db. Ebből jármos ökör 20 magyar fajú, tehén 10 nyugati fajta, gulyabeli 30, hízómarha 25. Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling, kadarka és ezerjó és a fő csemegefaj a muskotály és chasselas. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1.60–3 K, nőknél 1–1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20–24 K holdanként.
Erdőtelek. – Papp-Szász Lajos birtoka. Puszta-Tenk, Szárazbeő és Hanyi-pusztán terül el. Kiterjedése 1800 m. hold. A birtok egyrésze ősi Papp-Szász birtok, a többi szerzemény, részben Fatay, részben Gyulay-féle birtok volt. Az összterületből kert és beltelek 60, kaszáló és legelő 800, szőlő 10 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Dohányt 97 k. holdon termel. Lóállomány összesen 27 db. Ebből igás 6 vegyes fajta, kocsiló 8, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 135 db. tehén 17, hízómarha 50, tenyészbika 2; mind magyar és nyugati fajta. Juh-állomány összesen 900 db. merinói, 15 tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 90 db mangalicza, szőke; közötte 24 anyakocza és 3 kan. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, mézesfehér, ezerjó és kövidinka, a fő csemegefaj chasselas és passatutti. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi: a napszám férfiaknál 0.80–3 K, nőknél 0.80–1.20 K.
Erdőtelek. – Remenyik László birtoka. Összterület 400 m. hold. Régi családi birtok. Az összterületből kert és beltelek 15,szántóföld 285, kaszáló és legelő 100 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Dohányt 25 k. holdon termel. Lóállomány összesen 12 db. Ebből igás 3 könnyű nonius és angol telivér, kocsiló 3, csikó 6. Szarvasmarha-állomány összesen 72 db magyar fajú; ebből jármos ökör 18, a többi gulyabeli. Sertéseket csak saját szükségletre tenyészt. Kertjében zöldségfélét termel eladásra kicsiben. A munkaerőt helyben veszi.
Erdőtelek. – Szabó Kálmán birtoka Puszta-Tenken. Kiterjedése 232 m. hold. Hajdan Soldos-féle birtok volt és 1904-ben vétel útján került a jelenlegi tulajdonos kezére. Az összterületből kert és beltelek 12, legelő 12, szőlő 1 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Dohányt 24 és czukorrépát 12 k. holdon termel. Lóállomány összesen 7 db. Ebből igás és kocsiló 4, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 32 db. Ebből jármos ökör 14 magyar, simmenthali tehén 3, tenyészbika 1, a többi gulyabeli. A sertéstenyésztést csak kicsiben űzi. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; a napszám férfiaknál 1.20–3 K, nőknél 0.80–1.60 K.
Gyöngyöshalász. – Biró Lajos dr. birtoka. Kiterjedése 1100 m. hold. Azelőtt Almássy-féle birtok volt és kb. 26 évvel ezelőtt, vétel útján került a mai tulajdonos kezére. A tulajdonosnak Arad vármegyében is van 1100 m. hold kiterjedésű birtoka. A hevesmegyei birtokon kert- és beltelek 19, szántóföld 780, szőlő, 14 m. hold, a többi kaszáló és legelő. Gazdasági és üzemrendszer kilenczes vetőforgó. Czukorrépát 20 m. holdon termel. Lóállomány összesen 39 db. Ebből igás 12 angol félvér és telivér, kocsiló 8, ménesbeli 18; nevezetesebb mén a Friczi nevű, angol telivér versenyló. Szarvasmarha-állomány összesen 163 db. Ebből jármos ökör 40 magyar fajú, tehén 75 232simmenthali, innthali és hollandi, gulyabeli 42 vegyes fajta, tenyészbika 61. Sertés-állomány összesen 241 db kisjenői fehérmangalicza; 40 anyakocza és szaporulata, 195 süldőféle és 6 kan. Van tejgazdasága, napi 450–500 l. termeléssel; a tejet a budapesti középponti tejcsarnok értékesíti. A bortermelés csak házi használatra történik. Kertészetében kb. 800 alma, baraczk, körte, szilva stb. fa gyümölcse kerül eladásra és az évi forgalom 400–500 K. Van egy db 8 lóerős gőzcséplőgépe és egy közös gőzekéje. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi be; a napszám férfiaknál 1–3,60 K, nőknél 0.70–2.40 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 26 K. holdanként.
Heves. – Básthy Ignácz birtoka. Heves és Tarnazsadány, valamint Átány és Pély községek határában terül el, kiterjedése 650 m. hold és női ágon családi birtok volt. A tulajdonosnak még Szolnok vármegyében is van nagyobb birtoka. A hevesi és tarnazsadányi birtokon kert és beltelek 8, kaszáló és legelő 30, erdő 15 m. hold, a többi szántóföld. Dohányt 38 k. holdan termelnek. A birtok bérbe van adva.
Heves. – Dobóczky Dezső birtoka. Heves és Pálosvörösmart határában terül el. Kiterjedése 1600 m. hold. A hevesi birtok részben családi, részben Radics-féle birtok volt és vétel útján került a tulajdonos kezére, hasonlóképen a pálosvörösmarti is, a mely előbb a vallásalapé volt. Az összterületből kert és beltelek 4, szántóföld 400, kaszáló és legelő 300, szőlő 12 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Heremagot 30 m. holdon termel. Lóállománya összesen 22 db. Ebből igás 8, állami ménektől eredő, kocsiló 6, a többi növendék. Szarvasmarha-állomány 60 db. Ebből jármos ökör 18 magyar fajú, tehén 6, a többi gulyabeli. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling és kadarka, fő csemegefaj a fehér és piros chasselas. Kertészetében almát és kajszibaraczkot kb. 400 fán termel eladásra. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám a férfiaknál 1–3 K, nőknél 0.60–1.60 K. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként 24–30 K adó nélkül.
Heves. – Coburg Fülöp herczeg birtoka. Bérlő: Braun Sándor. Heves és Átány határában terül el; összterület 3000 m. hold. Ebből kert és beltelek 6 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: hatos vetőforgó. Dohányt 100 k. holdon termel. Lóállomány összesen 30 db félvér; ebből igás 26, kocsiló 4. Marha-állomány összesen 270 db. magyar fajú; ebből jármos ökör 120, tehén 35, hízó 50–60, a többi gulyabeli és 2 tenyészbika. Juhállomány összesen kb. 1000 db. fésűs gyapjas, 6 tenyészkossal. Kertészetében kiváló a dinnyetermelés, a mit 250 m. holdon termeszt. Van két db 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1.40–3 K, nőknél 1.20–2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10–22 K holdanként.
Heves. – Németh Lajos birtoka. Hevesen és Csász-pusztán terül el. Kiterjedése 970 m. hold. Előbb Barkóczy-féle birtok volt és vétel útján került a mai tulajdonos kezére. Az összterületből kert és beltelek 80 m. hold, szőlő 5 k. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszere: vegyes Lóherét 40, bükkönyt 25 és dohányt 56 holdon termel. Lóállomány összesen 16 db. Ebből igás 8, félvér és kocsiló 8. Szarvasmarha-állomány összesen 60 db. Ebből jármos ökör 24 simmenthali és tarka, tehén 20, tenyészbika 1, a többi gulyabeli. Sertés-állomány összesen 40 db. kisjenői, közötte 8 anyakocza és 1 kan. Van tejgazdasága is. Baromfitenyészetében kiváló orpington- és plymouth-fajú tyúkokat nevel eladásra. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, kövidinka és kadarka és a fő csemegefaj a chasselas és muskotály. Kertészetében 10 holdon kajszinbaraczkot, körtét és szilvát termel és a termést helyben értékesíti. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1–2.40 K, nőknél 0.80–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 K.
Heves. – Pajzs Gyula birtoka. Heves és Tarnaméra határában terül el. Kiterjedése 2800 m. hold. A hevesi rész báró Puton-féle, a másik Almássy-féle birtok volt. A tulajdonosnak még Fehér vármegyében van 1500 m. hold kiterjedésű birtoka. A hevesvármegyei birtokból kert és beltelek 30, kaszáló 100, legelő 50, erdő 50, szőlő 350 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Bükkönyt 20, nyúlszapukát 160 és dohányt 190 m. holdon termel. Lóállomány összesen 50 db. Ebből igás 44, közötte 20 muraközi, a többi vegyes, újabban muraközi és percheron nevelés; kocsiló 6 s van egy nevezetesebb percherobn mén. Szarvasmarha-állomány összesen 402 db. Ebből jármos ökör 80 magyar fajú, tehén 170 simmenthali, valamint a következők is: gulyabeli 100, hízómarha 50, tenyészbika 2. Juh-állomány összesen 1000 db. merino precosse, 10 tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 700 db, szőke mangalicza, közötte 100 anyakocza és 10 kan. A tejgazdaság napi termelése 1400 1, van vajgyár is és a termelést Budapesten értékesítik. Borászata a vidéken kiváló. Nagyszabású borházának és pinczéjének a befogadó képessége 8000 hl. A fő borszőlőfajok a fehér bakar, kövidinka és olasz rizling és a fő csemegefaj a chasselas. Kertészetében kb. 1600 fán kajszin baraczkot termel eladásra; az évi forgalom kb. 4000 K. Van három db. 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi; a napszám férfiaknál 1–3 K, nőknél 0.70–1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K. holdanként.
Heves. – Remenyik István dr. birtoka. Heves és Erdőtelek határában, Puszta-Hanyin terül el. Kiterjedése 540 m. hold. A Hanyi-rész családi birtok, a többinek egy része a Kanyó családé volt, másik részét pedig Brudern tábornoktól vette R. József 1868-ban. Az összterületből kert és beltelek 8, kaszáló és legelő 100, homoki erdősítés 10 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzem-rendszer: hatos vetőforgó. Dohányt 41 k. holdon termel. Lóállomány összesen 16 db. Ebből igás 5 angol félvér, kocsiló 2, a többi csikó. 1905-ben a Hevesen tartott kiállításon saját tenyésztésű félvérlovaiért aranyoklevelet kapott. Szarvasmarha-állomány összesen 75 db, s külön a bérlőé. Ebből jármos ökör 20 magyar fajú, tehén 12, tenyészbika 1, saját nevelés, a többi gulyabeli. Erdészete 40 éves homokfásítás és 15 éves fordában kezelik; keresett terméke a szőlőkaró. Kertészetében kiváló dinnyét és fajgyümölcsöt termel; az előbbivel az 1907. évi budapesti dinnyekiállításon állami ezüstérmet, az 1905-ben Hevesen rendezett kiállításon pedig gazdasági terményekért ezüst oklevelet nyert. A munkaerőt helyben szerzi.
Heves. – Spitzer testvérek birtoka és bérlete. Hevesen, Pély községhez tartozó Pusztahatrongyoson és Tiszaroff határában terül el. Hevesen 80 hold szőlő, melyben a fő borszőlőfajok: rizling, furmint, ezerjó, szerémi zöld, kövidinka és erdei; a fő csemegefaj a chasselas. Az évi bortermés 1500–2000 hl. – A pusztahatrongyosi bérleten, a mely Coburg Fülöp herczeg birtoka, az összterület 2637 hold; ebből kert és beltelek 12, szántóföld 2300, legelő 300 és rét 25 hold. Gazdasági és üzemrendszer: váltógazdaság. Lóherét 100, luczernát 130, bükkönyt 125, egyéb takarmány és gumós növényt 120, dohányt szintén 120 holdon termelnek. Lóállomány összesen 50 db, a csikókkal együtt. 233Szarvasmarha-állomány 320 db. Juh-állomány 1500 db, rambouillet-keresztezés, 40 tenyészkossal. Sertés-állomány 450 db, magyar kondor-fajta. – Tiszaroffon a Magyar Istvántól bérelt 500 holdnak fele szántó, másik fele tiszai rét.
Hevesvezekény. – Makay Lajos birtoka. Kiterjedése 300 m. hold és a bérlet ugyanannyi. Előbb Szalgháry birtok volt, mely női ágon került a jelenlegi tulajdonos kezére. Az összterületből kert és beltelkek 7 k. hold, kaszáló és legelő 40 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Dohányt 21 k. holdon termel. Lóállomány összesen 9 db. Ebből igás 6 félvér, a többi kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 40 db. Ebből jármos ökör 16 magyar fajta, tehén 5, a többi gulyabeli. Juhállomány összesen 300 db. magyar és rambouillet-keverék, 6 tenyészkossal. Van egy db. 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1.20–2.40 K, nőknél 1–1.70 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 K.
Ivád. – Ivády Béla birtoka. Kiterjedés 1150 m. hold; ősi Ivády-birtok. Kert és beltelek 4, szántóföld 250, kaszáló 25, szőlő 4 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Vörös lóherét 25 m. holdon termel. Lóállomány összesen 14 db. Ebből igás 4 félvér, kocsiló 5, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 56 db. Ebből jármos ökör 20, magyar fajú, tehén 6, nyugati fajta, gulyabeli 20 magyar, tenyészbika 1, nyugati. Juh-állomány összesen 800 db. fésűs gyapjas 8 tenyészkossal. Erdészetben az ákácz, cser és tölgy dominál; az ákáczot 12 éves fordában vágják szőlőkarónak, a többit tűzifának használják. Borászatában a fő borszőlőfajok a mézes fehér, olasz rizling, ezerjó és kadarka és a fő csemegefaj a nagy burgundi. Van téglaégetője, a mely évente kb. 100.000 téglát és 60.000 cserepet termel. Van egy db. 4 lóerős gőz- és egy db 4 lóerős, járgányos hegyi cséplőgépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; a napszám férfiaknál 1.20–3 K, nőknél 1–1.60 K.
Karácsond. – Özv. Beretvás Endréné birtoka. Bérlő Klein Aladár. Karácsond és Nagyfüged határában terül el. Kiterjedése 1700 m. hold. Eredetileg Szapáry-féle birtok volt. Az összterületből kert és beltelek 35, szántóföld 1515, kaszáló 40, legelő 30, erdő 50, szőlő 2, tanya és utak 30 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóherét 60–70, luczernát 35 és dohányt 75 k. holdon termel. Lóállomány összesen 24 db. Ebből igás 14, kocsiló 7, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 250 db. Ebből jármos ökör 80 magyar fajú és tarka, tehén 75 bonyhádi és innthali, gulyabeli 37 tarka, hízómarha 40, tenyészbika 4 innthali és bonyhádi, bivaly 4. A tejgazdaság napi tejtermelése 400–450 l, a mit a budapesti középponti tejcsarnok értékesít. Van egy db. 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben veszi; a napszám férfiaknál 1.20–2.40 K, nőknél 0.80–1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként kicsiben 40–45, nagyban 20 K.
Karácsond. – Mares László birtoka. Karácsond (Gönczy-tanya) és Nagyfüged határában terül el. Kiterjedése 380 m. hold. Eredetileg ősi Orczy-féle birtok. Legutóbb Gönczy Béláé (G. Pál fia) volt és 1897-ben tőle vette a jelenlegi tulajdonos. Az összterületből kert és beltelek 5, szántóföld 297, kaszáló és legelő78 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: norfolki négyes alapján, szabad gazdálkodás forgó nélkül. Dohányt 10 k. holdon termel. Lóállomány összesen 12 db. Ebből igás 8 vegyes fajú, a többi kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 60 db. Ebből jármos ökör 12 magyar fajú, tehén 25, berni-kuhlandi keresztezés, valamint a következők is: növendékbika 10, üsző 12; tenyészbika 1 telivér berni. Sertés-állomány: 14 mangalicza anyakocza és szaporulata, 1 kannal. A tejgazdaság napi tejtermelése 175 l, a mit Gyöngyösön értékesítenek. Baromfitenyésztésében a fehér magyar és orpington tyúk, az emdeni liba és pekingi kacsa a kiváló; évi forgalom kb. 200 db. Méhészete 42 Zirzon kaptárból áll; évi pergetett méztermelés kb. 500 kg. Budapesten és helyben értékesítik. Van egy db. 8 lóerős gőzcséplőgépe és egy db. szövetkezeti kévekötője. Ugyanis Gyöngyös vidékén alakult az ország első aratógép szövetkezete. A munkaerőt helyben szerzi; a napszám férfiaknál 1–3 K, nőknél 0.60–1.60 K. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként kicsiben 50, nagyban 32 K.
Karácsond. – Mattyasovszky Miklós birtoka. Karácsond, Markaz és Visonta határában terül el; kiterjedése 1200 m. hold. Ebből kert és beltelek 2, erdő 150, rét 127 m. hold, a többi szántóföld. A birtok azelőtt a Gosztonyiaké volt és 1895-ben Mattyasovszky Miklósné szül. Gosztony Irén révén örökösödés útján került a mai tulajdonos kezére. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 8 db. mind igás. Szarvasmarhaállomány összesen 111 db. Ebből jármos ökör 40, magyar fajú, tehén 30 bonyhádi-simmenthali keresztezés, valamint a következők is: gulyabeli 40, tenyészbika 1. A tejgazdaság napi tejtermelése 250–300 l, a mit Budapestre szállítanak. Baromfitenyésztésében az orpington faj a kiváló. Az erdei üzem a cserzésre irányul. Kertészetében kb. 200 fán germersdorfi cseresznyét termel, a mi igen keresett czikk és a gyöngyösi piaczon értékesíti. Ezenkivül még Markazon van 2 holdas gyümölcsöse, főleg csontár gyümölcsökkel. Van egy db. 8 lóerős gőzcséplője és 3 db. kévekötő, arató- és kötélfonógépe. A munkaerőt helyben szerzi.
Karácsond. – Id. Széplaky György birtoka. Kierjedése 240 m. Előbb Okolicsányi, később Borovicsényi-féle birtok volt és 1851-ben, vétel útján került Széplaky Károly birtokába, kitől fia örökölte. Az összterületből kert és beltelek 12, szántóföld 210 m. hold, a többi kaszáló. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 6 db. nonius keresztezés. Szarvasmarha-állomány összesen 52 db. Ebből jármos ökör 12 magyar fajú, tehén 16 nyugati fajta; tinó, üsző és gulyabeli 24. Sertés állomány 6 anyakocza és szaporulata. A tejgazdaság napi tejtermelése 40 l. Méhészetében van 6 db, hatos Zirzon-kaptár a mézet helyben és Gyöngyösön értékesíti. Kertészetében kb. 200 alma, körte stb. gyümölcsfa áll. Van szívógázmotoros malma, 50 lóerőre, 4 hengerre és 3 pár kőre; félmagas őrlés, sík szitákkal. Van továbbá egy db. 8 lóerős gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi.
Kisköre. – A szatmári püspökség birtoka. Kisköre, Kömlő, Poroszló, Sarud, Tiszanána és Újlőrinczfalva határában terül el. Kiterjedése 24.686 k. hold. A birtokot 1803-ban az egri püspökségből hasították ki s 1906 óta a jelenlegi szatmári püspök: Boromisza Tibor dr. birtoka. Ezenkívül még Borsod vármegyében 4800 k. hold 1520 -öl és Szatmár vármegyében 45 k. hold. 1473 -öl birtoka van. A három vármegyében összesen kert és beltelek 146 hold 206 öl, szőlő 4 hold 1159 öl, nádas 59 hold 945 öl, adó alá nem esik 1621 hold és 440 öl. A talajnemek a vetésforgó megállapítását nem 234engedvén meg, a viszonyoknak megfelelő szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés: 136 holdon repcze, 100 holdon lóhere, 250 holdon luczerna, 6 holdon répa, 110 holdon bükköny, 20 holdon köles, – 82 holdon dohány és 100 holdon czukorrépa. A lóállomány összesen 220 drb magas félvér. Ebből 95 igás és tisztiló, 90 ménesbeli, 7 anyakancza, 27 csikó és egy mén. Szarvasmarha 2030 drb magyar faj, ebből 615 igás, 400 tehén, 440 tinó, 350 üsző, 75 növendékbika, 110 hízómarha és 40 tenyészbika. Juhállomány 12.207 drb hazai fésűs, 220 tenyészkossal. Sertés-állomány 1446 hazai kondor mangalicza, 326 anyakoczával és 60 kannal. A halászat bérbe van adva. a főborszőlőfajok a rizling és mézesfehér, a csemegeszőlő: Chasselas. Káposztát is termel 400 holdon. Van saját két gazdasági malma és téglaégetője, 8 drb cséplőkészelete, egyenként 10 lóerőre. A munkaerőt a környékről szerzi. Napszám-árak férfiaknál 1.20-tól 3 koronáig, nőknél 70 fillértől 2 koronáig. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 40, nagyban 20 koronáig terjed.
Ludas. – Id. Beökönyi Viktor birtoka. Ludas, Detk, Karácsond és Hevesugra határában fekszik és a ludasi, detki és pa-nyigeti gazdaságokra oszlik. Összterület 3897 m. h., de külön Jásznagykúnszolnok vármegyében még 2020 m. h. a hevesmegyei birtokból kert és beltelek 81 m. h., szántó 3209, kaszáló és legelő 607 m. h. A föld fekvése szerint különféle vetőforgókban gazdálkodik. Magtermelés: lóhere és luczernamag. Lóállomány 33. Ebből igás 21, egyéb 12. Szarvasmarha: 347. Ebből jármos 160, magyar faj, 12 tehén nyugati faj. 138 gulyabeli, 35 hízó és 2 bika. Juhállomány 1500 Merino, 50 tenyészkossal. Van két 8 lóerejü gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és Mezőkövesden szerzi. Napszám-árak férfiaknál 100-tól 2.40 fill., nőknél 60-tól 160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 30 kor.
Poroszló. – Graefl Jenő birtoka. Ide tartozik Poroszlón kivül, Tiszaszőlős, Tiszaigar és Nagyréde, mely utolsó azonban bérbe van adva. A birtoktestek közül a domaházai rész az Almássy családé volt, a nagyrédei az Isaák családé, az igari a Kállayaké és Kováchoké és a poroszlói a báró Orczyaké, majd gróf Pejachevich Lászlóé. Összterület 6700 m. h. Ebből kert és beltelek 30, szántó 2300, kaszáló 2000, szőlő 15 hold a többi legelő. A vetőforgó: négyes. Dohányt 70 m. holdon termel. Lóállomány 112 angol félvér. Ebből 12 igás, 20 urasági és tiszti kocsiló, 30 anyakancza és 80 ménesbeli. Magyar szarvasmarha-tenyésztése egyike a legkiválóbbaknak. Állomány: 377 drb. Ebből igás 92, tehén 110, tinó 75, üsző 75, hízó 50, bika 25. – Juhállománya 2000 hazai fésüs gyapjás, 105 tenyészkossal. sertésállomány: 300 hazai mangalicza, 75 anyakoczával és 20 kannal. Tiszai halászata bérbe van adva. Borszőlőfajai: Rizling és kadarka, csemege szőlői Chasselas és Passatutti. Két drb. 8 lóerejü gőzcséplőkészlete van. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám árak férfiaknál 100–200 fill., nőknél 100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidékén 20 kor. m. holdanként.
Szurdokpüspöki. – Györgyey Antal birtoka, melyet 1892-ben vásárolt az esztergomi székes főkáptalantól. Összterület 2030 m. h. Ebből kert 8 szántó 645, kaszáló 30, legelő és erdő 1297 és szőlő 50 m. hold. Lóállománya 16 drb. Marhaállomány 122, ebből jármos 40, tehén 60, üsz6ő 20, bika 2. Juhállomány 1600 fésüs, 40 tenyészkossal. Napi tejtermelés 400–500 liter, melyet Budapesten értékesít. Méhészete is van, 20 Zirzon-kaptárral. Az erdőben dominál a tölgy, melyet 16–20 éves fordában vágnak. A kihasználás: cserzés. Főborszőlőfajai: ezerjó, mézesfehér, nagyburgondi. Oporto. Csemege fajok a Chasselas és Muscat-fajok. Van kovaföld-, továbbá trachyt és bazalt kőbányája. Van egy 8 lóerejü gőzcséplőkészlete és két benzinmotora. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 160-tól 240 fillérig, nőknél 100-tól 160 fillérig.
Tarnaméra. Ledniczky István birtoka. Fogacs pusztán. Azelőtt Almássy-féle birtok volt és vétel útján került a Ledniczkyekhez. Összterület 961 m. h. Ebből kert 14, kaszáló 160, legelő 160 m. hold és a többi szántó. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. Dohányt is termel 65 k. holdon. Lóállománya 12 drb félvér; marha-állomány 160 magyar; ebből igás 12, tehén 4, a többi gulyabeli. A munkaerőt helyben és a környékén szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–140 fill., nőknél 100–120 fillér. A földhaszonbér kicsiben m. holdanként 40 kor.
Tarnazsadány. Gróf Almássy Dénes birtoka. Összterület 1848 k. hold. (Békésben, Biharban és Aradmegyében még 34.000 k. h.) Kert és beltelek Heves vármegyében 87, kaszáló 415, legelő 427, a többi szántó. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. Lóállomány 15 drb. Marhaállomány 240. Ebből jármos 72 magyar és tarka, 30 tehén: nyugati, gulyabeli 104, hízó 30, tenyészbika 3. Juh: 400 merinó. Sertés 100 anyakocza és szaporulata, 10 kannal, mangalicza, szalontai zsírsertéssel keresztezve. Öt hold gyümölcs, melyet 30 holdra fejlesztenek. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–300 fill., nőknél 80–160 fillér. Az átlagos földhaszonbér 25 kor.
Tiszafüred. – Lipcsey Imre örökösei birtoka. Összterület 2478 m. h. Ebből kert és beltelek 29, kaszáló, legelő és erdő 328, szőlő 4 m. hold, a többi szántó. A tulajdonosok szabadgazdálkodást űznek. Magtermelés: lóhere 30–40, luczerna 20 holdon. – dohány 110 k. holdon. Lóállomány, angol félvér 51. Ebből igás 14, urasági 9 és ménesbeli 28. – Marha-állomány 171, magyar és nyugati. Ebből 74 igás, 20 tehén, 60 gulyabeli, 15 hízó és 2 tenyészbika. Sertést csak hízlalásra tartanak. Állomány 30 drb. 10 anyakoczával és 2 kannal. Borszőlőfajok: Mézesfehér, Rizling, Ezerjó és Kadarka. Csemegeszőlők Chasselas-fajok. Nyolcz lóerejű gőzcséplőkészlete van. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 100–220 fill., nőknél 50–160 fillér.
Tiszafüred. – Schleiminger László dr. birtoka. Összterület 850 m. h., bérlet 200 m. h. Ebből kert és beltelek 6, szántó 700, kaszáló 100, legelő 250 m. h. Szabadgazdálkodást űz. Luczernamagot 20, veres heremagot 70 m. holdon termel. – Dohányt 20 k. holdon. 20 félvér Noniusa van és 124 magyar faju, szarvasmarhája, melyből 28 igás, 22 tehén, 20 hízó és a többi gulyabeli. Sertésállománya 67 mangalicza anyakocza, 371 malacz, 10 kannal. A munkásviszonyok ugyanazok.
Tiszaigar. – Széky Péter dr. és Széky István birtoka. 1470-ben, egy határjáró oklevél szerint, a Szőlősyeké volt és a XVI. században, házasság utján került a Székyekhez. Összterület 1430 m. h. Ebből kert és beltelek 43, szántó 780, kaszáló és legelő 607, szőlő 8 m. hold. Négyes vetőforgót alkalmaz. Luczernamagot 30 m. holdon termel. Dohányt 27 m. holdon. Lóállomány 36 angol félvér és saját ménje. Szarvasmarha: 190 drb magyar faju. Ebből 50 igás, 32 tehén, 12 hízó, 2 bika a többi gulyabeli. Sertés: kisjenői mangalicza, 60 anyakocza és szaporulata 6 kannal. Méhészet: 24 Zirzon kaptárral. Borszőlőfajok: Mézesfehér, Kadarka, Olasz Rizling, csemegeszőlő: Chasselas és muskotályok. Egy 8 lóer. gőzcséplőkészlettel dolgozik. Kiváló faiskolatelepe 8 m. holdra terjed. Czélja különféle fenyő díszfa és gyümölcsfaojtvány előállítása és forgalomba hozatala. Figyelemre 235méltó eredmény fenyő és tölgynemekben, melyek az egész országban keresettek, különösen a szomszédos vármegyékben. Meghonosíttattak a fenyőnek és tölgynek oly nemei, melyek azelőtt messze vidéken ismeretlenek voltak.
Tiszaszőlős. Elek István birtoka. Részben családi birtok, részben szerzemény, a Papp-Szász és Széky-családoktól. Ide tartoznak még Tiszaigar, Tiszaszentimre és a tiszacsegei legelőbérlet. Összterület 2675 hold és 800 hold bérlet. Kert és beltelek 36, kaszáló 200, legelő 800, erdő 100, szőlő 25 m. hold és a többi szántó. Szabad gazdálkodás. – Lóheremagot 30, luczernamagot 150 holdon termel. Dohányt 113 k. holdon. Lóállomány 80 angol félvér. Ebből 20 igás, 5 urasági és a többi ménesbeli. Marha-állománya 460 magyar és nyugati. Ebből 140 igás, 130 tehén, 60 hízó, 5 bika, a többi gulyabeli. Juhállománya 70 fésűsgyapjas, 12 tenyészkossal. Sertés-állománya 210 fehér mangalicza, 50 anyakoczával és 6 kannal. Erdejében fűz és nyár dominál, melyet 8 éves fordában vágnak. Termény: tűzifa. Borszőlőfajai: Kadarka, Rizling, Oporto, Ezerjó és Mézesfehér. Csemegefajok: Chasselas Van kb. 1000 gyümölcsfája, melynek évi hozama kb. 2000 kor. értékű. Van gőzmalma 2 hengerre és 3 kőre. Van 3 nyolcz lóerejű és 1 hatlóerejű gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben, a környékről és a felföldről szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–160 fill., nőknél 50–80 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 kor. m. holdanként.
Vámosgyörk. Visontai Kovách László birtoka. Összterület 1900 m. h. Ebből kert és beltelek 10, szántó 1520, szőlő 10 m. h. és a többi kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodást folytat. Lóhere- és luczernamagot 80–100 holdon, dohányt 80 k. holdon termel. Lóállomány 35 félvér. Marhaállománya 220 drb. Ebből 96 magyar és tarka: igás, 80 bonyhádi tehén, két simmenthali bika, 40 hízó és a többi gulyabeli, bonyhádi faj. Sertés-állomány 72 anyakocza és szaporulata, 5 kan és 9 növendékkan. Napi tejtermelés 400 liter, Budapest számára. Libatenyésztés, melyből évenként kb. 200 liba kerül piaczra. Méhészet 16 Zirzon-kaptárral. Borszőlőfajok: Kadarka, Furmint, Rizling és Leányka. Csemegeszőlő: Passatutti, Muskátfajok és Chasselas. Van gyümölcstermelése is, de csak a fölösleg kerül eladásra. Van egy 10 lóerejű gőzcséplőkészlete és 6 kévekötő aratógépe. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 200–400 fill., nőknél 140–300 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 26–28 kor.
Verpelét. Gróf Sztáray Tasziló birtoka. Összterület 2500 m. h. (Ung vármegyében külön 1000 hold). Kert és beltelek 18, szántó 1200, legelő 300, erdő 1000, szőlő 26 k. hold. Ötös és hatos vetőforgóban gazdálkodik. Lóheremagot 50 m. holdon termel. Lóállománya 24 angol-arabs keverék. Marhaállomány 110, ebből igás 56 magyar, tehén 20 simmenthali, tinó és üsző 25, hízó 15 és tenyészbika. Juhállomány 2000 finom merinó, 40 tenyészkossal. Az erdő fanemei cser és tölgy, melyet 60 éves fordában kezelnek. Borszőlőfajok Szlankamenka és Burgundi. Csemegefajok: Chasselas és Mézesfehér. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámának férfiaknál 140–300 fill. nőknél 100–200 fillér. Az átlagos haszonbér e vidéken m. holdanként 20 kor. A tulajdonos gróf itt érdekes tanyát készíttetett 1905-ben és Irma-tanyának nevezte el. Az egész tanya mészkőhegybe van vájva, íves boltozatokkal, sima falakkal. Van benne három ököristálló 26 ökörnek, hozzávaló takarmánykamra, két egymással összekötött hodály kb. 1000 birka számára és egy harmadik hodály kb. 40 marha teleltetésére.
Visznek. Haraszty Oszkár birtoka, mely Batthyány birtok volt. Összterület 1880 m. h. ebből azonban bérlet: Majzik Viktor alispántól 377 m. h. (Haraszty Sándorral van még Békésben és Csanádban 3800 hold, melyből 2000 hold bérlet). Hevesben kert és beltelek 32, szántó 1250, kaszáló 250, erdő 2, szőlő 1, nádas 20, a többi legelő. Intenzív gazdaság 3-as és 4-es vetőforgóval. Lóheremagot 60, luczernamagot 100 holdon termel. Czukorrépát 80, dohányt 110, lent 20, czirokot 30 és mákot 25 holdon. Lóállomány 55 félvér. Saját mén: egy amerikai telivér. Marhaállomány 337 drb. ebből 90 igás magyar, 95 simmenthali tehén, 35 vegyes üsző, 40 gulyabeli, 20 hízó és 51 bika, de ezenkivül 6 berni telivér tenyészbika. Napi tejtermelés 400 liter Budapest számára. Van halastava pontyokkal, 900 különféle gyümölcsfa. Van egy 10-es és egy 8-as gőzcséplőkészlete, egy garnitura gőzekéje (társakkal) és öt kévekötő aratógépe. A munkaerőt a környékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 90–300 fill., nőknél 60–140 fillér. Az átlagos haszonbér e vidéken m. holdanként 30 kor. Az uradalmat 103 méteres ártézi kút látja el, perczenként 250 liter vízzel, 4 m. szökéssel. Az istállókba, kertbe stb. vízvezeték van bevezetve, artézi fürdővel. A víz kissé vasas, a mi az állatokra nézve nagyon hasznos. Az egész majorterület alagcsövezve van és most készül a rétöntözés és a szántóföldek egy részének öntözési berendezése.
