Szőlők fekvése.
Szőlők fekvése.
A hegyiszőlők túlnyomóan a Mátra- és Bükk hegylánczolatok lejtőin terülnek el és pedig: az „Egri borvidék” a vármegye éjszakkeleti részén, a Bükk hegységen; a „Gyöngyös-Visontai borvidék” a vármegye éjszaknyugati részén, „Mátra” hegység lejtőin. A vármegye déli, délnyugati és délkeleti részein nagy kiterjedésű homoki és szántóföldi szőlők vannak. E síkfekvésű szőlők előnyös viszonyaikkal a hegyi szőlők fenntartását megnehezítik.
Az egri borvidék magába foglalja Eger városát, az egri járást, valamint Borsod vármegyéből Andornak, Ostoros, Kis-Tálya, Noszvaj, Novaj és Szomolya községek határait. A gyöngyös–visontai borvidék a gyöngyösi járás, Gyöngyös város, a hatvani járás és a pétervásári járás szőleit. Mindkét borvidéken vannak sík, szántóföldi és homoki szőlők, a melyek sík fekvésük következtében e borvidékek kerületéből kiesnek, kerti borokat termelnek s így kerti szőlők.
A „Mátra” hegység kőzete a trachit és annak különféle módosulatai; a „Bükk” hegységé a kristályos pala, jura-mészkő és a trachit-módosulatok; helyenként „lösz” is található.
A hevesi és tiszafüredi járás az ú. n. „alföldi borvidék”-hez tartozik. E két járásban nagymennyiségű kerti bort termelnek, futóhomok, barna és fekete homok, vörösvasas agyag, és különféle vályogtalajokon. Legtermékenyebb talajok a gyöngyös–visontai borvidéken vannak. Egerben már sokkal változatosabb a talaj szerkezete; általában kötöttebb, nehezebben mívelhető és itt-ott soványabb; de a legsoványabb talajokat mégis Apcz vidékén találjuk, hol sok az ú. n. kőporos és köves talaj is. A hegyek fő talajfélesége szerencsére a trachit málladékából 248képződött termékeny nyirok, a melyben szórványosan még el nem mállott szemcséket és kisebb-nagyobb kőzetdarabkákat lelhetünk.
