Abasár.
Abasár.
Abasár. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység és Sárhegy alatt, a Sárhegy völgyében a Bene patak mellett, a hatvan–füzesabonyi vasútvonal mentén fekszik. Az egyik legelőkelőbb törzsökös magyar nemzetség, az Abáknak ősi fészke. Itt emelkedett a nemzetség ősi monostora, a hol a krónikák szerint az Abádnál megölt Aba Sámuel királyt örök nyugalomra helyezték. A nemzetség, mely a monostornak is kegyura volt, kegyelettel őrizte e helyet, a melyről még a messze elszakadt ág is igyekezett egy-egy talpalatnyit megtartani emlékül. A XIII. század végén a monostor kegyúri joga részben a Csobánka ágat illette; ez ágból Csobánka fia, Péter fia Pál (1304–1339) szerepel a monostor kegyurai között. Midőn Pál, a ki hűtlenségbe esett, elvesztette jószágait, melyeket a király az Aba nembeli Kompolthi ágból származó Imre, siroki várnagynak adományozott, a kegyúri jog is a Kompolti ágra szállott, miután Szécsényi Tamás 1339-ben átengedte a Csobánka Sámuel elkobzott birtokaival együtt a rája eső kegyúri jogot a Kompoltiaknak. Kompolti Imre fiai 1348-ban megosztozván az apai örökségen, a monostor kegyuraságát egyelőre felosztatlanul hagyták. Zsigmond király 1421-ben az apátságot Nánai Kompolthi Istvánnak adományozta, mind e mellett 1424-ben az Aba nembeli Ugrai család szerepel a monostor egyik kegyura gyanánt. A Kompolthi család kihaltával az Aba nemzetség itteni birtokai Kompolthi János fiai, Ferencz és Zsigmond, másfelől Országh Mihály fiai között kötött kölcsönös örökbefogadási szerződés értelmében az Országh családra szállottak. Az 1546. évi adóösszeírás szerint Losonczy Istvánt, a kiskorú Országh Kristóf gyámjának birtokában találjuk. Az 1549. évi adóösszeírás alkalmával 4, 1554-ben 6, 1564-ben 6 portát vettek fel az összeírásba. Az 1576. évi egri püspökségi tizedjegyzékben még 7 termelő van felvéve. 1635-ben 2, 1647-ben 2, 1675-ben 1 portát vettek fel. Az Országh család kihaltával (1567) a Nyáry család birtokába került. A XVII. század közepén Nyáry Zsigmond birtoka, a kitől 1661-ig Vámosi István alispán bírta zálogban. 1673-ban Kolozsváry István egri kanonok és sári apát fegyveres erővel elfoglalta Sárt, Visontát és Gyöngyöstarjánt, mely foglalás ellen a helység akkori földesurai: Forgách Ádám, Koháry István, Esterházy Sándor, Bossányi Miklós és Pápay János panaszt emeltek a vármegyénél. Az 1684. évi összeírás szerint Esterházy Sándor, Haller György, Fáy András, továbbá a Bossány és a Sőtér családok birtokában találjuk. Az 1693-ban eszközölt összeírás szerint a helység a gróf Esterházy István, báró Haller Samu, Vay Ádám, a Bossányi, Sőtér, Huszár és a Repeczky családok birtokában volt. Azonkívül a sári apátnak is volt itt birtoka, szőleje és serfőzője, melynek jövedelmét 300 forintra tették. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk. 1830-ban gróf Zerdahelyi Pálné, a báró Brudern és báró Orczy családok, továbbá Szabó László és Zerdahelyi András voltak itt birtokosok. 1848 előtt ezeken a családokon kívül még gróf Esterházy, báró Sennyey, gróf Hunyadi és neje jogán Baldacci, Ocskay, Sághy, Petrovay, Perlaky, Borhy, Hazugha, Halassy és a Sávoly családoknak volt itt földesúri joga. A báró Baldacci család kősziklába vágott pinczéjének egyik lejárójában maig is mutogatják azt a helyet, amely állítólag Aba Sámuel király sírboltja volt. E helyet az 1693. évi összeírásban szereplő báró Haller tábornok a következő feliratú emléktáblával jelölte meg:
18HAC IN CAVERNA FUIT DEPOSITUS
SAMUEL ABA
REX HUNGARIAE III. QUIN POTIUS IMPIUS
REGNI VASTATOR
IDOLATRIA ET CRUDELITATE
FAEDATUS REX
A
POPULARIBUS CAESUS AD TIBISCUM.
OBSTUPESCITE
LURIDAS RERUM VICES.
EX REGIO MAVSOLEO
VIDETE CELLARIA
UBI MORTIS CRUENTA SPOLIA
IBI HILARIA TURGENT DOLIA.
INDE RUBET BACHUS.
VINUM SARIENSE FALERNO
INDE RUBET MELIUS.
NUNC BIBE FAC RUBEAS!
E
RUDERE PROTRAXIT GENERALIS
LIBER B. SAMUEL HALLER.
SAMUEL ABA
REX HUNGARIAE III. QUIN POTIUS IMPIUS
REGNI VASTATOR
IDOLATRIA ET CRUDELITATE
FAEDATUS REX
A
POPULARIBUS CAESUS AD TIBISCUM.
OBSTUPESCITE
LURIDAS RERUM VICES.
EX REGIO MAVSOLEO
VIDETE CELLARIA
UBI MORTIS CRUENTA SPOLIA
IBI HILARIA TURGENT DOLIA.
INDE RUBET BACHUS.
VINUM SARIENSE FALERNO
INDE RUBET MELIUS.
NUNC BIBE FAC RUBEAS!
E
RUDERE PROTRAXIT GENERALIS
LIBER B. SAMUEL HALLER.
(Magyarul: Ez üregbe volt letéve Sámuel Aba, Magyarország 3-ik királya, vagy inkább pusztítója. Egy a bálványozás és kegyetlenség által beszennyezett király. A ki a maga népeitől a Tiszánál megöletett. Bámuljátok a dolgoknak éktelen változását. A királyi síralkotmány hogy lett pinczévé. A hol a halálnak véres martalékja feküdt, ott a vidító hordók duzzadnak. Attól piroslik Bachus, attól pirosabb a sári bor a falernuminál. Igyál te is, hogy kipirulj! Romjaiból kiemelte báró Haller Samu tábornok.)
A helységben levő kastélyt báró Baldacci Antal (1762, † 1841) építtette, melyet örökösei Grüssner M. Salamonnak adtak el és jelenleg is azé. A helységben ma Hanák Kolos a legnagyobb birtokos, a ki egyúttal a róm. kath. plebánia kegyura is. A község területe 3807 k. hold, a lakosság száma 2611, a kik kettő kivételével mind magyarok; 2601 róm. kath. és 10 izr. vallású. Van 486 lakóház. A lakosok fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, továbbá önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. Postája helyben, távíró és vasúti állomása Gyöngyösön van. A község eredeti neve Saár volt. Jelenlegi nevét az 1901. évi 74491. számú belügyminiszteri rendelet állapította meg.
