Bodony.
Bodony.
Bodony. A pétervásári járásban, a Mátra hegység Kékes nevű csúcsa alatt elterülő mély völgyben, a határában eredő s a Tarnába ömlő két patak mellett fekszik. Eredetileg az Aba nemzetség birtoka, melyről első ízben az egri káptalan 1275. évi határjáró levele emlékezik meg. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plebániái között foglal helyet. Az 1549–52. évi adóösszeírások alkalmával itt 10 jobbágytelket vettek fel, ekkor Perényi Gábor birtokában találjuk. Az 1564. évi adóösszeírás szerint portáinak száma 14-re emelkedett. 1589–90-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Az 1635-iki évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt. 1684-ben az Erdődy és a Rákóczy családok voltak földesurai. Az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt itten. 1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka. A XIX. század első felében (1837) mint a debrői uradalom tartozékát Ulmann Móricz bírta bérben. Az itteni Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, melyet utóbb 1854-ben megvásárolt. 1876-ban hitbizománynyá alakította át, melynek gróf Kráolyi Mihály a jelenlegi haszonélvezője. 1904 július 11-én az egész község teljesen leégett. A róm. kath. templomnak, a melyet még a Grassalkovichok építtettek, jelenleg gróf Károlyi Mihály a kegyura. A község területe 7098 k. hold, lakóházak száma 291 és a lakosság 1821 lélek, a kik mind magyarok és 9 izr. kivételével mind róm. kath. vallásúak. Posta, távíró és vasúti állomása Parádon van. E helységhez tartoznak a következő puszták és telepek: Pusztaréti malom, Rudolftanya, Logipuszta, Vérczvereshegy, Kétpatakköz, Csórhegy.
