Csány.
Csány.
Csány. A hatvani járásban, a Nagy-Alföld éjszaki szélén, a Szárvágy és Tekerő patakok mentén fekszik. Eredetileg Pata vagy Mátraújvármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Chahan név alatt fordul elő a patai kerület plebániái között. 1409-ben Szentmiklóscsánya, 1445-ben Csány (Chan) néven fordul elő az oklevelekben, ekkor a Csányi család birtoka volt. 1552-ben a törökök elpusztították, az 1554. évi adóösszeírás szerint 1553–54-ben kezdett újjáépülni. 1553 után a törökök ott őrséget tartottak. Az 1564. évi összeírás alkalmával 4 portát vettek fel. 1589–90-ben azok közé a helységek közé tartozott, a melyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. 1630–61-ig a helység kétharmadrészét Vámosy István alispán birta. Az 1635. évi összeírás szerint 3 1/2 1675-ben 2 1/2 portája volt. 1686-ban csupán 1/22 portát vettek fel. 1684-ben Berthóthy Gábor, Vay Ádám és a Fejérpataky család bírt itt földesúri joggal. 1693-ban Vay Ádám birtokában találjuk, kívüle még a Holecz családnak is volt 12 jobbágytelke. 1741-ben részben gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott, részben Vay Ádám birtoka volt. A XX. század első felében herczeg Grassalkovichon kívül a Vay család és a Holecz család örököseinek volt itt földesúri joga. Kivülök az idők folyamán számos nemes család lakott itt, kik közül a Halász, Várkonyi, Juhász, Korcsmáros, Burián, Józsa és Ézsiás családok ma is szerepelnek. Jelenleg Hatvany Károlynénak és Halász Aladárnak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom a XVIII. században épült, kegyura az itteni közbirtokosság. Az izraeliták imaháza 1891-ben épült. A helységben több úrilak áll fenn. Kettőt szép park övez. Ezek egyikét Csányi Ágoston 1895-ben építette, a kitől Csányi Rinka férjezett Hatvany Károlyné örökölte; jelenleg a gyöngyösi forgalmi banké, a másik Halász Aladár tulajdona és ezt még a Vayak épitették, de a Halász család átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Van itt egy érdekes renaissance-stilü óra és több kiváló festmény. A község területe 8324 k. hold, lakóházak száma 614 és a lakosság 3796 lélek, a kik 3 német és 3 egyéb kivételével mind magyarok. Vallásra nézve van róm. kath. 3703, ref. 7, ág. ev. 1, gör. kel. 1 és izr. 84. A lakosság róm. kath. olvasókört, 48-as függetlenségi kört és temetkezési társulatot tart fenn. Van virágzó hitelszövetkezete, gőzmalma és ártézi vizű gőz- és kádfürdője. Hatvany Károlyné birtokán gazdasági szeszgyár van, mely jelenleg a gyöngyösi forgalmi banké. Postája helyben, távíró és vasúti állomása Horton van, a hatvan–füzesabonyi vonal mentén. E helységhez a következő puszták és tanyák tartoznak: Árenda puszta (azelőtt Pusztacsány néven volt ismeretes). Ilkamajor, Pusztacsány 27(eddig Brünauertanya), Politzer Jónás tanya, Homonnay Ferencz tanya, Korcsmáros Andrásné tanya, Korcsmáros Ferencz tanya, Barkóczi István tanya, Korcsmáros Alajos tanya, Pusztai Péter tanya, Bordás József tanya, Juhász Sándor tanya, Jósa Mihály tanya, Fehér Ferencz tanya (azelőtt Burián Lajos tanya néven volt ismeretes), Csikós Balázs tanya, Balázsovics Oszkár tanya, Horty József tanya, Iskolatanya, Móczár József tanya, Hild Petes Mária tanya, Halász Aladár tanya.
