Demjén.
Demjén.
Demjén. Az egri járásban, a Bányahegy alatt s a Laskó patak mellett fekszik. 1331-ben az egri káptalan birtokaként szerepel. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Demyan néven szerepel, a hevesi kerület plebániái között. 1480-ban Kisdemyen, 1490-ben Demyen néven fordul elő, s az 1546. évi adóösszeírásban Deménd néven szerepel. Ekkor az egri püspöké volt. Az 1549–52. évi adóösszeirásokba 10 portával van fölvéve. Az 1564. évi összeírásban az elpusztult, illetőleg elhagyott helységek között foglal helyet. Az 1635. évi adóösszeírás szerint 1, 1647-ben szintén 1 portája volt, ekkor csak mint birtok (possessio) szerepel az összeírásban. 1675-ben 3/4, 1686-ban 3/4 portát vettek fel az összeírásba. A helység neve ekkor Dömyénd alakban fordul elő. 1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott, ekkor Déménd néven szerepel az összeírásban. 1836-ban 764 lakosa volt. 1848-ig az egri érsekség földesúrl hatósága alá tartozott. Jelenleg az egri érseknek van nagyobb birtoka a helységben, a ki kegyura a templomnak, a mely 1728 táján épült. A helység, mint fiók, a kerecsendi plebániához tartozik. A község területe 4360 k. hold, lakóházak száma 146 és a lakosság 787 lélek, a kik mind magyarok és 3 ref. és 3 izr. kivételével róm. katholikusok. Postája Kerecsenden, távírója Verpeléten és vasúti állomása Füzesabonyban van. A határban az egri érsekségnek van kőbányája. E helységhez tartozik Albertmajor és Vastanya.
