Dorogháza.

Teljes szövegű keresés

Dorogháza.
Dorogháza. A pétervásári járásban, a Mátra hegység tövében, a Tóvölgyi hegy alatt, a Tó és Mérges völgyben, a dorogházi patak mellett fekszik. A Baksa nemzetség ősi fészke, melyet I. Simon fiai: Baksa, Tamás, Dénes, Detre, György és Simon 1280-ban a Zemplén vármegyei Kövesdért, Semjénért, meg a Szabolcs vármegyei Halászért a Rátót nembeli Roland nádor fiainak adták cserébe. Később e cserét megváltoztatták és Kövesdet pénzért vették meg a Baksa nembeliek. 311296-ban Dorog birtok még a Baksa nembelieké volt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Rabasháza (Dorokháza) néven szerepel. 1465–79-ben ismét mint birtokot (possessió) említik. Ekkor Sirok várához tartozott, melyet Tari György, magtalan halála esetére, Kompolthi János fiainak hagyott. 1479-ben vámszedő hely is volt. Az 1549. évi adóösszeírás szerint több nemes család birtoka volt, ekkor 2 portát írtak itt össze. 1552-ben a törökök elpusztították, 1553–54-ben újból felépült, ezért az 1554. évi adóösszeírásban az adómentes helységek között szerepel. Csak az 1647. évi adóösszeírásban találkozunk ismét e helység nevével, ekkor nemes községként szerepel. 1675-ben, mint nemes község, 3 frt taksát fizetett. 1684-ben Dorogházi István birtokában találjuk. 1693-ban Dorogfy özvegye volt itt birtokos. a XIX. század első felében Gyürky Pál, Szathmáry-Király Pál, továbbá a Molnár, Benkő, Repeczky, Losonczy, Ottlik és a Vajda családok voltak itt birtokosok. Jelenleg báró Solymossy Jenőnek van itt nagyobb birtoka. A helység róm. kath. temploma 1758-ban épült. A község területe 3110 k. hold, lakóházak száma 148 és a lakosság 851 lélek, a kik magyarok, 13 ág. ev. és 28 izr. híján róm. kath. vallásúak. A lakosság kath. ifjúsági egyesületet tart fönn. Házi iparként a vászonszövéset és nyírfaseprőkészítést űzik. Van itt egy használaton kívüli kőszénbánya, mely a salgótarjáni részv.-társaság tulajdona. Postája Nemti, távíró és vasúti állomása Mátramindszent. E helységhez tartozik Dorog a, továbbá Pálházi puszta és Fűzfakúti tanya.

Boczonád. – A Gosztony-féle kastély.

Csány. – Halász Aladár úrilaka.

Detk. – Beökönyi Viktor úrilaka.

Dormánd. – Engel Lajos úrilaka.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem