Egerbocs.
Egerbocs.
Egerbocs. A pétervásári járásban, a Rákos hegy alatt, dombos vidéken, a Bátri völgyben, a Laskó patak mellett fekszik. Első ízben 1295-ben említik az oklevelek, ekkor még csak puszta földterület, terra Buchey néven szerepel. 1346-ban az egri püspökség birtokában találjuk. De a püspökségen kívül még másoknak is volt itten földesúri joguk. 1351-ben a Pelsőcziek is birtokosok Bocson. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben a hevesi főesperesi kerület plebániái között szerepel. 1438-ban Boch néven fordul elő, ekkor a Pelsőczi Bebek családnak volt itten földesúri joga. Az egri püspökség 1494. évi számadáskönyvei szerint ebben az évben az egri káptalannak volt itt földesúri joga, de birtokos volt itt még a Pókatelki Kondé család is. Az 1546. évi adóösszeírás szerint az egri káptalan birtoka. 1549-ben 8 adóköteles és 5 elszegényedett jobbágytelket, 1552-ben szintén 8 portát írtak itt össze. Az 1554. évi adóösszeírás alkalmával 10 pusztát vettek fel. 1564-ben 7 portát írtak össze. Az 1589–90. években szintén Egerbe szállította be a főpapi tizedet, mely az ottani katonaság eltartására szolgált. Az 1635. évi összeírásban 3, 1647-ben 2, 1675-ben negyed, 1686-ban fél portával szerepel. 1693-ban az egri káptalannak 9 jobbágytelke volt itten. 1741-ben részben az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, részben gróf Kegleviché és Berthóthy Istváné volt. A XIX. század első felében az egri káptalanon kívül a Rácz és a Szakál családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg az egri főkáptalannak van a helységben nagyobb birtoka. Róm. kath. temploma 1781-ben épült. A község területe 2775 k. hold, lakóházak száma 176 és a lakosság 816 lélek, a kik mind magyarok és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallásúak. Az asszonyok háziipara a vászonszövés. A helység postája Bátor, távíró és vasúti állomása Eger.
