Egercsehi.
Egercsehi.
Egercsehi. A pétervásári járásban, a Kápolna-dombja alatt, a Csehi patak mellett fekszik. A Baksa nemzetség ősi birtoka, melyet Simon fia I. Dénes, a Bocskay család őse 1285-ben a Sátoraljaújhelytől éjszakra eső Villy nevű helységért elcserélt. 1310-ben két Csehi nevű helység volt. Az 1546. évi összeírásban Chec néven szerepel, ekkor több nemes család birtoka, adóköteles portáinak száma 3 volt. Az 1549. évi adóösszeírásba Chehy néven van bejegyezve, 1552-ben 3 portája volt. Az 1554. évi adóösszeírásban a teljesen elhagyott helységek között szerepel, a melyeknek lakói a törökök elől elmenekültek. Az 1564. évi összeírás szerint is még teljesen üresen állott. Később ismét benépesült, mert az egri várkapitány 1589–90. évi számadásai szerint Egerbe szállította be a főpapi tizedet. Az 1635. évi összeírás szerint nemesek laktak itt, ekkor 1 portát vettek fel. Hasonlóképen nemes helységként szerepel az 1647. évi és az 1675. évi összeírásokban is. 1693-ban Dorogfy özvegye volt itt birtokos. A XIX. század első felében a Beniczky, Losonczy, Eszényi és Sütő családoknak volt itt földesúri joga. Jelenleg Beniczky Györgynek van a helységben nagyobb birtoka. 33A kastélyt 1821-ben elhalt nagybátyja: Beniczky Tamás után örökölt birtokon Beniczky Zsigmond építette 1830 táján, most Beniczky Györgyé. A róm. kath. templom 1737-ben épült. 1791 aug. 23-án az egész község leégett s e napot a lakosság, fogadalmi ünnepként, ma is megtartja. 1878. aug. 31-én és 1900. ápr. 30-án felhőszakadás pusztított a helységben. Területe 2094 k. hold, lakóházak száma 101 és a lakosság 565 lélek, a kik mind magyarok és 3 protestáns és 11 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A lakosság hitelszövetkezetet tart fönn. Az Egercsehi Kőszénbánya r.-társaságnak nagyobb bányatelepe és egy tégla- és cserépgyára van. A község postája helyben, távírója Bélapátfalván és vasúti állomása Szarvaskőben van.
