Erdőtelek.
Erdőtelek.
Erdőtelek. A hevesi járásban, sík vidéken, a Hanyi-ér forrása mellett terül el. Plebániáját már az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzék is elősorolja. 1423–46-ban Egyházaserdőtelek, 1446-ban Káplnáserdőtelek, 1473-ban Erdőtelek néven fordul elő. Az 1549-ik évi adóösszeírás szerint ekkor már teljesen el volt pusztítva, az 1552 és az 1554-ik évi összeírásokban is az elpusztult helységek között szerepel. Később ismét felépült. Rákóczi Zsigmond egri kapitány 1589–1590-ik évi számadásaiban alsó- és Felső-Erdőtelek helységek is beszolgáltatták a főpapi tizedet az egri őrség ellátására. Az 1675-ik évi összeírás szerint nemes község volt. 1684-ben a Gellerffy család birtoka. 1693-ban báró Buttler János birtokában találjuk. 1741-ben gróf Buttler Lajosé, kinek ekkor 4 portája volt. A XIX. század első felében gróf Buttler János birtokában találjuk. Jelenleg Engel Lajos (1682 hold), Pappszász Lajos (1190 hold), Fáy László (1000 hold), Braun Sándor (556 hold), Kovács József dr. (540 hold) és Elek János (508 hold) a helység legnagyobb birtokosai. A községben levő róm. kath. templomot 1748-ban gróf Buttler építtette. a templom freskóit Lipp Alajos leleszi premontrei pap festette, Buttler idejében. A Hanyi pusztán lévő kápolnát 1719-ben ugyanő. A templom kegyurai a Buttler birtok mai tulajdonosai. A plebánia anyakönyvei 351696-tól kezdve vannak meg. A helység határában levő művészi faragású kőkeresztek egyikét 1706-ban báró Buttler készíttette. A helységben és határában levő kastélyok közül a legrégibb, melyet a gróf Buttler család 1715-ben építtetett, jelenleg Kovács József dr. tulajdona. A másik Fáy Lászlóé, épült az 1870-es évek elején. Hollner Ervin úrilakának földszintje még a XVIII. század elejéből való. Pappszász Lajos urilaka az 1860-as években épült. A Szabó Kálmán tulajdonában levő úrilakot id. Soldos Sándor építtette s ide vitte ifj. Soldos Sándor nejét, Blaha Lujzát esküvője után. Elek János urilakát eredetileg Soldos Imre építtette s a jelenlegi tulajdonos újraépíttette, míg Remenyik László háza a XVIII. század végén épült. – A község területe 11.397 k. hold, lakóházak száma 586 és a lakosság 3911 lélek, a kik közül 3 német, 2 tót, a többi magyar; vallásra nézve róm. kath. 3622, ref. 151 és izr. 138. A lakosság fogyasztási szövetkezetet tart fenn. Az asszonyok vászonszövéssel foglalkoznak. Különlegességük a czifra kötény hímzése, a mit a férfiak viselnek. A helység postája, távíró és vasúti állomása helyben van. A község határának éjszaki részén vonul keresztül a Csörsz-árok. A Másfalui dűlőben volt valaha a község, de mikor elpusztult, a mai helyén épült újra. E helységhez tartoznak még Pusztatenk, Pusztafelsőtelek és Pusztahanyi telepek.
