Feldebrő.

Teljes szövegű keresés

Feldebrő.
Feldebrő. Az egri járásban, a Mátra hegység közelében a Cseri erdő alatt, a Tarna patak mellett fekszik. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Debrew név alatt fordul elő, a hevesi főesperesi kerület plebániái között. Mikor azután báró Grassalkovich Antal 1743. ápr. 24-én, Debrőn kelt biztosító levelével Aldebrőt megalapította, Debrőt lassanként Feldebrőnek kezdték írni. Az 1352. évi egyezséglevél szerint az Aba nembeli Debrei ág birtoka, ekkor Szentgyörgy néven említik. Debrei Miklós magtalan halála után 1417-ben Zsigmond király megengedte Nánai Kompolthi István mesternek, hogy a Debreiek birtokát Debrőn, Csalon, Tótfaluban és Kálon elfoglalja. 1438-ban azonban a Debreiek itteni birtokainak felerészébe a Rozgonyiakat iktatták be, felerészébe pedig Debrei Imrét. 1459-ben már váruk is volt, melyről egy 1465-ben kelt oklevél is megemlékezik. Később Bélteki Drágfi János birtokába került, a kitől 1518-ban Perényi Imre szerezte meg, a hozzátartozó Debrő, Kál, Csal és Tófalu falvakkal együtt. Utána fia, Perényi Péter örökölte. 1537-ben I. Ferdinánd király Guthi Országh Lászlónak adta. Utána fia Kristóf örökölte, kinek kis korúsága alatt Perényi Péter, majd Perényi Gábor kezében találjuk. Az 1456-ik évi összeírásban Perényi Péter birtoka volt. 1549–1552-ben Perényi Istváné. Országh Kristóf halála (1567) után a debrői uradalom zálogbirtokként Ungnád Kristóf kezére jutott. Az 1552. évi hadjárat alatt a törökök a várat elfoglalták és lerombolták, s a helységet elpusztították. 1553-ban a helység már Ónód várához tartozott. Perényi Péter fiának, Gábornak 1567-ben bekövetkezett halála után a három Balassa testvér: János, András és Iván tartottak igényt az ekkor romban heverő Debrő várára. 1602-ben Rákóczi Zsigmond vette meg a kincstártól, Ónoddal és tartozékaival egyetemben. 1635-ben 3, 1647-ben 4, 1675-ben 2, 1686-ban 1 portája volt. I. József király 1710-ben Althan Mihálynak adományozta. 1740-ben báró Grassalkovich Antal vásárolta meg a hozzátartozó uradalommal együtt. A XIX. század első felében már népes helység volt. Ez idő szerint gróf Károlyi Mihálynak van itt nagyobb birtoka, a ki egyben kegyura a róm. kath. templomnak is, melyet 1750-ben gróf Grassalkovich Antal építtetett az ősi templom fölé. A templomban egy remek Krakker-féle kisebb oltárkép látható. A templom alatt van egy román-góth stílű altemplom, oszlopcsarnokkal és régi freskókkal. Nevezetesebb: Kain és Ábel áldozata stb. A község területe 4696 k. hold, lakóházak száma 374 és a lakosság 1992 lélek, a kik között van 2 német és 2 tót, a többi magyar; vallásra nézve van 6 protestáns, 47 izr. s a többi róm. katholikus. A helységben van Olvasókör és Fogyasztási Szövetkezet. A lakosság háziszövéssel is foglalkozik. Híres dohányt és jó bort termel. A község postája helyben van, távírója Verpelét és vasúti állomása Kál-Kápolna; de a Mátra-Kőrösvidéki h. é. vasút mentén levő 20. számú őrháznál megállóhely: helyben.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages