Felnémet.

Teljes szövegű keresés

Felnémet.
Felnémet. Az egri járásban, a Bükk hegység s Eged hegy alatt, az Eger patak mellett fekszik. Az egri püspökség ősi birtoka, miként azt a püspökség birtokaira vonatkozó legrégibb 1261-ben kelt megerősítő levél is feltünteti. II. Géza király uralkodása alatt ide francziák telepedtek, alkalmasint Lüttich vidékéről, kik idővel beolvadtak a magyarságba. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Felnemith néven fordul elő, plebániája, mely nem volt a hevesi főesperesi kerületbe beosztva, mint az egri völgyben levő helységek plebánosai, közvetetlenül a püspöktől függött. 1372-ben Felnemptinek írják. II. Miklós egri püspök (1332–1361 között) pálos-rendű szerzeteseket telepített ide, monostoruk 1347 táján már fennállott, a mai urad. magtár plebánia templom volt. 1493–96-ban Némethi, majd Felnémeth néven fordul elő az egri püspökség számadáskönyveiben. Az 1546. évi adóösszeírás szerint még az egri püspök birtokában találjuk. Ekkor 34 portája (jobbágytelek) volt. Az 1551. évi úrbéri összeírás szerint a püspöknek 15 egész és 40 féltelkes jobbágya volt itten. A helység egyike volt a legnépesebbeknek 1552-ben 40, 1564-ben 54 portát írtak itt egybe. Az 1567-ben eszközölt új összeírás szerint Felnémeten 23 telken összesen 291 család lakott, a helység ekkor még mentes volt a török adózástól. Az 1577. évi tizedösszeírás szerint szántás-vetéssel foglalkozó s így terménytized alá eső lakos 138 volt. A helységgel szoros összeköttetésben állott Czegléd, s bár a vízen túl feküdt, mintegy kiegészítő része volt Felnémetnek. Czegléd, mely szintén az egri püspök birtoka volt, az 1546. évi adóösszeírásban 12 portával szerepel. 371549-ben még 10, 1564-ben már csak 9 jobbánytelekkel birt, az 1577. évi tizedösszeírás alkalmával még 70 bortermelője, de csak 16 szántás-vetéssel foglalkozó lakosa volt. 1579-ben már két lelkésze volt az újított hit követőinek. Az 1635–1686. évi adóösszeírásokból hiányzik, úgyszintén az 1647. és az 1684. évi püspökségi úrbéri összeírásokból is. Úgy látszik, a török uralom Felnémet helységben nem osztotta meg egyeduralmát az egri püspökséggel, a helység ősi földesurával. 1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott. 1848-ig az egri érseknek volt itt földesúri joga. Jelenleg is az egri érsek a helység legnagyobb birtokosa, a ki kegyura a róm. kath. templomnak is, mely 1740-ben épült. A község területe 5248 k. hold, lakóházak száma 383 és a lakosság 2000 lélek, a kik közül 2 tót, a többi magyar; vallásra nézve van 10 izraelita, a többi róm. katholikus. Postája helyben, távírója és vasúti állomása az eger–putnoki h. é. vasútvonal múlt évi (1908.) kiépítése óta szintén helyben. Természeti nevezetességei közül említhető a Berva-erdőben levő sziklabarlang, a másik a Drótlyuka nevű. A határban láthatók még az egri vár sánczainak és kazamatáinak romjai a török uralom idejéből. A helység dülőnevei közül a Paphegy a pálosok birtokához tartozott s az egykori páloskolostor és zárda-templom romjai ma is láthatók. A Czegléd dűlő helyén állott hajdan a hasonnevű helység. Felnémethez tartoznak: Szent János-malom, Rizskása-malom, Dobiczmalom, Kallómalom, Zúgószőlőtelep, Vízicsárda.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages