Gyöngyöspüspöki.
Gyöngyöspüspöki.
Gyöngyöspüspöki. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység alatt elterülő völgyben, a Gyöngyös patak mellett fekszik s már egészen össze van építve Gyöngyös várossal. Első ízben az egri püspökség részére 1261-ben IV. Béla királytól kiadott megerősítő levélben szerepel, melyet V. István király 1271-ben megerősített. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben is előfordul s plebániája a patai kerülethez tartozott. A helység neve az 1271-ik évi oklevélben Gunguspispuki, a pápai tizedjegyzékben Pyspeky és 1446-ban Gyengyespyspeky néven fordul elő. Az egri püspökség 1494-ik évi számadáskönyveiben a püspökség birtokai között szerepel. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint 3 portája volt, ekkor még az egri püspök földesúri hatósága alá tartozott. Oláh Miklós egri püspök 1553-ban Baghi Tamást nevezte ki az itteni püspöki birtok gazdatisztjévé, kinek kötelességévé tette, hogy az egri vár védelmére 3 lovast tartson. Az 1551-ik évi úrbéri összeírás szerint 6 egész telkes jobbágy lakott a helységben, 10 telek elhagyott volt, azon felül még 6 zsellér tartózkodott a helységben. A püspökség épületei siralmas állapotban voltak, a gyakori török támadások következtében nagy rombolást szenvedtek. Az 1557-ik évi úrbéri összeírás szerint a püspökség jobbágyainak száma jelentékenyen emelkedett, 21 egytelkes családot és 27 zsellért írtak össze. Miután ekkor már a helység a hódoltsághoz tartozott, a szokott földesúri illetményen felül, a töröknek is adózott. 1589–90-ben a főpapi tizedet az egri vár fenntartására szolgáltatta be. 1635-ben 1 1/2, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 1686-ban 1/4 portája volt. Az 1693-ik évi összeírás szerint az egri püspöknek 28 jobbágytelke volt itten. 1741-ben szintén az egri püspöké. 1848-ig az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg legnagyobb birtokosa az egri érsek. A róm. kath. templom a XV. század építészeti emlékeinek jellegét viseli, góth stílben épült s kőfallal van körülvéve. A helységben 1887-ben és 1904-ben óriási tűzvész volt s mindkét alkalommal a község nagy része leégett. A község területe 1802 k. hold, lakóházak száma 141 és a lakosság 908 lélek, a kik mind magyarok és 4 protestáns és 20 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai 1899 óta önkéntes tűzoltóegyesületet tartanak fenn. Van azonkívül a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Temetkezési Társulata, a mely szintén már 52 éve áll fenn. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös.
