Gyönygösoroszi.
Gyönygösoroszi.
Gyöngyösoroszi. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység tövében, a Toka patak mentén terül el. Az 1275. évi határjáró levél szerint az Aba nemzetség birtoka. E nemzetségből leszármazott Tarjáni György fiai Péter, Etre és Sándor kérelmére IV. László király meghagyta az egri káptalannak, hogy a nemzetség Tarjáni ága ősi birtokainak, ú. m. Tarjánnak, Orosznak, Csamaknak, Lógnak, Körtvélyesnek és Geregnek határait járja be. A káptalan teljesítvén a király meghagyását, erről György fiainak bizonyságlevelet állított ki. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Orozi néven fordul elő, 1364-ben a Szinnyei Merse család birtokában találjuk. 1438-ban a Lapispataki és a Segnyei családok panaszt emelnek, hogy Széchenyi Frank és Báthory István Oroszi falujokat elfoglalták. E panasznak alig lehetett foganatja, mert Oroszi 1458-ban is még a Báthoryaké. 1589–90-ben az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635. évi összeírásban fél, 1647-ben szintén fél, 1675-ben szintén fél portával szerepel. 1684-ben Mocsáry Balázs és Berky Miklós birtoka. 1693-ban a Földváry család birtokában találjuk. 1741-ben szintén a Földváryak birtoka. A XIX. század első felében Földváry Ferencz, Bajza Antal és Mihályné, Almássy Ferencz és István, gróf Teleki Józsefné és Wagner György voltak itt birtokosok. Jelenleg Borhy György udv. tanácsosnak és Rosenfeld Emilnek van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1862-ben épült. Az 1799. évi június 5-én nagy árvíz pusztított a községben, mely 10 házat nyomtalanul elsodort; ez alkalommal 14 emberélet esett áldozatul. A község határában arany-, ezüst- és ólombánya volt, melynek összes berendezése a XIX. század közepén tűzvész következtében elpusztult s a bánya azóta nincs üzemben. A helység területe 3818 k. hold, lakóházak száma 197 és a lakosság 965 lélek, akik mind magyarok és 4 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A lakosság fogyasztási szövetkezetet tart fönn. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartozik Bagolyvár, Károlyvár, Mátraaranybányaház és Világostelep.
Erdőkövesd. – Özv. gróf Károlyi Viktorné örököseinek kastélya.
Erdőtelek. – Kovács József dr. kastélya.
