Hasznos.
Hasznos.
Hasznos. A hatvani járásban, a Mátra hegység alatt, a gyöngyös–nógrádi törvényhatósági út és a Kövicses patak mentén fekszik. 1265-ben még Tar helység egyik határrésze volt, ekkor Ágasvárához tartozott, melyet István ifjabb király ebben az évben a Rátót nembeli Domonkos fia Istvánnak, a királyné lovászmesterének adományozott. Fia Domonkos tárnokmester és nádor, kinek fia, Nagy Domonkos, 1348-ban, Hasznosi előnévvel szerepel, tőle származik a 45Pásztohi család. Vára a XIV. század elején már fennállott. 1329-ben említik várnagyát. 1454-ben a hasznosi vár a Pásztohi család birtoka volt, melyhez ekkor Hasznos helység Vésze és Ders részei tartoztak. 1489-ben a helység birtoka miatt a Nánai Kompolthiak pert folytattak a Pásztohiakkal, 1549-ben több nemes család birtoka volt, ekkor 6 adóköteles, 3 elszegényedett és 4 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint 6 portája volt; ekkor már a török hódoltsághoz tartozott. 1589–90-ben az egri várba szállította be a főpapi tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban 1, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 1686-ban fél portával van felvéve. Az 1693-ik évi összeírás szerint gróf Koháry István birtoka, ugyanekkor Vay Lászlónak is volt a helységben 3 jobbágya, ezenkívül még Fáy György özvegye, Szalay Pál, Miklovics István voltak itt birtokosok. A XIX. század első felében Desewffy Imre, gróf Almássy Ignácz, Almássy József, Kristóf és Mihályné, Platthy, Gyürky, Sréter, Földváry, Zay, Oláh, Malatinszky, Kaszap, Thassy, Orczy, Goszthony, gróf Draskovics és Zuar családok, továbbá Batta Sámuel és a pásztói apát bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg báró Sólymosy Jenőnek, Karsai Vilmos örököseinek és Sztrincsek Vendelnek van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1740-ben épült s kőfallal van körülvéve. A czinterem még áll s régebben temetkezési helyül szolgált. A község határában három várrom van; az úgynevezett Ágasvár, Cserterivár és Óvár. Ágasvár hihetőleg közvetetlenül a tatárjárás után épült. István ifjabb király, mint erdélyi vezér, 1264-ben Ágasvárt Domonkosnak, a királyné tárnokmesterének adományozta. 1272-ben István mester, a Tari és a Pasztohi család őse, nyerte adományúl. Ettől kezdve a Tari családé lett, de e család sarjai nem sokat törődtek a várral, mely a XV. században már romban hevert, holott a Pasztohiaknak Hasznoson még 1489-ben fennállott a váruk. Hasznoson 1873-ban nagy tűzvész pusztított s ez alkalommal majdnem az egész helység leégett. A község területe 7760 k. hold, lakóházak száma 395 és a lakosság 2047 lélek, a kik közül 1482 magyar és 565 tót. A községben csak magyarok vannak, míg a tótok a három huta telepítvényén laknak. Vallásra nézve 20 protestáns és 6 izraelita, a többi róm. katholikus. A lakosság háziiparszerűleg vászonszövéssel, bot, nyírfaseprő- és talicska-készítéssel foglalkozik. A helység természeti nevezetességei közül említhető az a barlang, mely Ágasvár alatt van. A község postája, távíró és vasúti állomása Pásztó. A helységhez tartoznak a következő telepek: Alsóhuta, Felsőhuta, (azelőtt Almássy-huta), Fiskalitás huta, Ötházhuta. Továbbá Békástó és Kalandja telepek.
