Hevesugra.
Hevesugra.
Hevesugra. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység déli dombos vidékén a Bene patak melletti fönsikon terül el. Az Aba nemzetség ősi birtoka, a mely a nemzetség ugrai ágának jutott. Ez ág első ismert sarja Miklós fia Csele (1325), ennek fia Balázs (1343–51), ezé Miklós (1375) volt, a kik mind e néven fordulnak elő. Miklós fiai László, Tamás és Bertalan (1425) szintén Ugraiaknak neveztetnek. E család kihaltával birtokaikat Ugrán 1738-ban a Nánai Kompolthiak nyerték adományul. Plebániáját már az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzék is említi. A XVI. század elején Nánai Kompolthi János, Zsigmond és Ferencz, valamint 46az Országh család között létrejött örökösödési szerződés szerint a Kompolthiak kihaltával az Országh család birtokába került. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint 4 portája volt, ekkor Országh Kristóf birtokában találjuk. Országh Kristóf halála (1567) után a nőági örökösök között hosszú per vette kezdetét az Országh birtokok miatt. Országh Kristóf nővére Borbála, férjezett Török Ferenczné 1569-ben királyi adománylevelet eszközölt ki Oroszlánkő várának tartozékaira, közötte Ugrára is, minek következtében a helység Török Ferencz gyermekeinek birtokába került. Az 1635-ik évi összeírásban fél, 1647-ben 1/4, 1675-ben 1/4 és 1686-ban szintén 1/4 portával van felvéve. 1693-ban mint puszta, báró Haller Samu birtoka, 1741-ben a Nyáry családé volt. A XIX. század első felében a gróf Draskovich, gróf Esterházy és Gosztony családok, báró Orczy Lőrincz és Ullmann László voltak itt birtokosok. Később a Jeszenszky család szerzett itt birtokokat. Jelenleg Beökönyi Viktor a helység legnagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1720 táján épült. A község területe 2152 k. hold, lakóházak száma 95 és a lakosság 488 lélek, a kik mind magyarok s 3 ref. és 5 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. Postája, távíró és vasúti állomása Ludas. E helységhez tartozik Pusztaugra és a Beökönyi tanya.
