Hort.
Hort.
Hort. A hatvani járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, teljesen sík vidéken a Szárvágy és Ágó-patakok mellett fekszik. Eredetileg bessenyő telep volt, melyet Béla király névtelen jegyzője szerint a bessenyők földjéről jött Tonuz Aba törzse népesített be. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzetekben Hwrth néven szerepel, plebániája a patai esperesi kerületbe tartozott. 1433-ban a Pálóczi családot iktatja be az egri káptalan a helység birtokába. E család utolsó 47sarja, Pálóczi Antal zempléni főispán, 1526-ban Mohácsnál lelte halálát, s több vármegyében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóczi halálának hírére a Ráskayak és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adácscsal, Szücsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 táján Werbőczy István tette rá a kezét e helységre, a mi ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István tiltakoztak. 1552-ben Bebek Ferencz és György birtokában találjuk, Bebek azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556-ik évi országgyűlésen meg nem jelent s Ferdinánd király megfosztván őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes Ferencznek adományozta. Az 1549–52-ik évi adóösszeírás szerint 10, 1564-ben 18 portája volt. 1589–90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban 4, 1647-ben 2 1/2, 1675-ben 2 1/2, 1686-ban 2 portával van felvéve. 1693-ban gróf Koháry Istváné, kinek itt 38 jobbágytelke volt. 1741-ben gróf Koháry András József tábornok birtoka. A XIX. század első felében gróf Batthyány József, Miklós és Vinczéné, továbbá Kendelényi Ferencz bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Batthyány Lászlónak, Winterberg Gyulának és Horti Jenő dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A községben 1873-ban nagy kolerajárvány uralkodott. A róm. kath. templom 1769-ben épült. Winterberg Gyula kastélya eredetileg a báró Stillfried családé volt, melyet a jelenlegi tulajdonos 1894-ben építtetett ujjá. A község területe 7505 k. hold, lakóházak száma 673 és a lakosság 3727 lélek, a kik közül 5 német, 2 tót, a többi magyar; vallásra nézve róm. kath. 3648 gör. kath. 1, ref. 5, ág. ev. 5. izr. 68. A helység lakosai önkéntes tűzoltó egyesületet tartanak fenn. Van a helységben nyári gyermekmenhely is. Mint ipartelep Tóth Mátyás gőzmalma érdemel említést. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik: Pusztahort, Alsócseple, Felsőcseple, Miklóstanya, Józseftanya, Pusztanagyhát, Lászlótanya, Dencstanya és a Winterberg szőlőtelep.
