Ivád.
Ivád.
Ivád. A pétervásári járásban, Pusztafele és Vermekbércze alatt, hegyes-völgyes vidéken, a Tarna patak mellett terül el. A XIII. század közepén Ákos nembeli Erne bán (1248–72.) birtoka, a ki után fia István (1281–1314) örökölte. István nádor fiai János, Miklós, Jakab, Gergely, László és Fülöp hűtlenségbe esvén, 1318-ban elvesztik összes birtokaikat. 1321-ben a király a Kaucsuk nembeli Széchenyi Tamás vajdának adományozza, ekkor Ivánd néven szerepel az adománylevélben. 1456-ban Iwágh néven említik az oklevelek, mely ekkor már az Ivády család birtokában volt, mely család, a török hódoltság idejét kivéve, mai napig háborítatlanúl bírja. E család sarjai: Ivágy Gergely és Tamás, 1655-ben Wesselényi Ferencz nádortól új adományt nyertek Ivágy pusztai birtokrészükre. Jelenleg Ivády Béla volt országgyűlési képviselőé a család ősi birtoka, kinek itt csinos új kastélya van, melyet a régi udvarház helyén épített. A róm. kath. templom 1792-ben épült. A község területe 2045 k. hold, melynek egynegyedrésze szántóföld, a többi egyenlő arányban erdő és legelő. A hegyi ákáczültetvényeken kitünő szőlőkarót termelnek. A lakóházak száma 56. A lakosság 338 lélek, a kik mind magyarok és róm. kath. vallásúak. A lakosok majdnem kivétel nélkül az Ivády nemzetség leszármazottai. A nők kenderfonással és vászonszövéssel 48is foglalkoznak. A községben kisebb cserép- és téglagyár van, mely Ivády Béla volt orsz. képviselő tulajdona. A község távíró-állomása Pétervására, postája és vasúti állomása Mátraballa.
